Képviselőházi napló, 1875. XV. kötet • 1878. február 5–február 22.

Ülésnapok - 1875-347

138 347. országos ülés február 11. 1878 Itt sem akarom a t, ház figyelmét adatokra való hosszas hivatkozás által fárasztani; (Halljuk!) hanem a következő három jellemző és praegnans főtéuyezőt t i, az exportot, az ipar hanyatlását ós a takarék-betéteket, akarom megvilágítani. (Halljuk ]) Ezekre nézve a kormány indokolásában, tehát egy hivatalos okmányban a következő adatok fog­laltatnak. A mi a,; exportot illeti — nem uj dolog ez, de meg kell említenem — (.Halljak]) 1868-ban volt 329 millió, 187!-ig felment 354 millióra, Ezen időtől fogva az évről évre csökkent, ugy hogy 1874-ben már csak 288 milliót tett, vagy in körülbelül 40 millióval kevesebbet, mint a ki­indulási pontnál 1868-ban. Az előbbi időkről adatok nincsenek, ezekkel tehát nem lehet összehasonlí­tást tenni De azokból, a mik megvannak : az a tanulság, hogy a forgalom rendkívül csökkent Hasonlót látunk a Duna gőzhajózási vállalat szállítási kimutatásaiból A kormány indokolásában az mondatik, hogy 1866 — 70 években egy esz­tendőben átlag 23 millió mázsa, 1871—75. években pedig csak 21 millió mázsa szállíttatott. A mi az ipar hanyatlását illeti, erről felesle­ges szólni; inert a kormány is elismeri, hogy azon időtől kezdve az ipar minden ágában nagy a hanyatlás. De nézzük t. ház, a takarókpénztári betéte­leket. (Halljuk! Halljuk !) Ezekkel a kormány brillírozni akar, és kimutatja, hogy a takarékpénz­tári betétek folyton növekednek. Az ide vonat­kozó adatok összoállitásánál azonban a kormány igen furfangosan jártéi. (Halljuk] Halljuk]) Szá­mításba veszi a takarékpénztárnak betételeit, de mellőzi a bankok és népbankok bevételeit. Már­pedig mindenki tudja t. ház, hogy 1873. után a bankok nagy része megbukott és az ott elhelyezve volt pénzek átvándoroltak a takarékpénztárakba, igy hát természetes, hogy növekedtek a takarék­pénztárak betétei. (Derültség és tetszés a balol­dalon.') Ámde lassúk az adatokat a bankokra nézve is. 1872-ben a bankokban volt letéve 32 millió, a takarékpénztáraknál 154, a népbankoknál 6 millió, ez összesen 194 milliót tesz. 1874-ben volt a bankoknál letéve 19 millió, a takarékpénz­táraknál 158 millió, a népbankoknál 7 millió, ez együtt tesz 182 milliót: a csökkenés tehát 8 millió. Tehát nem növekedtek a betétek, mint a kormány indokolása mondja, hanem inkább csökkentek De vannak t. ház, még más érdekes adatok, melyeket a kormány elhallgat. (Halljuk!) Nézzük, milyen az arány a takarékpénztári betétek és más­félül a kölcsönök és nevezetesen a jelzálog köl­csönök közt. Ez utóbbiak évről évre növekedtek. 1869-ben 110 milliót tettek és már 1874-ben 185 millióra rúgtak: itt tehát folytonos emelkedés mutatkozik. Ez természetes is. Hanem ha össze­hasonlítjuk, hogy a betétek és a kölcsönök közt minő arány volt 1872-ben és 1874-ben, azt látjuk, hogy 1872-ben a betétek 40 millióval tettek töb­bet, mint a jelzálogos kölcsönök, 1874-ben pedig a kölcsönök felemelkedtek a betétek niveaujára. Ez csak egy jelenség. Ha az e tárgyra tartozó minden adatot igy szemügyre vehetnénk, részletes képet lehetne nyernünk arról: milyen a haladás vagy hanyatlás ; minthogy azonban ez az adatok hiánya miatt nem lehetséges, a meglévő adatokat kell fölhasználnunk, hogy legalább sejtelmünk legyen arról, miként alakultak a viszonyok. Megvallom, nem szóltam volna e dologról, ha a kormány oly nagy súlyt nem fektetett volna rá. De megvallom őszintén, hogy azon adatokat, melyeket a kormány a vámközösség mellett felhoz, én nem tartom a közgazdaság fejlődése vagy ha­nyatlása ismérveinek, nevezetesen nem tartom a kíilforgalmat ; de nem tartom a többit sem. Á mi a forgalmat illeti, a forgalom igenis lehet egyik ismérve a haladásnak vagy hanyat­lásnak. De mikor V Akkor, ha tekintetbe vesszük az egyes czikkek rendeltetését; ha tekintetbe vesz­szük összegüket; ha nézzük, miként emelkednek vagy hanyatlanak. Atalánosan el van ismerve a nemzetgazdák közt, hogy ha a forgalomból az látszik, hogy az ipari nyersanyagok behozatala növekszik, ellen­ben az ipari nyersanyagok kivitele csökken: ez haladás és azt mutatja, hogy nagyobb mennyiségű ipar-termények gyártatnak Ha ellenben azt látjuk, hogy a gyártmányok kivitele' növekszik, s ha azok behozatala csökken, vagy stationár marad : az is haladást mutat. Ezek ellenkezője a hanyatlást jelzi. S t ház, mit látunk mi ? Én kiszedtem az ada­tokat és azt tapasztaltam nagy megdöbbenésemre, hogy mind a négy pontra nézve épen ellenkezője áll annak, a mi haladást jelent, mind a négy pontra nézve áll, a mi hanyatlást jelent, t. i. az ipari nyersanyagok behozatala csökken, részben már 18G8-tól, de 1871-től kezdve minden ipari nyers­anyagok kivitele növekszik, néhol nem nagy mér­tékben, de növekszik. A kész termények akár ipari, akár intensivebb gazdasági termények be­hozatala emelkedik; a kész termények, akár ipari, akár mezőgazdasági termények, kivitele csökken. Csak néhány frappáns adatot kívánok e tekin­tetben felhozni. Mü- és épület-fa, gubacs, nyers vas. gépek. — ezek is az ipari termeléshez tar­toznak — mind mutatják ezt, Mü- és épületfa 1871-ben behozatott 528,000 métermázsa, ellenben 1874-ben már csak 499 ezer- métermázsa. Nem akarom a t. ház türelmét fárasztani, (Halljuk]) igy van valamennyinél. Csak még a gépeket említeni fel. 1869-ben a behozatal volt 218 ezer métermázsa, 1871 ben 91 ezer métermázsa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom