Képviselőházi napló, 1875. XV. kötet • 1878. február 5–február 22.
Ülésnapok - 1875-345
345. országos illés február S. 1878. g j mely feljegyzi azoknak a neveit, a kik az év folyama alatt vagyonukat elveszték, inig azoknak a sokkal nagyobb számát, a kik tisztességes utón vagyont szereztek, ez idő alatt nem jegyzi fel senki, azoknak a számára nincs hivatalos rovat nyitva. (Nyugtalanság és mozgás a haloldalon! Halljuk ! Halljuk \ a középen) A nyomorúságot, a bukást dobszó hireszteló, a megelégedés hallgat. Hogy nemzetünk nem olyan koldus, mint a milyennek ama szakférfiak ideálja mutatja, annak a bebizonyítására nem hozom fel fényűzési fogyasztásunk roppant összegét, mert hiszen a külső fényűzést a veszni induló nemzeteknél is feltalálhatjuk ; de hivatkozom azon adatokra, melyek csalhatlan tanujelei valódi szilárd gyarapodásunknak. {Nyugtalanság a haloldalon. Halljuk] Halljuk \ a középen.) Hasonlítsa össze bárki mostani mezőgazdaságunkat a húsz év előttivel, a midőn vetőgép, gőzeséplő dolgozik minden jóravaló községben, s gabonánk jó minősége által győzi le a világpiaezon a vele versenyző termékeket. Hasonlítsa össze a mostani vasutakkal keresztül hálózott Magyarországot, a húsz év előtt sárbarekedt területtel. Járja végig azokat az ármentesitett téreket, a mik millió meg millió hektárjaival az őstermékenységü földnek szaporították a müveit tér állományát. (Nyugtalanság és felkiáltások a baloldalon ! Nézze meg a telekkönyveket!) Erre is felelek. A Magyarország földbirtokára telekkönyvileg bejegyzett egész teher épen annyi, — talán valami kevéssel lehet csak több, — mint a mennyit egyetlenegy évben kiadunk selyemre, norimbergai ós átalán fényűzési czikkekre (Elénk helyeslés a középen. Nyugtalanság a haloldalon. Halljuk ! Halljuk !) A világon sehol sincs ország, melynek termőfölde oly kevéssé van hypothelaris adóssággal megterhelve, mint a magyar. (Igazi a középen. Felkiáltások a haloldalon: Azért, inert nem adnak rá! Halljuk] Halljuk l) Nézze meg azokat az iparvállalatainkat, a mik tíz perczenttői egész 28-ig hajtanak tiszta, solid utón szerzett jövedelmet. Nézze meg a pesti gabonabörzén kötött szerződéseket s számítsa ki: nincsenek-e azok megtízszerezve a busz év előtti összegekhez képest. Hasonlítsa össze a mostani Budapest fővárost a húsz év előtti provincziális Pest várossal, vagy akár a hajdani vidéki székvárosokat Debrcczent, Egert, Kanizsát. Aradot, Szegedet a mai hasonnevű kereskedelmi ernporiumokkal. Hasonlítsa össze a mostani administrationalis és birói tisztikart, mely tanult magyar hazafiakból van megválogatva, az absolutismus alatti gyülevésszel, melynek uralma alatt lehetővé lett az, hogy egy rendszerezett, százakra menő rablótárKÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. XV. KÖTET, sulat statust in statu képezzen az országban, a hogy azt a szegedi monstre-bünper kiderítette. (Hosszan tartó nyugtalanság a baloldalon. Halljuk ! Halljuk \) Elnök : Ha a képviselő urak megkívánják, hogy őket hallgassák meg, viszont hallgassák ők is meg a szónokot. (Zajos felkiáltások: Halljuk] Jókai Mór: Annyival inkább kérhetem ezt, mivel amúgy is nagyon ritkán veszem igénybe a 1 ' ház türelmét. (Halljuk ! Halljuk!) Ha megtesszük az összehasonlítást, akkor aztán tegye bárki szivére a kezét, ós mondja meg őszintén saját lelkiismeretének, hogy a midőn a mostani és a jövő Magyarország helyzetét roszabbn'ak állította az absolutismus uralma alattiéval: nem poétái képzelmének engedett-e tilalmas tulcsapongást? (Helyeslés u középen.) De ha valami bizonyítja hazánk gyarapodását, ez az a láthatatlan működés a culturális téren, melynek adatait csak az találja meg, a ki keresi. (Tetszés a középen.) A mit nemzetünk a népnevelés, magasabb tudományos oktatás, művészet és irodalom terén, önmegadóztaíás utján, saját jó szántából teljesít: ez a mértéke Magyarország gyarapodásának; (Tetszés a középen.) mert az adófizetésre kényszeríthet valakit a hatalom, az indirect adózásra a szükség és hiúság, de a culturális czélokra tett öninegadóztatásra csak életrevaló és gyarapodó nemzet képes. (Helyeslés a középen.) Mikor egyetlen megyéje az országnak, Vas, a legínségesebb esztendőben culturális czélokra kétszázezer forintot áldozott önmegadóztatás utján, miket az alföldnek egy tiszta tót ajkú, de hazafias érzelmű városa, Békés-Csaba az idén egy 80 ezer forintos színházat épített a magyar művészet számára, (Éljenzés) akkor két ilyen tény (mely pedig nem áll magában) elég arra, hogy Magyarország decadentíája helyett annak felvirágzását hirdesse- Csakhogy a jóléttel nem szeretünk dicsekedni, kitalálható okoknál fogva. Ha ezekkel szemben bukott gyárak, tönkrejutott iparvállalatok, semmivé lett gőzhajózási társulatok szomorú képét is lehet állítani, azok nagyobbrészt önmagukban hord iák veszedelmüknek okait, s attól, hogy valaki olyan vállalatoknál, a miket először nem tanulmányozott, másodszor elhanyagolt, a pénzét elveszítse, se a törvényhozás, se a kormány nem fogja őt megóvhatni soha. (ügy van] Helyeslés a középen.) A megbukotfakhoz hasonló, de jól vezetett vállalatok igen szépen prosperálnak. A gyáripar felvirágzását som várom én Magyarországon a törvényhozás egyoldalú intézkedéseitől. A míg Magyarországon az egység a forint, Francziaországban a frank, Olaszországban a líra. Németországban a mark, s ez képezi a napszám 11
