Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.
Ülésnapok - 1875-362
124 862 országos ülés február *8. 1878. hogy Suvaloff gróf az orosz nagykövet lord De'-bynek az angol küliigyministernek megjegyezte, hogy azon rósz hatás elhárítására, mely ezen propositiók előleges nyilvánosságra hozatala által okoztathatnék, Grorcsakoff herczeg jónak találta azokat, mint szorosan bizalmi közlést ugy Andrássy gróffal mint Bismarck herczeggel közölni. Már engedelmet kérek, ón azt látom, hogy a legközelebbi napokban az angol parlamentben előterjesztett okmányok szerint semmi nem történt, miről már múlt évi június elején gróf Andrássynak tudomása nem lett volna, akkor, midőn az oroszok még a Dunán sem keltek át. Akkor az orosz kormány tapogatózni akarván, hogy mi lenne az angol kormány nézete a békefeltételekre nézve, londoni követét megbízta, hogy tapogatózzék a külügyministernél, hogy ily és ily békefeltételeket elfogadnának-e. Azon békefeltételekben benfoglaltatik mindaz elvileg, ami benfoglaltatik a most tényleg elfogadott békefeltételekben: tehát ez újság? S hogy az nemcsak lord Derbyvel közöltetett, hanem gróf Andrássyval is, azt ismét egy-másik, három nappal későbbi keletű jegyzék mutatja, 1877. június 1-én. Még azt a megjegyzést teszi hozzá lord Derby, hogy ő exeellentiája, t. i. az orosz követ ismételve kifejezte azt a meggyőződését, hogy egy szárazföldi hatalom ellenzésétől sincs mit tartani. Ez tehát oda mutatna, hogy már a múlt évi június elején gr. Andrássy beleegyezett abba, hogy Bulgária egy önálló autonóm állammá alakittassék, Szerbia és Montenegró nagyobbittassanak, hogy Bessarábia visszacsatoltassék Oroszországhoz, hogy Bománia független állammá nyilvánittassék, sőt kijelentette az orosz külügyéi- még azt is, hogyha Ausztria-Magyarország netalán a maga részéről valami compensátiót követelne a végett, hogy akár az Oroszországnak a bessarábiai és batumi területek hozzácsatolása folytán történi nagyobbodásával, akár pedig Bulgária és más keresztény hatalmasságok ált ti nyert előnyök és uj alakításokkal szemben compensáltassók: az orosz czárnak semmi ellenvetése az ellen, hogy Ausztria-Magyarország ezt a compensátiót Boszniában ós részben Herczegovinában keresse. Tehát ezekben a feltételekben meg van már elvileg mind az, a mi a mostani feltételekben talán jobban, részletesebben ki van fejtve. Igaz, hogy a június 8-án ily módon közölt memorandumban az orosz követ Bulgáriának csak a Balkánon innen eső részét értette. De hat hónappal rá már azt mondja az orosz követ: „A helyszínén történt tüzetes vizsgálat után Grorcsakoff herczeg azon meggyőződésre jutott, hogy Bulgáriának két tartománynyá való felosztása kivihetetlen, hogy tehát Bulgáriának ugy a Balkánon inneni, mint túli része egyetlenegy tartománynyá kell hogy alakuljon-1 ; a miből azután a török hivatalnokok eltávolittassanak, az erősségek és várak lerontassanak, és az önkormányzat egy ottan alakítandó nemzeti sereg ótálmára fogna bízatni. Ha ez nem sértette meg az osztrák-magyar monarchia érdekeit a múlt évi júniusban : akkor nem látom át, hogy miképen sértheti most? Ha pedig sértette: akkor azt hiszem, hogy a kormány tett valami intézkedéseket, hogy ezen veszedelem a monarchiától elhárittassék. Ez irányban kívánom ezt az interpellátiót a ministerelnök úrhoz intézni és miután ugy vagyok értesülve, hogy néhány nap múlva a delegátiók összehívását kívánják : én azt hiszem, hogy ugy ezen kérdések fontossága, mint az ország izgatott állapota, mint különösen a külügyi vezetés tisztességes, becsületes volta megkívánják azt, hogy az ily kótszinüség vádja a külügyi kormányon soká ne maradjon. Keménylem, hogy a ministerelnök ur még mielőtt eltávozik Bécsbe, felvilágosítást fog adni és válaszolni fog interpellátiómra. Elnök: Az interpellátió fel fog olvastatni. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a Simonyi Ernő által beadott interpellátiót.) Interpellátió a ministerelnök úrhoz, beadja Simonyi Ernő képviselő. Van-e a kormánynak tudomása arról, hogy Törökországban több magyar és osztrák állampolgár az oroszok előnyomuló hadcsapatok parancsnokai által kivégeztetett volna ? Ha igen : micsoda eljárást szándékozik a kormány követni, hogy az ily módon érzékenyen sértett állami jogokat és az állam polgárainak személy- ós vagyonbiztonságát kötelességszerüleg biztosítsa és az állam polgárain a nemzetközi jog ellenére elkövetett gyilkos merényletért megfelelő elégtételt nyerjen. Továbbá tekintettel a ministerelnök urnák a hozzá intézett interpellátiókra e hó 19-én adott válaszára, melyben a többi között kijelenté, miszerint az Orosz- és Törökországok között létre| jött béke alappontozatok némely megállapodásai, jelesen azok, melyek a hatalmi viszonyok megváltoztatását idézhetnék elő a keleten, a magyarosztrák monarchia érdekeinek nem felelnek meg, ! kérdem a ministerelnök urat: melyek azon megi állapodások. a melyeket a kormány a magyar osztrák monarchia érdekeibe ütközőknek tart? Mikor tudta meg a kormány az orosz uralkodónak abbeli szándékát, mely szerint az esetleges békekötésnél a hatalmi viszonyoknak oly megváltoztatása idéztethetnék elő a keleten, rne lyek a magyar-osztrák monarchia érdekeinek meg nem felelnek? Tett-e a kormány, mikor és miféle intézke| déseket, hogy az ily módon fenyegetett államérí dekeket a veszélytől megóvja, illetőleg a veszélyt lelháritsa."
