Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-363

Igg 563 országosaiéi márczlus 1. 1878 A pécsi kőszénnek három fajával tétettem próbát, és pedig a szabolcsi termés szénnel (vagyis közönséges szénnel,) a szabolcsi sajtolt szénnel (az úgynevezett briquettes-el) és a pécsi sajtolt szénnel. Ezen háromféle szenet a Danagőzhajó- j zási társulat szolgáltatta. Az e szenekkel összehason­lítandó cardiffi szenet az osztrák-magyar Lloyd szolgáltatta a fiumei, illetőleg triesti széntárából A kísérletek háromfélék voltak. A négy szén chemiai analysise. Elgőzölgési próba, melynél a gőz nem hajt valami gépet, hanem szabadon és minden nyomás nélkül a kazánból elpárolog, ós melynél a gőzzé vált víz és a fölhasznált szén megállapíttatik. Tüzelési próba álló kazánon, mely lehetőén egyforma munkát végző gépet hajt. Az analysisre Köttsdorfer urat a cs. és kir. tengerészeti akadémiánál a vegyészet tanárát kér­tem föl. Analysisának eredménye a következő: — szabolcsi közönséges szén 85 ! /j,, — szabolcsi saj­tolt szén 37, pécsi sajtolt szón 79V l0 százalék. Ez utóbbi faj aránylag kedvezőtlenebb eredménye valószínűleg onnét ered, hogy e szén sok illó gázt tartalmaz, melyek az analysisnél könnyen eltűn­nek, mielőtt még a szén égésnek ered; a kazán tüzelésénél ellenben e gázok tüzelési erőt fejtenek ki, mint ezt a következő gyakorlati próbák ki­mutatták. Elgőzölgési próba legelőször is Fiúméban történt a tengerészeti hatóság ,,Deli'- nevű gőzö­sén. A próba egy-egy szénnel tizenkét óráig tar­tott, kellő tekintet volt a meteorológiai és egyéb viszonyokra. A próbák eredménye a következő .­szabolcsi közönséges szén 87-15, szabolcsi sajtolt szén 90­5, pécsi briquettes 88-54, százalékokban kifejezve és Lloyd eardiff-szénet száznak véve. Tüzelési próbát tétettem a fiumei gőzmalom­ban. Ennek eredménye a magyar kőszénre igen kedvező volt. Miután azonban kitűnt, hogy a pró­bák menetében mutatkozott véletlen körülmény a cardiffi szón hátrányára vált: helyesebbnek tartot­tam ezen kísérlet eredményét mellőzni. Triestben az osztrák-magyar Lloyd arzenál- \ jában két álló kazánon négy napon át folyt a i tüzelési próba. A próbánál oly rostélyokat alkal­máztak, milyeneket a pécsi kőszénhez kell. Foly- : ton részt vettek e próbáknál a magyar kir. te> gerészeti hatóság, a Lloyd és a Dunagőzhajóza: i j társulat két-két képviselője. Az eredmény a követ­kező: szabolcsi közönséges szén 84 21, szabolcsi sajtolt szén 90'56, pécsi briquettes 83*48 százalék. A Lloydnál szűkebb közű és vastagabb rostélyo­kon tett kísérletek a tüzelő erő constatálására nem szolgálhatnak, mert a magyar kőszénhez éles rostély kell, miért is a Lloyd csakugyan kényte­len lesz kazánai berendezését némileg módositni, j hogy a magyar szenet haszonnal használhassa. Yégre megejtettek a, Lloyd arzenáljában igen pontos elgőzölgés' kísérletek is, melyek eredmé­nyei igen közeljárnak a Fiúméban tett próbák eredményeihez. A Lloyd arzenáljában ugyanis mutatkoztak: a szabolcsi közönséf 3S szén 85• 61, a szabolcsi sajto u szén 94.06. a pécsi sajtolt szén 87-24 százalékos ;ak. A három g\ ikorlati kísérlet, melyeknek szám­szerinti eredményét elősorolni szerencsém volt, mutatnak ugyan némely csekély eltérést, mi a dolog természetében fekszik, ós részben onnét is származik, hogy a Lloyd részéről a külön próbák­hoz szolgáltatott cardiff-kőszón jóságára nézve egy csekély különbséget mutatott. De a három gyakor­lati próba eredményei mégis külön-külön oly meg­bízhatók és oly közeljárnak egymáshoz, hogy azok­nak átlagát megnyugvással elfogadni lehet. E szerint a megpróbált magyar kőszén tüze­lési ereje a Lloyd gőzösein eddig használtatni szo­kott cardiffi szén százzal fölvett tüzelési erejéhez következőleg aránylik: szabolcsi közönséges szén 85-66, szabolcsi sajtolt szón 91 1 és pécsi sajtolt szén 86'42. Első sorban áll a szabolcsi briquettes, utána következik a pécsi és a szabolcsi közön­séges szén. A kísérletekre vonatkozó összes jegyz köny­veket szerencsém vau egyúttal külön cso,_ gban Nagyméltóságodhoz felküldeni. Kelt Fiúméban, 1878. febr. 28. Szapáry. Tehát ezen jelentés tanúsága szerint a tett kísérletekből kitűnik, hogy azon arány, mely a szerződésben foglaltatik, nem mondható kedvezőt­lennek. Mindennek daczára azon módosítás, melyet az igen t. képviselő ur előterjesztett, indokát Jeli különösen abban, hogy az egyik próbánál az egyik magyar szénre vonatkozólag nem tűnik elő azon kedvező arány, mely kívánatos volna, s igy azon módositvány, mely benyujtatott, mely szerint t. i. 84: 100 vétessék fel, ezen kisórletnek megfelel, s lehetségessé tétetik, hogy kedvezőbb feltétel vé­tessék be a szerződésbe. Minthogy pedig a t. ház­nak tegnapi megállapodásánál ós mai határozatá­nál fog pa is szükséges ->. a Lloyddal ujabban is tárgyalásokba bocsájtkozni: én a magam ré­széről hozzájárulok azon módositványhoz, a melyet Wahrmann képviselő ur előterjesztett, annál in­kább, mert ezen ujabb egyezkedéseknél a kedve­zőbb viszonynak a szerződésbe való beállítása a kor lány fáradozásai folytán talán lehetségessé válik. Kérem a módositvány elfogadását. Elnök: Fel fog olvastatni a módositvány. Beőthy Algernon jegyző (olvassa Wahr­mann Mór módositvány át.) Elnök: Méltóztatnak-e elfogadni a VII czikk­hez szóló pontot Wahrmann Mór t. képviselő ur módositványa szerint? — (Elfogadjuk.) Elfogad­tatott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom