Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.
Ülésnapok - 1875-362
120 362. országol ttléí február SS. 1818. mely a magyar kereskedelem érdekének minden tekintetben megfelel. A XI. ozikk ugyanis azt mondja, hogy a társaság csak 4°/ 0-ot adhat részvényeseinek. Ez a mi érdekünkben nem fekszik, mert ezen intézkedés következtében tartaléktőkéje oly nagygyá növekedik,' hogy örök időkre képes lesz minden versenynyel szembeszállani. Én t. ház, ennélfogva azon indítványt vagyok bátor tenni, hogy ezen czikk hagyassék ki és annak meghatározása bizassók a Lloydra, hogy mikép kívánja a maga hatalmát fentartani. Elnök: Fel fog olvastatni a módositvány, Beőthy Algernon jegyző (olvasta) : A XL. czikk hagyassék ki. Wahrmann Mór pénzügyi bizottsági előadó: Részemről nem fogadhatom el az előttem szólott, t. képviselő ur indítványát. Ezen ozikk azt követeli, hogy a nyereménynek 4°/ 0-ánál több a részvényesek közt ne osztassák ki ; de nem mint tévesen a szövegben van mondva, a külügy min ister „felhatalmazása," hanem mint a pénzügyi bizottság javasolja, „engedélye" nélkül. És ez igen helyes intézkedés, mert ha az ország érdekében gyámolitjuk és támogatjuk ezen társaságot... (Ellenmondás balról: De nem áll az ország érdekében !) Engedelmet kérek, akik a törvényjavaslatot elfogadták, csak azon szempontból indulhattak ki, hogy ezt az ország érdekében kell támogatni. (Ellenmondás balról.) Ha tehát az ország érdekében van ezt támogatni, akkor az ország oly társaságot támogasson, a mely erős rendeltetésének megfelelő és kellően felszerelt. Ez csak akkor lehetséges, ha a társaság nem osztja ki egész jövedelmét ugy, mint ez 15—20 évvel ezelőtt történt, hanem annak nagy részét arra fordítja, hogy a kölcsön vett tőkéket amortisálja ós a hajókat jó karban tartsa, javítsa s a legújabb találmányokat alkalmazza. Az ország érdekében az áll, hogy ezen társaság versenyezhessen az oroszszal, angollal, francziával és olaszszal. Ha ez nem történhetik, akkor a támogatásnak czélja elesik. Ennélfogva arra kérem a t. házat, méltóztassék ezen XL. czikket azon módosítással elfogadni, hogy a közös külügyminister „felhatalmazása" helyett tétessék: engedélye." Beőthy Algernon jegyző (olvassa:) A XL. czikk első sorában előforduló ezen szó helyett: „felhatalmazása" tétessék: „engedélye." Tisza Kálmán ministereinök: T. ház! A pénzügyi bizottságnak módosításához részemről, mivel az illető eszmét helyesebben fejezi ki, hozzájárulni kész vagyok. Azonban a másik módositványra nézve lehetetlen, hogy nézetemet néhány rövid szóban el ne mondjam. Hogy azok, kik abban a nézetben vannak, hogy ezen táisulat segélyezése az ország érdekében áll, miért kívánják ezt felvenni, elmondotta Wahrmann t. képviselő ur; de én azt hiszem, hogy a ki azon nézetben van, hogy a Lloyd-társulattal való szerződós megkötése nincs az ország érdekében, ha ezen nézetét már nem érvényesíthetvén, a szerződés megköttetik, megfontolja, hogy mi a közjó és az ország érdeke: ezen §. kihagyását nem követelheti, és pedig több oknál fogva. Nem követelheti amiatt, mert ha már ezen szerződés csakugyan megvan: akkor szükséges, hogy az oly társulattal köttessék, mely a jó években ne költse el összes jövedelmét és ne legyen képtelen roszszabb években kötelezettségeit teljesíteni. (Helyeslés a középen.) Szükséges másodszor azért is : mert ezen társulatnak az állam iránt adósságai vannak, melyeket vissza kell fizetnie. Ha önök azt akarják, hogy ha már meg lesz a Lloyd szerződós, a társulat oszthassa ki jövedelmét a részvényesek közt, de ne fizesse adósságát: akkor önöknek igazságok van; de ez aztán nem a közjó érdekében állana. (He /eslés a közepén.) Kérem a t. házat, méltóztassak a 6. czikket elfogadni. B. Simon Lajos: Én az: hiszem, hogy a ministereinök ur félreértette az indítványozó képviselő szándókát; mert azon képviselő ur, a ki az indít 1 ínyt tette, hogy ne határoztassék meg, mennyi clividendát adjon a Lloyd, semmi esetre sem mondotta, hogy ennek következtében a Lloyd fölmentessék azon kötetezettsége alól, hogy tartozását lefizesse az államnak, a minthogy a tartozás lefizetése és a dividenda mennyiségének megszabása közt nagy különbség van. (Helyeslés balról.) Egészen más intentió vezette az indítványozó képviselő urat és ez az, hogy a magyar állam költségén ne erősödjék meg egy társulat oly képen, hogy 10 év leforgása után is, ha vele szerződés nem köttetik, azon erőnél fogva, melyet neki az állam a subventió által adott és különösen az által, hogy a jövedelmet nem osztja ki egészen, hanem a tőkéjéhez csatolja : ne váljék oly erőssé, hatalmassá és veszélyessé, hogy ennek következtében vele semmi más vállalat ne concurrálhasson, ha netalán ujabb vállalatok keletkeznének. Ez volt a képvk ű lő ur intentiója, a ministereinök ur ezt nem értette meg. Tisza Kálmán ministereinök: Annak kijelentésével tartozom magamnak, hogy ón a módositványt beadó képviselő ur intentiójáról nem is beszéltem, annál kevésbé gyanusitottam, hanem egyszerűen rámutattam, hogy meggyőződésem szerint mi lenne ezen módositvány elfogadásának természetszerű következése. (Felkiáltások: Szavazzunk ! Szavazzunk!) Elnök: A 40. czikkhez két módositvány adatott be. Az egyik a pénzügyi bizottságé, mely ezen szó helyett „felhatalmazása" ezt kívánja té-