Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.
Ülésnapok - 1875-339
38». országos Ülés január 31. 1878. 341 a divó justice administrative beszüntettessék, s oly eljárás hozassák be, mely független bírói közegre ruházza ezen magánjogi sérelmek jogorvoslását ? Fog-e a kormány egy államtörvényszék fölállításáról, vagy — a mennyiben a közigazgatásilag okozott magánjogi sérelmek jogorvoslását a kormány a tisztán közjogi természetű sérelmes ügyek elintézésére hivatandott államtörvényszékre ruháztatni nem óhajtaná — egy (legfőbb) közigazgatási törvényszók felállításáról egy törvényjavaslatot a képviselőház elé terjeszteni ? Es mikor ? T. ház! Én ezen interpellátióra, mely elismerem, igen fontos ügyekben intéz hozzám kérdést, csak annyit válaszolhatok, hogy a kormány is érzi ezen kérdésekre nézve a törvényhozási intézkedés szükségét; de viszont oly fontosak ezen tárgyak, és annyira megfontolandók ugy jogi, mint adminisztratív szempontból, ugy az egyéni jog, mint az államérdek szempontjából, hogy azt, hogy most legközelebb, midőn más igen nagy fontoságu kérdések a kormány összes idejét igénybe veszik, törvényjavaslatot terjesztenék be, nem Ígérhetem ; de igenis, ismételve nyilváníthatom, hogy erre igenis szükség van, és a mint kellő nyugalmas idő lesz, magam is szükségesnek tartom, hogy a törvényhozás eziránt intézkedjék. {Helyeslések.) Schwarz Gyula, T. ház .' Magam is beismerem, hogy e kérdések oly természetűek, hogy azok tárgyalását még azon esetben sem kívánhatnám, ha a t. ministerelnök ur nem ugy nyilatkozott volna, mint nyilatkozott. Kijelentem, hogy válaszát igen is tudomásul veszem. Szabadjon azonban egyre figyelmeztetnem. A budget tárgyalás általános vitája alkalmával, reménylem, hogy előkószitőleg az eszmék megérlelése végett fogunk többen felszólalni ezen fontos kérdésekben. A mi azonban a minister ur azon szavait illeti, melyekből az következtethető, mintha ezen országgyűlésen tán már nincs is remény arra nézve, hogy ez ügyben intézkedés tétessék, legyen szabad megjegyeznem : hogy mindezen kérdések nemcsak theoretikusok, de nagyon is égető gyakorlati szükség kérdései. Ilyen például az állami tisztviselők állásainak jogi szabályozása; ilyen a fővárosban sajátszerű alakban mutatkozó tünemény állal jelzett decompositiója azon közigazgatási szervezetnek, melyet legújabban a ministerelnök ur ötletéből és ideálja nyomán létrehoztunk. Mindezen kérdésekben, különösen az adókivetés és adóbehajtás terén közigazgatásilag okozott magánjogi sérelmekre nézve a jogorvoslat és a közigazgatásnak e tekintetben is a törvény uralma alá helyezése oly fontos és sürgős, hogy a haza minden fia és minden törvényhozója kívánhatja, hogy a ministerelnök ur, daczára tulhalmozottságának, mégis igyekezzék, minthogy itten néha napokat sőt heteket töltünk, melyek a nem egészen bölcs munkabeosztás folytán résül maradnak, vagy hogy gyakran a fővárosban vagyunk kénytelenek tölteni 6 — 7 napot ülés nélkül, — mondom, igyekezzék a ministerelnök ur felhasználni az időt és combinative a ház t. elnökével akként beosztani a munkát, hogy erre is idő jusson. Ezeket óhajtottam megjegyezni. A ministerelnök ur válaszát tadomásul veszem s constatálom, hogy most elértem azon czélt, melyet 1872 és 1874-iki interpellátióimmal nem érhettem el, t. i. a ministerelnök úrtól ünnepélyes nyilatkozatot voltam szerenesés nyerni. Elnök: Méltóztatik-e t, ház tudomásul venni a ministerelnök ur válaszát? (Tudomásul vesszük.) Tudomásul vétetik. Madarász József: T. ház! Nyolez nappal ezelőtt tett kérdésem következtében azótai értesülésem folytán annyira aggasztó jelenetek vannak a keleti vasútnál, hogy ismételve kötelességem kérdést intézni ugyanezen ügyben a minister úrhoz. Kérdésein a következő: (Olvassa.) Kérdés a közlekedési ministerhez. Folyó hó 23-án tett kérdéseimmel összefüggőkig kérdem még e következőket: 1-ször. Hajlandó-e minister ur hivatalosan tudomást szerezni a felől, való-e az, hogy a kolozsvári főanyagszertári főnök, bizonyos Groldstein, csalással vádoltatván, másfél év óta bűnügyi vizsgálat alatt van, még is folytonosan húzza félévenként 1000 frt fizetését, — és helyette nem az ott volt alkalmas magyar hivatalnok, de a brassói segéd-anyagvezető, bizonyos Geisztl alkalmaztatott, a ki szinte, mint Groldstein sem nem tudván, sem nem értvén magyarul, a kellő bevásárlások, mint jegyzőkönyvek felvételénél, helyette is alattas állású magyar hivatalnoknak kell működni. 2-szor. Hajlandó-e minister ur szigorú vizsgálat által tudomást szerezni a felöl, (már csak a keleti vasút volt igazgatója érdemeinek kellő méltányolhatása tekintetéből is) melyek még e vasútnál, a felhozottakon kivül azon főbb hivatalok, a melyekre magyarul vagy keveset, vagy semmit sem tudó egyének alkalmaztattak. Mi volt előbbi foglalkozásuk, és minő szakképzettségük volt a főbb hivatalokba alkalmazottaknak ? —- a volt igazgatót is bele értve. — Es hajlandó-e minister ur a netán elbocsátandók, és azoknak miként leendő kielégítése iránt felvilágosítást adni ? és végre 3-szor. Miután a keleti vasútnál a miatt, hogy Kolozsvárit és Brassóban is külön voltak forgalmi irodák és külön továbbítási hivatalok, s e hivataloknak egyesítése által nevezetes megtakarítás eszközölhető ; — hajlandó-e minister ur megvizs-