Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-367

160 g€7 országos ülés márczius 18 1878. Egyáltalában még ha a minister ur indokol­hatná is e rendeletét, akkor sem lehet az jogo­sult: alkotmányos országban ministeri rendelet­nek csak ott van helye, a hol törvény létezik, a mely törvény végrehajtására a minister rendele­tileg intézkedik; de hogy ott, a holtörvény nincs, annak helyébe a minister önkényt lépjen, az nem fér össze az alkotmányossággal. Tehát mi ok birta rá a minister urat? Ha összehasonlítjuk azon népgyüléseket, ame­lyek Magyarországon a török-orosz háború meg­indulta óta tartattak : a világ legszabadabb elvű, legrendezettebb országában, Angliában tartott népgyülésekkel, mit tapasztalunk? Azt látják, hogy Magyarországon tartatott ezen idő alatt 280—290 népgyűlés és csak egyetlenegy esetben merült fel némi kis rendet­lenség, (Mozgás a középen) egyetlenegy esetben 280—290 népgyűlés között. És ez a rendetlenség is nem a népgyűlés alatt történt, a mely minta­szerüleg folyt le; hanem a népgyűlés után, és egy olyan actusért, a melyért a rendezőség egy része kijelentette, hogy felelősséget érte nem vál­lal. Angliában alig tartatik meething, a mely egy kis verekedéssel, vagy ablakbeveréssel ne vég­ződnék. Kérdem, ezen egy eset oly sulyos-e, hogy rá bírja a ministerelnök urat arra, hogy meg­csorbitsa az egész magyar nemzetnek szólási és gyülekezési szabadságát? De ha keresem e rendelet kibocsátásának okát: tudom, hol kell azt keresni. Egészen más­hol van az. Soha nem láttam annyira beteljesedve Güthé­nek ezen mondatát: „Da ist der PÍuch der bősen That, dass sie fortzeugend Böses muss gebáren." A t. kormány ugy a belügyekben, mint a kül­ügyekben oly politikát követett, a mely tarthatat­lan állapotokat idézett elő ez országban. Ezen tarthatatlan állapotok oly általános elkeseredett­séget, oly kézzel fogható általános elégedetlensé­get szültek az országban, hogy lehetetlen, hogy ez érzelmek ne nyilvánuljanak. Ennek megakadályozására tartotta most szük­ségesnek a t minister ur olyan intézkeiéseket hozni létre, a melyek által lakatot lehessen verni a nép szájára, Jiogy ne jajdulhasson fel, és ne adhasson kifejezést azon elkeseredettségnek, me­lyet az önök három évi kormányzása benne elő­idézett. (Tetszés a baloldalon.) Én elhiszem, hogy a ministerelnök úrra ez rendkívüli kényelmes, különösen, mikor közeledik az idő, midőn számot kell adni az egész nemzet­nek; néhány hónappal a választások előtt, rend­kívül kényelmes, ha az, ki a sáfárkodással meg van bizva, akkor, mikor közeleg az idő. hogy sáfárkodásáról számot adjon, azt mondja: én elébb lakatot fogok tenni azok szájára, kik fel vannak jogosítva tőlem számot kérni, s azt mon­dom nekik: hallgassatok! nektek szólnotok nem szabad! Sokat tapasztaltunk már hazánkban néhány év óta. Beszélnek sülyedésről, politikai erkölcs­telenségről. Elismerem, hogy ezek mind olyan fogalmak, melyeket lehet különösen a modern szótár szerint ide amoda magyarázgatni. Egy dolog azonban Magyarországon eddig nem tekintetett pártkerdésnek, és ez a szabadság kérdése. Én reméllem, hogy a t. ház minden oldala szigorúan fog ügyelni ezen első lépésre, melyet a kormány az absolutismus felé tesz, és nem fogja tudomásai venni a minister ur válaszát: ha csak az teljesen meg nem nyugható, ha csak meg nem czáfolja mindazon híreket, a melyek alapján igazi mély aggodalmakat lehet táplálni a legközelebbi jövő iránt, és ha a ház elé ter­jesztendő rendeletből ki nem fog derülni, hogy az imént kifejezett aggodalmaim alaptalanok. Bátor vagyok interpellatiómat felolvasni. (Ol­vassa :) Interpellatió a t. belügyminister úrhoz. Tudomásra jutott, hogy a belügyminister ur egy rendeletet bocsátott ki, mely szerint a nép­gyűlés megtarthatása hazánkban oly rendszabá­lyokhoz köttetik, a mik a gyülekezési és szólási szabadságot tetemesen korlátozzák Tekintve, hogy ily intézkedés hazai törvé­nyeinkben nem gyökeredzik; tekintve, hogy a ministernek ily önkénytes eljárása mélyen sérti a polgárok alkotmány adta sarkalatos jogait; kérdem: a) Elismeri-e a t. belügyminister ur, hogy a népgyüléseket s illetőleg a szólásszabadságot korlátozó eme rendeletet tényleg kibocsátotta? b) Ha igen: mi ok birta ezen, — minden alkotmányos fogalommal ellenkező, — lépés meg­tételére ? c) Hazánk melyik törvényére alapítja a minister ur ez intézkedését ? d) Hajlandó-e a szóban forgó rendelet szövegét a képviselőház elé terjeszteni? Elnök: Az interpellatió közöltetni fog a belügymiflister úrral. Lukacsek János képviselő ur fogja interpella­tióját megtenni. Lukacsek János: Kérem, méltóztassék interpellatiómat egyszerűen felolvastatni. A kér­dés eléggé világos, s az interpellatió kellőleg van indokolva. Orbán Balázs jegyző (olvassa Lukacsek interpellatióját.-) Interpellatió a nméltóságu vallás és közök t. minister úrhoz! Van-e tudomása a t. minister urnák arról:

Next

/
Oldalképek
Tartalom