Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-371

200 371. országos Illés márezlus 27. 1878. Molnár Aladár jegyző (olvassa a 336. %-t a képviselőház szövegezése szerint.) Beőthy Algernon jegyző (olvassa az igazságügyi bizottságnak a 336. §-ra vonatkozó javaslatát :) A 336. §-ban e szavak helyett „törvény által nem tiltott" ajánlott szavakat ,,valamely az állam által elismert" a bizottság a 19l. §-ban kifejezett okokból el nem fogadja, hanem az ott ajánlott kifejezéssel ,,valamely az államban fenálló vallás" helyettesitendőnek véli. Elnök: Méltóztatnak elfogadni az igazságügyi bizottságnak 336. §-ra vonatkozó javaslatát? (Elfogadjuk.) Elfogadtatott. Molnár Aladár jegyző (olvassa a 340. §-t a képviselőház eredeti szövegezése szerint.) Beőthy Algernon jegyző (olvassa a főrendiház módositvanyát, olvassa a képviselőház igazságügyi bizottságának következő javaslatát:) A 340. §-ban a főrendiház a lopási visszaesés ismételt eseteit öt évnél hosszabb fegyházzal büntetendőnek, és annál fogva ezen mondatot: „ujabb visszaesés esetében pedig öt évtől tiz évig" a szövegbe felveendőnek ajánlja. A bizottság tekintettel a más vagyoni bűntettekre, nevezetesen a sokkal súlyosabb beszámitású rablásra megállapitott büntetési szabványokra ezen büntetési fokozatot aránytalannak és annálfogva mellőzendőnek tartja. Elnök: Méltóztatnak elfogadni az igazságügyi bizottságnak a 340. §-ra vonatkozó javaslatát? (Elfogadjuk.) Elfogadtató!. Molnár Aladár jegyző (olvassa a 355. §-t a képviselőház eredeti szövege szerint.) Beőthy Algernon jegyző (olvassa a jörendiház ide vonatkozó jegyzőkönyvi kivonatát, olvassa oz igazságügyi bizottság javaslatát.) A 355. §-nál a főrendek a sikkasztás meghatározását kielógitőnek nem tartják, 6S a következőt ajánlják: „A ki a birtokában vagy birlalatában levő idegen ingó dolgot jogellenesen eltulajdonítja, vagy azt jogellenesen saját vagy másnak hasznára fordítja, sikkasztást követ el. A sikkasztás be van végezve, ha az idegen vagyon birtokosa vagy birlalója azt elidegeníti, felhasználja, elzálogosítja, vagy arról, mint sajátjáról rendelkezik, úgyszintén, ha annak nála létét a viszakövetelésre jogosított előtt eltagadja." A bizottság a ministeri javaslatban foglalt ezen meghatározást leginkább azért tartotta mellőzendőnek, mert azon esetekre is kiterjed, melyek a jogtalan elsajátítás tényálladékát képezik. Tekintettel mindazonáltal, hogy a sikkasztás akármily fogalom meghatározására nézve kifogások és nehézségek merülhetnek fel, inert a római jogász mondata szerint: „Omnis definitio in jure civili perieulosa est, parum est enim, ut non subverti possit!" tekintettel továbbá, hogy a külön intézkedések derogálnak az általánosoknak ,,Iti totó jure generi per speciem derogatur" és annálfogva a fenemiitett nehézséget a jogtalan elsajátításról szóló speciális intézkedések kevésbé fontosnak tüntetik fel: a bizottság az ajánlott fogalom-határozást némi módosításokkal elfogadandónak tartja. Az igazságügyi bizottság első jelentésében kifejtett okoknál fogva a képviselőház mind a lopás, mind a rablás fogalmából e szavakat „saját vagy mások vagyoni hasznára fordítja" kihagyta és az érintett büntettek ekként megállapitott fogalom meghatározását a főrendiház elfogadta, — annak következtében az emiitett szavak a sikkasztás fogalmából is szükségkép kihagyandók, mert az a lopástól lényegében csak abban különbözik, hogy az „elvétel", a sikkasztás pedig „megtartás" által jön létre. (Ministeri Ind. II. 251- 1.) Az eltulajdonításon kívül az elzálogosítás is, mindkét ház határozatához képest a sikkasztás tényálladékához tartozván, azt a fogalomba felveendőnek, de a bevégzés módjai közt ismételt megemlítését szükségtelennek tartja. Hogy az idegen dolognak a visszakövetelésre jogosított előtt elsajátítási szándékból történt eltagadása a sikkasztás fogalmában benfoglaltatik: annak szövegéből és a bevégzési cselekmények meghatározásából önkényt foly, minélfogva ezen esetnek külön felemlítése nem csak fölösleges, hanem szorosabb körülírás nélkül könnyen félreértésekre szolgáltathatna alkalmat. Annak folytán az igazságügyi bizottság a főrendiház által ajánlott szerkezetet következőképen tartja módositandónak: 355. §. „Sikkasztást követ el, a ki a birtokában vagy birlalatában levő idegen ingó dolgot jogtalanul eltulajdonítja vagy elzálogosítja. Az eltulajdonítás be van végezve, mihelyt a birtokos vagy birlaló a dolgot elidegeníti, elhasználja vagy azzal bármi más módon mint sajátjával rendelkezik." Bokros Elek: T. ház! A sikkasztás bűnténye egyike azoknak, melyeknek teljesen kielégítő deíinitiója mindeddig sem az elmélet, sem a gyakorlat terén feltalálva nem volt. Ezen állitásom legeclatánsabb illustratiójául szolgál azon jelenleg tárgyalás alatt lévő §., melyre nézve ma már a harmadik definitióval találkozunk. Én a magam részéről a sikkasztás bűntényének átalános meghatározását ugy, amint az igazságügyi bizottság formulázta, elfogadom ; azonban, amint az igazságügyi bizottság, ugy vele együtt ón sem találom teljesen nélkülözhetőnek ezen bűntény tüzetesebb meghatározását. Az igazságügyi bizottság