Képviselőházi napló, 1875. XVI. kötet • 1878 február 23–ápril 8.

Ülésnapok - 1875-361

861. orsasigos ülés február 27. 1878. 93 szabadsága és érdeke ellen működtek és működnek, jutalmazni kényszeríttessék akkor, a midőn mellőzzük, lealázzuk s hideg szívvel a nyomor karjaiba dobjuk mindazokat, a kik szabadságunk és alkotmányunk érdekében és védelmében érdemeket szereztek. Én t. ház, a triesti Lloyd subventiójában nem láthatok mást, mint elszomorító variatiójat annak, hogy hagyjuk koldulni és nyomorkodni dicső honvédeinket, kik a szabadság véeleimében csonkultak meg, hogy vessük vele a nélkülözéseknek azokat, kik hazánk viszontagságos perczeiben kün szolgálták azt, s jutalmazzuk mind azokat, kik szárazon és vízen ellenünk törtek s tervelt megsemmisítésünkhöz segédkezet nyújtottak. De én mellőzöm a múltban gyökeredző s talán némi jogosultsággal még is bíró e gyászos viszemlékeket, s az ügyet tisztán gyakorlati szempontból vizsgálva, bátor vagyok azon kérdést feltenni : ha vajon hazánk érdekében van-e a trieszti Lloyd segélyezése? Ha vajon a lefolyt 10 év alatt e társulatnak adott 6, és most a következő 10 évre oda ajándékozni czélzott 7, illetőleg a kamatok ós előlegekkel együtt 9 millió forintért háramlik-e hazánkra valamely haszon? E kérdésekre határozottan nem-mel kell felelnünk. Az államok közlekedési eszközöket azért szerveznek és tartanak fenn, ha szükségesek áldozatokkal is, hogy azok a nemzetgazdászat fejlődését elősegítsék, nevezetesen a tengeri hajókázást azért, hogy a külkereskedelmet közvetítse s olcsó vízi közlekedés által az exportot és importot elősegítse. Volt idő, a midőn a tengerekkel érintkező szabad és független Magyarországnak lobogóját számos hajók hordták szét a tengereken; ma azonban közös ügyes nyomorult és lealázott helyzetünkben le kell mondanunk a tengeri szerepről ; mindazonáltal szerény ke kis tengerpartunkhoz mért hajókázásra még is igényt tarthatunk, hogy kormányunk s vele a nemzet törvényhozása is ily igényeket formált, azt leginkább tanúsítják a fiumei kikötőbe és az ahoz vezető vasutakba tett nagy befektetések, melyeket a kormány azzal indokolt, és a törvényhozás azon föltevésben szavazott meg, hogy az által gabnánk, sónk, fánk s más terményeinknek olcsó vízi utón való külföldre juttathatása foganatosítva lesz. És most a kormány arra akarja, még pedig a pressió tiltott fegyvereivel kényszeríteni a törvényhozást, hogy önmaga semmisítse meg a hozott áldozatok gyümölcseit, hogy drága kölcsön pénzzel gazdagítson fel egy irányunkban gyűlöletet tápláló oly társulatot, a mely egyenesen Fiume letiprására, tengeri kereskedelmünk megsemmisítésére, s nemzetgazdászati fejlődésünk megbénitása czóljából állapíttatott. Ugyanis a trieszti Lloydnak csak nem minden menetei keletre irányúinak, hol hazánknak nem sok keresni valója van, mert miután iparunkat ügyetlen vámpolitikája és lesújtó adóival a kormány már póláiban megfojtotta: iparczikkeket oda nem szállíthatunk, sonkát — melylyel hajdan mi láttuk el egész keletet — a fölemelt nagy árral kiszorította onnan; gabnát amaz országokba, melyek maguk is gabnatermelők, nem vihetünk annál kevésbé, mert az orosz- és oláh gabna már régen tért foglalt ottan; a mi kevés egyéb kivitelünk van keletre, azt a Dunán olcsóbban és rövidebb utón szállíthatjuk oda. E szerint a trieszti Lloydnak egész Batumig s tul Bombayg elágazó menetei kizárólag az osztrák ipar szolgálatára állanak, és határozottan a mi megrontásunkra, a mi gabnakivitelünk meghiúsítására szerveznek ; mert miután a trieszti Lloyd keletre járó 70 hajója onnan visszállitmányt vagy épen nem, vagy nagyon keveset kap : leginkább orosz gabnával rakodik s azzal árasztják el az adriai partvidéket, ugy az olasz mint a török oldalon, sőt Dalmatia, saját tergerpartunk és Istria gabnaszegény vidékeit is, melyek a mi gabnánk legközelebbi és leghálásabb piaczai lennének. De a trieszti Lloyd nem csak az Adria partvidékéről szorítja ki gabnánkat, hanem annak versenyképességét elöli Németország és Bécs piaczain is az olcsó vizi utón viszteherként oda juttatott orosz gabnával, még másfelül odessai, marseillei vonalán szintén orosz gabnát szállitván, ez által a íranczia és svájezi piaezokon is korlátozza gabnánk versenyképességét, s igy ezen legfőbb kiviteli czikkünket a világforgalom áramlatából kiszorítva, existentiánkat aláássa, s önök azt akarják hogy a minket fojtogató kezet még meg is aranyozzuk. De a trieszti Lloyd nem csak saját gabnánk forgalmi terét szorítja meg, hanem a transitó kereskedés nagy mérvű hasznaitól is elüti hazánkat, mert a mint már egy más alkalommal okadatoltan kimutattam a t. ház előtt, északi Németország, Lengyelország, Csehország, Morva, felső Ausztria sőt maga Bécs is Fiume felé hamarabb ér tengerhez mint Trieszt felé ; ha már most éhez hozzá vesszük azt, hogy Fiúméból akár keletre, akár nyugat irányban a tengeri ut mintegy 60 tengeri mfddel rövidebb ; ha tekintetbe vesszük, hogy Fiume kikötője mennyivel jobb, terjedelmesebb és biztosabb Trieszt viharnak kitett, szélvészben gyakran megközelithetlen kikötőjénél: ugy fel kell tennünk, hogy amaz említett országok transitó kereskedelme kétségtelenül hazánkon át Fiúménak irányúina, ha a trieszti Lloyd mesterkélten ós ármányosan Triest felé nem terelné, a miáltal hazánk nem csak a transitó kereskedés milliókra menő hasznaitól esik el, hanem a Fiúméinak irányuló forgalom fosztott vasutaknál maga fizet ki kamat