Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.
Ülésnapok - 1875-340
360 340 országos ttlés február 1 1878. ség a monarchia két fele közt az ő vezetése alatt perfectté lett, azon meggyőződését nyilvánította, hogy az anyagi érdekek szempontjából is, a tiz óv előtt kötött egyezségnél ezen uj egyezség tetemesen jobb. Ezen állítás megvilágítására engedje meg nekem a t. ház a régi és az uj egyezség közti különbségeket röviden kiemelni nekem, kinek az első egyezség megkötésénél részem volt. A régi egyezség a szabadkereskedési irányt törvényesítette; az uj a véd vámrendszernek egyoldalú módon való érvényesítése. A régi egyezség nem növelte az ország adózóinak terheit; — az uj nevezetes teheremelési követel s ezenkívül a vámoknak aranyban követeli fizetését, s így egy még ismeretlen, de mindenesetre nagy mérvű tehernövelést idéz elő. A régi mellett fenállottak, s a tiz év alatt a Németországgal és Angolországgal kötött szerződések által javíttattak, szólesbittettek a külállamokkal való szerződések. (Ugy van\ a baloldalon). melyek Magyarország nyersterményeinek akadálytalan kivitelt biztosítanak. Az uj autonóm vámtarifa kérdésessé tesz minden megkötött szerződést, és e miatt a bizonytalanság félelme méltán hatja át a magyar nyerstermények termelőit. Midőn a régi szerződés köttetett, Magyarországnak anyagi állapota kedvező volt, megbírta terheit, bizalommal nézett a jövő elé, s a monarchia másik felével való béke tekintetéből, politikai szempontból az egyezség megkötése indokolt vala ; s akkor a föladat volt a politikai egyezség létrehozása által az alkotmányosság megszilárdítása. A mostani szerződós ujabb terheket ró Magyarorszára, rendezetlen állami pénzügyek, s nyomasztó vagyoni állapot közt, oly módon, hogy az anyagi állapotának javítására szolgáló eszközök tiz évig elvonatnak tőle. A régi, a fogyasztási adókra nézve az 1867: XVI. t.-cz. 11. §-ban azt mondja, hogy azok a szerződés ideje alatt egyenlő törvények és igazgatási szabályok szerint fognak kezeltetni; ele nem zárta ki annak lehetőségét, hogy azoknál a szerződés tartama alatt is czélszcrü módosítások hozassanak be, mi a sónál meg is történt, Az\ij tiz évre határozottabban megköt bennünket, s azt hiszem nem az ország elényére, mert a fogyasztási adók mérve és kezelése határozottan tiz évre meg lesz állapítva. A régi vám ós kereskedési szerződóst, ha azt kedvezőtlennek találta volna a törvényhozás, — öt év múlva megváltoztathatta volna. (Helyeslés a baloldalon.) Az uj tiz évre leköt bennünket változhatlanul. Ezekben elmondám a vámügyről meggyőződésemet ; kijelöltem azon czélt,, mely utón kell törekednünk, hogy hazánk érdekeit megóvjuk, ós azon alkotmányos eszközt, melylyei azt elérni remélhetni : jeleztem azon módot, melyen jövőre a monarchia két fele közt az érdek-harezot elkerülhetni vélem. Beismerem, hogy nem minden aggodalom nélkül tekintek én is a jövő elé. Jól tudom, hogy az egyezség természetében fekszik a valódi érdekek találkozásának mindkét, részről való felismerése és egyezségbe hozatalának nehéz munkája. Beismerem, hogy minden elénk irt feltételnek meggondolás nélküli elfogadása a béke kedveért a legkényelmesebb. De ha a kérdés akkép áll előttünk: vajon a nyugalom kedveért, s a netáni alkotmányos küzdelem félelme miatt megadjuk-e magunkat, s fogadjunk el minden feltételeket, — még azokat is, melyek az ország legvitálisabb érdekeivel ellentétben állnak s önmagunk, önkényt mondjunk le az örökemlókezetü és érvényű 1867 : XII. t.-czikknek a nem a pragmatica sanetióból folyó ügyekre vonatkozó részében biztosított alapfeltételekről? s vajon lelkiismeretünk megnyugtatására elég-e, hogy ezen törvény külső formájában sértve nem lesz, s velő nélküli kérge megmarad, de alapelvei s biztosítékai feladatnak? vagy másrészt ezen törvény alapján állva, s az engesztelődés szellemében igyekezzünk-e még, a méltányosát nyújtva, de azt viszont követelve, egy ujabb egyezséget megkísérteni, mely nekünk a másik fél sérelme nélkül nagyobb önállást adjon: akkor én rám, s ugy hiszem mindnyájunkra, kik ezen törvényt alkotni segítenie, nem lehet más választás, mint Magyarország kormányát odautasitani, hogy egy méltányosabb s ezen törvény feltételeinek inkább megfelelő, még pedig positiv adatokon alapuló egyezséget kísértsen meg, {Elénk helyedéi, a baloldalon.) En azt hiszem, hogy ily egyezség lehetséges ; s engem nem aggaszt azon félelem, mely sokaknál praedominálni látszik : hogy az előterjesztett egyezség el nem fogadása maga után vonhatná alkotmányos életünk megszakadását. Reflectálva a ministerelnök urnák tegnapi beszédére, melyben azt állította, hogy az általa kötött egyezség el nem fogadása esetében minden meghiúsultnak tekinthető: azt hiszem, hogy az általa megkötött egyezség és az egyezkedés átalános meghiúsulása közt még sok eshetőség létezik, (Elénk \ helyeslés a baloldalon.) és nem kételkedem azon, I hogyha a ministerium kellő adatok birtokában ! ujabb egyezséget kísérel meg, ez Magyarországra | nézve sokkal kedvezőbb lehet. Már beszédemnek előbbi részében is említettem, \ mily nagyfontosságú dolog az, hogy határozott adatokkal bírjunk. Tapasztalásból mondhatom, hogy ott, hol érdek-összeütközések vannak, ós az ember csupán
