Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.
Ülésnapok - 1875-319
ál$. országos lílés deezember i. 1877. i jöjjenek: de ugy vélekedem, hogy ezen szabályellenességek arra vor átkoznak, hogy a segédek által megállapított föltételek megszegetnek. Vannak általános párbajszabályok, minők azok, hogy lőnek zsebkendővégről, tapsra, bariére-ről, avancemente-íal, mindezek általános szabályok. Minden egyes esetben azonban a segédek állapítják meg, hogy az általános szabályok közül melyek legyenek a fönforgó esetben érvényesek. Ha tehát azt mondjuk, hogy valaki a szabályokat megszegte : mindenesetre azt akarjuk mondani, hogy azon szabályokat szegte meg, melyeket a segédek tűztek ki, s a ki ezeket a szabályokat megszegte, az természetesen súlyosabb beszámítás alá esik. Ha már most ez mondjuk ki, akkor először is nem fogjuk egy büntetésreméltó cselekvény szabályait szentesíteni és másodszor ki fogunk kerülni igen sok esetleges félremagyarázást. {Mérik helyeslés) Tombor Iván jegyző {olvassa a módositványt.) E szavak helyett: „ki a párviadal szabályait megszegte," tétessék : ,,a ki a segédek által megállapított feltételeket megszegte." Csemegi Károly államtitkár: Nekem csak egy kérdésem van azon urakhoz, akik ezen dolgot értik, attól van függővé téve; vajon a módositványhoz hozzájárulok-e vagy sem. Szabad-e a segédeknek oly feltételeket megállapítani, mely feltételek nem szabályosak ? Mert ha nem szabad nekik oly feltételeket megállapítani, melyek a szabályokkal ellenkeznek, akkor szabályellenes a párbaj akkor is. ha a segédek által megállapított szabályok megsértése nem történik. Ha pedig ellenkezőleg áll a dolog, ha minden párbaj szabályozása azon feltételek közt történik, melyeket a segédek állapítanak meg, akkor Beőthy Algernon képviselő ur módositványát el lehet fogadni. De ellenkező esetben veszélyes volna. Tán lehetne azt is elfogadni, amit a német törvény mond kimerítően mindkét esetre: „az, a ki a segédek által megállapított, vagy gyakorlatban levő szabályokat megszegi." Én azt hiszem, hogy ebben benn van mind az, amit a törvényjavaslat mond, hogy tudniillik ,,a ki a párviadal szabályait megszegte," s benne van a módosítván y értelmében az is, „a ki a segédek által megállapított, vagy gyakorlatban levő szabályokat és feltóteleket mellőzi." Zay Adolf: T. ház! (Felkiáltások: Eláll ! Eláll! Elnök csenget.) Ha nem méltóztatnak meghallgatni, ismételnem kell. s annál hosszabb időbe kerül. (Eláll! Eláll! Halljuk!) Megvallom minekelőtte az államtitkár ur felszólalt, Beöthy Algernon képviselő urnák módositványát talán fölöslegesnek véltem, mert a törvény nem mond egyebet, mint amit ő is akar. Én legalább ugy fogtam fel a szöveget, hogy a törvényjavaslat nem indul ki azon nézetből, hogy van concret eodex a párviadal szabályaira nézve, hanem azon nézetből indul ki, hogy a párbaj szabályai minden egyes esetben in concreto a segédek által állapittatnak meg. így fogtam fel ón a dolgot, ós igy van az az életben is. Addig, mig nem lesz egy bizonyos auctoritás által fixirozott szabály, addig mindig in concreto azon szabályok lesznek érvényesek, melyeket a segédek a meghonosult usance keretében állapítanak meg. Ha ezen értelme lenne és pedig lehetne, mert csak igy volna értelme: elfogadnám a §-t; de most, midőn hallom, hogy a házban a legilletékesebb részről másképen interpretálják a törvényt, kénytelen vagyok elfogadni Beőthy Algernon képviselő ur módositványát, mely minden félreértést kizár. De ezen kívül nekem is van módositványom, és pedig ezen §. utolsó bekezdésére vonatkozólag. Itt oly dispositiót találok, melyről nem tudom, hogy kerülhette el az igazságügyi bizottság figyelmét. Az utolsó bekezdés azt mondja : a jelen §-ban meghatározott esetekben a segédek mint bűnrészesek büntetendők. Mit tehetnek a szerencsétlen bűnsegédek arról, ha a párviadal szabályai mások által megszegetnek. Ők nem mindig vannak azon helyzetben, hogy gátat vessenek a szabályok megszegésének. De ha az ő közreműködésének nem sikerül azt elhárítani, hogy a párviadal szabályai megszegessenek: hogyan lehet ezen embereket bűnsegédeknek mondani ? És még egyet akarok felemlíteni. Nem csak egy párbajsegéd van itt, hanem kettő. Annak segédje, a ki a maga részéről a párviadal szabályait nem szegi meg, nézetem szerint nem büníethető : mert hiszen sem ő, som az ő fele nem sértette meg a szabályokat, hanem megsértette a másik fél. Hogy az egyik félnek, annak a ki nem sértette meg a párbajszabályokat, a párbajsegéde csak a'ért, mert ennek a párbajsegédé, legyen és lehessen bűnsegéde az ellenfélnek: ez már fogalomzavar, és oly furcsa constructió, hogy egyáltalában nem fogadhatom el. Nem látom át, hogyan lehet büntethető annak a segédje, a ki nem követte el a §-ban foglalt büntettet. Bészemről kérném az egész bekezdés törlését, s van szerencsém ez iránti módositványomat beadni. Beöthy Algernon jegyző (olvassa Zay Adolf módositványát) A 299. §. utolsó bekezdése törlendő. Tomcsányi László: T. ház! Felvilágosításul, illetőleg válaszul azon kérdésre nézve, melyet az államtitkár ur intézett hozzánk, bátor vagyok válaszolni, hogy az egyes párbajesetekben az egyes vívók segédei által kölcsönösen megállapított feltótelek az illető esetre nézve szabályul 11*
