Képviselőházi napló, 1875. XV. kötet • 1878. február 5–február 22.
Ülésnapok - 1875-357
8b7. országos Illés február 22, 187*. 409 épen ministerelnök Tisza Kálmán ur vette pártfogolásába, az a Tisza Kálmán ur t. ház, (Halljukl Halljuk!) a ki a 61-ik évi országgyűlés alatt az úgynevezett határozati párt vezére volt; az a Tisza Kálmán, a ki azon az időben lealázónak tartotta magára nézve azt, hogy az uralkodóhoz felirattal járuljon ; az a Tisza Kálmán, igen is, a ki 67-iki közösügyes ki egyezkedést {Zaj. Halljuk!) a nemzetre nézve károsnak, vészthozónak, sőt átkosnak is mondotta; (Nagy nevetés !) az a Tisza Kálmán, t. képviselőház (Halljuk! a ki a 67-iki közösügyes kiegyezkedés után is hosszú évek során keresztül küzdött azon közösügyeknek megváltoztatására. Hogy ez a Tisza Kálmán szólal most fel a közös ügyek mellett és akarja meghonosítani, sőt az élesebb határok közé akarja terelni, megvallom, ez előttem megfoghatatlan. Én e tévedését a ministerelnök urnák nem tulajdonítom másnak, mint azon körülménynek, hogy megtagadva politikai múltját, feladva a nemzet előtt tett ígéreteit, a közösügyes közjogi ala pon elfogadta a ministerséget, illetőleg ministerelnökséget, és most igen is azon székből működik oda, hogy Magyarország mind szellemileg, mind anyagilag, mind közerkölesiságileg (Nagy derültség) mind.területileg megsemmisíttessék. En t. ház a közerkölcsiséggel nem tudom megegyeztetni (Halljuk!) a politikai hitehagyottságot, nem a programúinak megváltoztatását, és miután kinyilatkoztatom ezúttal azt, hogy a tárgyalás állat lévő czikket el nem fogadom, kinyilatkoztatom egyszersmind, miként én, valamint nem akarom e czikket elfogadni és nem akarom itt is a külügyminister befolyását eszközölni: semmiféle közös vámparlament létrejöttébe bele nem egyezem. (Helyeslés a szélső bal felölj Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! (Halljuk^) Paczolay igen t. képviselő ur beszédjében a javaslatot oly kemény, s azt tartom, meg nem érdemlett vádakkal illette', és illetett bennünket, hogy azokra pár szóval reflectálni szükségesnek tartom. (Halljuk!) Mielőtt azonban ezt tenném, csak egy megjegyzést teszek arra, a mint ép most hallottunk, és ez az egy az, hogy ón „lealázó" szót ugyan 61-ben nem használtam (Zaj Halljuk !) de 61-ben is, az előtt is, az óta is tudtam különbséget tenni a koronás fejedelem közt és a közt, a ki még nem volt koronás fejedelem ós nem követtem azok példáját, kik a nem koronázott előtt gyakran hajlongtak, ma pedig a koronázott előtt nem akarnak meghajolni. (Zajos éljenzés és taps a középen. Nyugtalanság a szélső balon.) En készakarva nem neveztem, és nem nevezek meg senkit! hogy voltak ilyenek, azt tudja minden ember; a ki magára veszi, tulajdonítsa magának. (Derültség.) Különben — mondom —- felszólalásom czélja volt reflectálni Paczolay képviselő ur beszédének KÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. XV. KÖTET csak egy pár pontjára. Ő azzal vádol bennünket, hogy a külügyministernek, bárki legyen is az, — és ebben igazat adok neki, hogy itt, hol 10 évre létesítendő törvényről van szó, az egyéniség tekintetbe nem jöhet, — felelősség nélkül beavatkozást adunk Magyarország kereskedelmi ügyeibe. Bocsánatot kérek t. képviselő ur, sem felelősség nélkül, sem felelősséggel Magyarország kereskedelmi ügyeibe beavatkozást nem adunk ; mert a jog, melyről szó van, s melyet egyébiránt eddig is gyakorolt, az, hogy ha szükségesnek látja, a két állam kormányát felszólítsa, hogy jöjjenek össze ezen ügyek felett értekezni, és ha azután ezen értekezésnek folyományaiul valamely intézkedések történnek — ha történnek: — a közkormányzati, a közigazgatási téren felelős értük az illető kormány! ha pedig azon tul menne, akkor azon ügyek mindenik fél törvényhozása elé mennek. Itt tehát e külügyministernek felelősség nélküli öniíénykedéséről, a törvényhozás jogkörének csonkitásáról a legtávolabbról is még csak szó sem lehet. Ez az t, ház, a mit megjegyezni kívántam, s kérem a t. képviselő urakat, méltóztassanak, ha jónak, ezélszerünek látják, ezen javaslatokat megtámadni azért, a mi bennük van ; de azzal ne méltóztassanak megtámadni, hogy van bennük olyan, a minek még csak látszata sincs bennök, jelesen van bennök törekvés eentral-parlamentre vagy törekvés vámparlamentre: ezt kérem ne méltóztassanak mondani. Mert ismétlem nem csak törvényhozó testületnek, — pedig centrál-parlament csak az volna, — de a kormánynak sem adatik semmi olyan, mi a monarchia két állami törvényhozásának jogát gátolná vagy röviditené. És vámparlamentről sincs szó, mert nincs semmi néven nevezendő, sem állandó, sem rendszeresített, sem határozatot hozható testület. Én, t. ház! arról biztosithatom a t. képviselő házat, hogy van sok ut, még a legellentétesebb utak is, a melyek esetleg central-parlamentbe vezethetnek; de az az ut, a melyen mi járunk, central-palamentre nem fog vezetni. (Elénk helyeslés a középen.) Elnök: Szavazás előtt fel fog olvastatni a beadott módosítás. Beőthy Algernon jegyZŐ (olvassa a Pulszky Ágost által beadott módosítást.) Elnök: Méltóztassanak azok, kik a XXI. czikket a bizottság szövegezése szerint elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A többség e czikket a bizottság szövegezése szerint fogadta el és igy a módosítás mellőzve van. Horváth Gyula jegyző (olvassa a XXII. §-í.) Bittó István: T. házJ (Halljuk] Halljuk]) Az általános tárgyalás alkalmával elmondottam volt nézeteimet a törvényjavaslat felett, és egy52