Képviselőházi napló, 1875. XV. kötet • 1878. február 5–február 22.

Ülésnapok - 1875-348

'•' 848. crsiság-oí ölés február IS. 1878. 149 vényhozás közötti egyezkedés nehézkes apparátu­sát meg nem tűri s ennélfogva közösen tanács­kozó, közösen határozó testületek felállítását igénylendi." A jelenlegi ministerelnök urnák beszédeiből nem akarok idézni, mert nekie saját beismerése szerint, akkor, az az 1867. május 27-kón a szive vérzett. A midőn tehát az előttünk fekvő kereske­delmi szerződési törvényjavaslatot, valamint az általános vámtariffát, melyeknek részleteibe — a tárgynak már sok oldalú szakavatott férfiak részérőli megvitatása folytán — ereszkedni nem kívánok, a részletes tárgyalás alapjául elfogadom: nem tar­tózkodom általánosságban kijelenteni, hogy én azt magam sem tartom tökéletes műnek, sőt sajná­lattal constatálom, hogy a vámtariffa innen is, túlon is az ország lakóitól uj alakban ismét anyagi áldozatokat fog követelni. E tekintetben kész vagyok minden oly módositványt, mely mind két félre nézve javítást igór, pártolni. De azon esetre, ha a törvényjavaslatok csakugyan elvisel­len rosznak fognánk bebizonyulni, ugy hiszem meg fogja azt a körülmények és tények kény­szerítő hatalma változtatni, a minthogy az örök időkre kötött békeszerződések is körülmények folytán változnak és teljesülül fog azon — igaz. hogy nem igen vigasztaló — német sóhaj: „Alles was besteht, ist werth, dass es zu Grundé geht." E tekintetben egyébiránt bizom Oastelarnak is azon mondatában, miszerint egy rósz törvény ­tőli megszabadulásnak legjobb módja annak végre­hajtása. Mint országos képviselő az emiitett tárgyi­lagossági és ezélszerüségi indokokból az ügy, az ország és monarchiának tán jói felfogott érde­kében a törvényjavaslatok mellett nyilatkozom ; de egyszersmind elvtársaimmal együtt minden félreértés kikerülése végett kinyilatkoztatom, hogy ezzel a jelen ministeriumnak legkisebb bizalmat sem szavazunk, mert iránta egyáltalában biza­lommal nem viseltetünk, mivel annak politikáját, kivált pénzügyi és beligazgatási tekintetben az ő eddigi tényei és a tett sajnos tapasztalatok nyo­mán áldástalannak és károsnak tartjuk, a mint ezt más alkalommal, névszerint a költségvetés tárgyalásakor már jeleztük. És itt erkölcsi kötelességemnek ismerem egész határozottsággal kijelenteni, hogy miután külö­nösen a tisztelt belügyminister ur az 1876. XII, törvényczikkben újból körvonalozott szász Univer­sitáshoz múlt évi Julius 14-ke óta több izben ki­bocsátott rendeletei által bármely szász honpolgár­nak, ki nem csupán keresztlevele alapján kivan olyannak tekintetni, az ő irányábani bizalmáról teljesen lemondott, én ugy is mint Magyarország­nak szintén szász ajkú igénytelen polgára, bár minő ő iránta való bizalom megszavazására ma­gamat mindaddig képesnek nem érzem : mig a tisztelt belügyminister ur módot nem talál hatályosan intézkedni, hogy azon méltánytalansá­gok és jogsérelmek, a melyek a közelebbi időben az ő nevében és aegise alatt részint a király­földből újonnan alakított némely megyék képvi­selő testületének, részint a szász universitás köz­gyűlésének törvényszerű többségei ellen a tanács­kozási, szólási, határozhatási és tisztválasztási ugy a tulajdon feletti rendelkezési szabadság indoko­latlan és persecutiv jellegű elnyomása, megrövi­dítése (Fölkiáltások: A dologra\ Mások: Hall­juk 1 Halljuk!) Elnök: Bátor vagyok a t. képviselő urat figyelmeztetni, hogy a miket most mondani mél­tóztatott: azok nem tartoznak a napi renden levő tárgyhoz. (Helyeslések és más oldalról fölkiáitások : Halljuk] Halljuk!) Gebbel Károly: És az anyai nyelvnek a törvény kívánalmán és szellemén tul menő hát­térbe szorítása irányában magokat a törvények őreinek tartó túlbuzgó közegei által a nemzeti öntudat és jogérzet súlyos és mólyen elkeserítő megbántásával okoztattak: mielőbb gyökeresen és megnyugtatólag orvosoltassanak és ezzel a ke­délyeket folytonosan felingerlő, tehát a felülrőli forradalomhoz hasonlító erőszakos boldogitás sze­rencsétlen rendszerével szakittassék. Fájdalmas és keserű érzelmek rezgik át a szász népet és annak minden jobbjait a vele és választoltaival méltatlan elbánás miatt, mely el­bánás mögött az úgynevezett államellenség olcsó vádja vagy gyanúsítása is lappang ; de melynek jogosultsága ellen én — daczára annak, hogy criteriumai hitelesen megállapitva és formulázva nincsenek, — határozattan tiltakozom. Megvagyok győződve, hogy ha az okozott jogsérelmek lényegével, a melyek nem pusztán specificus szász fájdalmak, hanem a jogot és al­kotmányos szabadságot általában is érintik, a tisztelt ház tüzetesen megismerkedni és pártatla­nul bíráskodni akarna: a történtek a t. ház helyeslésével és jóváhagyásával nem fognának találkozni. Ezen ügynek bővebb előadása azonban a mai napirend keretén lrivül esvén, ezúttal több mondani valóm nincs. Pulszky Ágost: T. ház! A jelenlegi nagy keretű vitában felszólalva, első kötelességemnek tartom minden ismétlést kerülni, s néhány rövid vonásban szorítkozni azon szempontok előadására, melyek reám szavazatom adásánál döntő sulylyal birnak, s melyeknek részletes fejtegetése — leg­alább az én figyelmemet eddigelé elkerülte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom