Képviselőházi napló, 1875. XV. kötet • 1878. február 5–február 22.
Ülésnapok - 1875-347
144 341 országos Ülés február 11 1878. szavainak igazságát; de a t. pénzügyminister ur elfelejti azt, hogy az, hogy valaki dolgozzék, sok esetben nemcsak tőle magától függ. hanem függ attól is, hogy kap-e munkát. Mindenki tudja, hogy i: ai nap a világ gazdasága ugy van berendezve, hogy vannak benne munkaadók és munkások. A munkások hiába keresnek munkát, hiába akarnak dolgozni: ha munkaadók nincsenek. (Ugyvan\ balfelöl.) Kik a munkaadók? A vállalkozók. Kik a vállalkozók ? Azon tőkepénzesek, kik bizonyos foglalkozási ág jövedelmezőségét belátva, s nycrességre számítva, annak iparszerü üzésére vállalkoznak. Ott, a hol nyereséggel űzhető iparágak nincsenek: iparvállalatok nem is keletkeznek, (ügyvan! balfelöl.) E tekintetben, tehát prédikácziókkal nem érünk czélt; (ügyvan! balfelöl) mert intézkedések szükségesek, a melyek vállalatok keletkezését teszik lehetővé. (Ugyvan! balfelöl.) Erre azonban közgazdasági politika kell, (ügyvan \ balfelöl.) nem pedig Franklinféle elveknek idézgetése. (Ugyvanl balfelöl.) T. ház ! Hogy a termelés lendületesebb erővel meginduljon, ahhoz múlhatatlanul szükséges, hogy vagy az ipar, vagy a mezőgazdaság, vagy kereskedelem kebelében meginduljon a vagyonteremtő munka. Ha ez bekövetkezik, a lendületes termelés hatása kiterjedhet a többi termelési ágra is. Ha azonban ezeknek egyike sem indulhat meg: akkor absurdum azt képzelni, hogy nemzetgazdasági gyarapodásunk lehetséges. Nézzük csak t. ház, az előttünk fekvő alkut. (Halljuk 1) Ezen alku — határozottan merem állítani — ezen főfoglalkozási ágaknak mindegyikében lehetetlenné teszi a vállalkozást, a lendületesebb fejlődést. A mi az ipart illeti, ennek fejlődése lehetetlenné van téve az által, hogy nem követünk iparfejlesztési politikát. Ott t. ház, a hol önálló vámügy nincsen : nem lehet iparfejlesztési politika sem. (Helyeslés balfelöl.) Ennek útját elzárja a vámközösség. (Ugyvanl balfelöl.) Nézzük már most a mező-gazdaságot. (Halljuk) A mező-gazdaság boldogulhatna két esetben. (Halljuk !) Először azon esetben, hogyha a szesz és ezukor-ipar, ezen mezőgazdasági iparágak lendületnek indulhatnának. Azonban t. ház. ezt — mint már több ízben kiemeltein. — épen az indirect adókra vonatkozó,rendelkezések teszik lehetetlenné. (Ugy van ! hal felöl.) Képzelhető ezen kivül rnég egy másik ut is a mezőgazdaság emelésére. (Halljuk !) Ez az volna, hogy ha a mezőgazdasági czikkek exportja a közlekedési eszközökön olcsóbb volna, mint jelenleg ; hogy ha Magyarország képes volna jelentékeny kereskedelmi és tengeri hajózási vállalatokat létrehozni, melyekkel Erancziaországgal és Angliává stb. egyenes összeköttetést létesíthetvén, a mezőgazdasági termények 30—10, sőt 50 krajezárral is olcsóbban szállíttathatnának Angliáig, mint azok főpiaczáig. Ezáltal a mezőgazdasági termények ára némileg emelkednék, és így javulna a gazdák helyzete is. Azonban ennek lehetősége is ki van zárva, mert az osztrák Lloyd hajózási társulat subventionálása lehetetlenné teszi egy önálló magyar hajózási vállalatnak keletkezését. (Ugy van ! bal felöl.) Minthogy azonban erről lesz alkalmam részletesebben nyilatkozni, ezzel most bővebben nem kívánok foglalkozni. Látjuk tehát, hogy mind gazdasági, mind ipari, mind kereskedelmi fejlődésünknek útja el van zárva, — terheink egyre nőnek, erőnk egyre fogy ; az eredmény nem lehet kétséges. (Halljuk ! Halljuk !) Az eredmény először : nemzetgazdasági tönk, azután pénzügyi tönk és végre politikai tönk. (Ugy van] Ugy van ! bal felöl és a szélső jobb oldalon. Mozgás a középen,) Fordítsuk meg a képet, nézzük : milyen lesz a helyzet azon esetben, ha Magyarország önállóan rendezi be közgazdasági ügyeit. Ez esetben megszűnnek először azon emiitettem nagy károsodások, melyek összegét 35—36 millióra lehet tenni, ezenkívül érdekeinknek megfelelő vámpolitikát követhetünk és érdekeinknek megfelelő közgazdaságot és ipar-fejlesztési intézkedést tehetünk. (Ugy van\ Ugy van] a baloldalon.) Hogy ezek miben álljanak, vagy miben kellene állaniok, erre most nem terjeszkedhetem Id, csak röviden jelzem, hogy első feladatunknak kell lenni mezőgazdaságunkés mezőgazdasági iparunknak erélyes fejlesztése ; ennek eszköze pedig az indirect adókra vonatkozó intézkedések, és másodszor előmozdit asa az exportnak, ennek eszköze volna az önálló magyar hajózás. Ha ezen intézkedéseket rnegtennők, nem mesterséges utón, nem óriási vódvámok hatása alatt, hanem a közgazdasági fejlődés természetes utján : feléledne iparunk, lendületet nyerne a gyártás, és néhány év alatt alig ismerne valaki a régi Magyarországra. (Helyeslés a baloldalon.) Igen, de erre azt mondják, hogy ezek szép remények, hiu ábrándkópek. T. ház, én erre csak azt mondom, hogy mind e dolgokat én nem hiszem, nem 'is remélem ; hanem tudom. (Helyeslés balfelöl.) Most még egy kérdést akarok megérinteni, azt a kérdést: igaz-e, hogy a különválás gazdasági háborút jelent ? Lónyay gróf, Kerkapoly és mások fényesen bebizoiryitották, hogy nem de legfényesebben bebizonyította ezt maga a pénzügyminister ur, (Halljuk ! Halljuk \) t. i. azt mondotta, hogy Ausztria azon exportnál fogva, melyet Németország felé bir, kényszerítve van a szerződési politikára. Mit jelent ez t. ház ? Azt, hogy ha Ausztria azon csekély exportnál fogva,
