Képviselőházi napló, 1875. XV. kötet • 1878. február 5–február 22.

Ülésnapok - 1875-356

380 s66- országo* ttl ezen kiegyezés által a legnagyobb veszélynek van kitéve. (Helyeslés balfelöl.) A t. ministerelnök ur tegnapi beszédében azt mondotta, hogy a sörnél még nagyobb a megkáro­sodás, mint a czukornál; a czukornál pedig a pénzügyminister ur 2.500,000 frtra tette megkáro­sodásunkat, ennélfogva összes megkárosodásunk itt mintegy 5 millió frt. volna. De nem akarok számot említeni, hanem csakis a pénzügyminister ur által említett 2.500,000 frt. megkárosodást ve­szem fel, s azt kérdezem: lehet-e ezt továbbra is eltűrni? A kik azt hiszik, hogy Magyarország oly gaz­dag, hogy egy ily megkárosodást elviselhet, azok fogadják el az első czikket; de akik megvannak győződve arról, hogy Magyarországnak jelen hely­zetében ezen összegre szüksége van: okvetlen kell, hogy ezen czikket elvessók és gondoskodjanak oly módról, mely által ezen sérelem orvosolva leend. (Helyeslés balfelöl.) Nem akarok senkit sem a történelemmel ijeszt­getni, hanem csak röviden azí mondom, hogy elég pár év arra, hogy ezen egyezmény minden egyes tételnél kézzelfoghatólag bebizonyítsa káros hatá­sát, és akkor azt fogják kérdezni: hogyan akad­hatott magyar ember, ki ily egyezményt propo­nálni mert, (Helyeslés bal/elől) és hogyan akad­hatott magyar ember, ki azt elfogadta. (Helyeslés balfelöl.) Azon módositványt, melyet Szilágyi Dezső t. képviselőtársam azén elleninditványomhoz tett és mely a monopóliumokra vonatkozik, miután beis­merem, hogy a monopóliumokra vagy külön kell intézkedni, vagy pedig ezen törvény keretében is lehet arról szó: én azt szívesen elfogadom, s aján­lom a különvéleményt. (Helyeslés bal/elől. Szilágyi Dezső: T. ház! én köszönettel tar­tozom az előttem szóló t. képviselő urnák, hogy azon elleninditványhoz járulni méltóztatik, a melyet benyújtottam s ezt ő a maga részéről annyival könnyebben tehette, mert indítványomnak a fo­gyasztási adókra vonatkozó része csaknem szóról­szóra azonos az ő indítványával, az ő hozzájáru­lása tehát tulajdonképen a monopóliumra vonat­kozó pótlással történt. S ez alkalommal engedje meg nekem a t. ház, hogy megnyughathassam t. barátomat az előadót arra nézve, kinek nézete szerint azon esetben, ha ezen elleninditvány elfo­gadtatnék, az nem fogná a törvényjavaslatot elékteleníteni: azon formai ellenvetéssel él, és ezen akarok hamar keresztülesni, hogy ezt az ellenin­ditványt tulajdonképen a törvényjavaslat 11. ezik­kelyénél kellett volna megtenni és pedig azon ok­ból, mert a 11. czikk az, a mely a fogyasztási adó-törvényhozásról rendelkezik. De t. ház, ezen elleninditvány a 11. czikkelylyel semmi kapcsolat­ban nincs. Mert a mit ezen elleninditvány czéloz, február 21.1878. az, hogy az első czikk második bekezdésében ki­mondott korlátlan belforgalom alól kivétel álla­pittassók meg a fogyasztási területre nézve, Es ha itt ezen első czikkelynél ezen módosítás meg nem tétetik a 11. §-nál, miután a korlátlan belforgalom elve elfogadva lett, külön fogyasztási terület felállítása elkésett indítvány lenne. (Élénk helyeslés balfelöl.) Ennélfogva azt hiszem, a t. ház meg van nyugodva azon tekintetben, hogy itt a második bekezdés mó­dosítása forog szóban. És ha a mi részünkről ezen módosítás javasoltatott, azon tekintet, melyet a mi­nister ur a parlamentalismus természetéből fel­hozott, minket nem tarthatott vissza; megengedem ugyan a t. ministerelnök urnák, hogy midőn két állani közt, tehát a monarchia két állama közt bizo­nyos közös rendezésnek kell létre jönnie, akkor a parlamentek közvetlenül nem alkudhatnak, hanem a kormányok utján keli alkudozni. De ebből két dolog nem következik: először nem következik az, hogy a kormányok közös megállapodásainak ered­ményei, ha törvényeink különben nem rendelik ugy, ugy tekintessenek, mint nemzetközi egyezsé­gek, melyekre nézve a parlamentet, nem a rész­letek megállapításának joga, hanem egyszerű elfo­gadás, jó vágy ás vagy elvetés joga illesse. De másodszor nem következik az sem, hogy bár jogában állna a javaslatot részletesen tárgyalni, de épen a kiegyezés könnyítése szempontjából ön­ként tartózkodjék a parlament az egyes módosí­tásoktól. Ezen eljárási módnak volna értelme ak­kor, ha mind a két egyezkedő állam parlament­jében ezen eljárás egyaránt követtetnék. (Helyeslés balfelöl.) De ha az egyik egyezkedő állam parla­mentjében ezen eljárás nem követtetik, akkor tény­leg az volna az eredmény, hogy a kiegyezés meg­alakulására az előkészítő stádiumban egy másik parlament akaratának lényeges befolyása volna anélkül, hogy megfelelő befolyás a magyar par­lament részéről gyakoroltatott volna. És az ered­mény csak az volna, melyet én lehetőleg legin­parlamentalisabbnak tartok, hogy amig az egyik országnak törvényhozása elvileg tartózkodik min­den módosítástól, és csak egészében bírálja meg a javaslatot, addig a másik ország törvényhozása, kímélet nélkül félretolva a kormányt, önallólag formulázta javaslatában saját álláspontját. (Élénk helyeslés balfelöl.) Hogy ily eljárás esetében a további alkudozások valószínűség szerint melyik államfélnek rovására fognának bekövetkezni: az iránt kételyt nem táplálok. (Helyeslés bal felöl.) Egyébiránt azon indítvány ellenében a mi­nisterelnök ur két okot hozott fel, s azt mondja : ő ezen indítványomat két okból ellenzi, először, mert meggyőződött, hogy igen költséges annak kivitele; másodszor azért, mert ezen indítvány elfo­gadása által a közös vámterületen belül lévő aka­dálytalan forgalom előnyét elvesztenők, és itt en­gedtessék meg nekem a ministerelnök ur beszédje

Next

/
Oldalképek
Tartalom