Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-363

S6S. országos ülés íuárczlus 1,1878. 131 két állama közös megegyezése utján jött létre, fontosságra nézve pedig legalább is egyenlő rangú a Lloyd szerződés tárgyával. (Tetszés a baloldalon és a széhö jobboldalon.] Kérem a t. házat, méltóztassék emlékezetébe visszaidézni azokat, a miket a t. többség a mi megnyugtatásunkra mondott, mikor e kérdést először tárgyaltuk: hogy a Lloyd szerződés elfogadása által annak, vajon bevétessék-e ez a két kikezdés a vámszövetségbe, — praejudicálva nincs, és méltóztassék ennek és az előadott indokok alapján elhatározni, hogy ez a két kikezdés a vámszövetség szövegéből kimaradjon. (Élénk helyeslés a szélső jobb és baloldalon.) Tisza Kálmán, ministerelnök : T. ház! Midőn a múlt alkalommal e két pontról kérdés volt, én is igen is hangsúlyoztam, hogy az, ha akkor érdemleges határozat nem hozatik, a kérdés megoldásának nem praejudioál és ezt mondom ma is. Hiszem azt, hogy nem praejudioál, mutatja az, hogy senki azok közül, akik a vámszövetségben benhagyni kívánják e két pontot, nem mondták, hogy miután a Lloyd szerződése elfogadtatott: már most a dolog természeténél fogva be kell venni e két pontot a vámszövetsógbe: hanem azt mondják és én is azt mondom, hogy maradjon ben, mert czélszerüen és helyesen van itt kimondva most is, a mint helyesen és czélszeüren volt a múltban is ugyan ezen a helyen kimondva. Az előttem szólott t. képviselő ur attól fél, hogy ha a vámszövetségről szóló törvényben ez a két pont benmarad: ez már praejudicálni fog a tiz év múlva való megoldásnak; mert akkor már ennél fogva a két kormány között a Lloyd szerződés ügyének a dolog természeténél fogva szóba kell jönni. Engedelmet kérek, ón azt hiszem, hogy akár itt mondatik ez ki, akár másutt, miután a Lloyd szerződés a két állam részéről köttetik: a két kormány között — mielőtt a szerződés lejár — a Lloyd ügyének mindenesetre szóba kell jönni; mert meg kell határozni, akarnak-e jövőben egyezményt kötni a Lloydra nézve, vagy nem. És igy az, ha e két pont a vám és kereskedelmi szövetségről szóló törvényben benfoglaltatik, a jövő megoldásnak bizonynyal nem praejudioál. Hiszen épen az, hogy eddig is benne volt, és mégis teljes jogosultsággal lehetett beszélni arról, hogy ezentúl bejöjjön-e a vám és kereskedelmi szövetségbe, vagy hogy egyáltalában legyen-e a Lloyddal szerződés kötve: épen ez legpraegnansabb bizonyítéka annak, hogy a jövőre tnendőknek az, hogy ide bevétetik-e vagy nem, nem praejudioál. Az a hasonlat, a mit a bankra nézve Apponyi gr. fe hozott, legalább egészen nem állhat meg ; mert igaz, hogy a bankra nézve a két kormány egyezkedett; de a bankra nézve létrejött egyezségben a közös rainisteriumra teendők nem hárittatnak és igy az más eljárás alá esik és kell hogy essék, mint az, a mi a Lloyddal kötött szerződésre vonatkozik. Mindezeknél fogva, miután abból, ha e két pont a vámszövetségi törvénybe felvétetik, semmiféle praejudieium nem keletkezhetik, miután ez ugy, mint eddig legczélszerübben a vám- és kereskedelmi törvény 6. fejezetében mondható el : igen kérem a t. házat, méltóztassék ezt elfogadni ugy, mint a ő. fejezet két pontjában kimondva van. (Helyeslés a középen.) Szilágyi Dezső: Azon okoskodás, melylyel a t. ministerelnök ur a Lloyd-szerződés ügyét a vám és kereskedelmi szövetség keretébe utalni akarja, nézetem szerint meggyőző erővel a házra nem birhat. Két ok az, melyből kiindulva mi nem akarjuk a Lloyd-szerződést a vám és kereskedelmi szövetség integráns részévé tenni, és ezen két ok egyikét sem czáfolta meg a ministerelnök ur. Az első ok az, hogy miután tapasztaltuk, hogy a vám és kereskedelmi szövetség létrejötte mennyi akadályokba ütközik, a vám és kereskedelmi szövetség integráns részévé oly dolgokat tenni, melyek természetüknél fogva abba nem tartoznak, s abból nem folynak, ez annyit jelent, mint minden jövő cyklusra nézve a vám és kereskedelmi szövetség létrejöttét ezen uj dolgok belekeverése által megnehezíteni. Igaza vau a t. ministerelnök urnák, hogy miután a Lloyd szerződés 10 évre meg van kötve, e 10 év után az a két kormány közt alkudozás tárgyát foj ja képezni. De nagy különbség van a közt, a mit Apponyi gr. képviselőtársam mondott, és a közt, mit a t. ministerelnök ur czáfolt. Apponyi t. képviselőtársam nem azt állította, hogy a Lloyd szerződés esetleges megújítása végett a két kormány közt alkudozás ne történhessék; hanem azt, hogy nem ozélszerü a Lloyd-szerződés ügyét ugy öszszekötni a vám és kerekedeimi szövetségével, hogy a vám és kereskedelmi szövetség megújításával szükségkép kapcsolatban kelljen a Lloyd ügyét elintézni. A mit eléggé nem lehet a t. háznak ajánlani: az, hogy zárjuk ki a vám és kereskedelmi szövetség alkatrészei közül ezt az ügyet, hogy a vám és kereskedelmi szövetség létrejöhessen a nélkül, hogy a két parlament és a két ország kényszerítve legyen a Lloyd szerződés ügye iránt is egyezségre vergődni. Azt pedig a t. ministerelnök ur felszólalásában méltatva nem látom, hogy nincs ok arra, hogy a Lloyd szerződésnek oly államjogi fontosság tulajdoníttassák, ho^y a két ország közti gazdasági rendezésnek lényeges alkatrészét képezze. Már pedig, ha a Lloyd a vám és kereskedelmi szerződés pontjai közé felvétetik, akkor a két ország közti gazdasági rendezésnek oly lényeges alkatrészét képezi, hogv egy uj rendezés nem jön létre 17*