Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.
Ülésnapok - 1875-317
26 317. országos ülés deczember 1. 1877. Elnök : A Ferenoz-osatorna részvénytársulat által igényelt államsegély résznek megadásáról szóló törvényjavaslat ki fog nyomatni indokolásával együtt, a ház tagjai közt kiosztatik és a ház jóváhagyásával előleges tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasittatik Következik az indítvány és interpellátióskönyvben foglalt bejegyzések felolvasása. Orbán Balázs, jegyző : Az indítvány-könyvben nincsen ujabb bejegyzés. Az interpellátióskönyvbe be van jegyezve Csatár Zsigmond ; az interpellátió tárgya Csongrád város közönségének ezelőtt két évvel anyagi ajánlatai mellett tett azon kérelme miben létele iránt, mely kérelmében a csongrádi királyi járásbíróságot telekkönyvi hatósággal kérte szerveztetni, illetőleg az egyes járásbíróságoknak telekkönyvi hatósággal leendő felruházása tárgyában. Elnök : A képviselő ur annak idejében megfogja tenni interpeliátioját. Következik a büntetőtörvénykönyvről szóló törvényjavaslat tárgyaiásásának folytatása. Befejeztük a 162. §-t. Zay Adolf: T. képviselőház ! A szőnyegen levő törvényjavaslat a büntetőtörvény különös oltalma alá helyezte az országgyűlést, mint testületet, a közösűgyi tárgyalásokra kiküldött országos bizottságokat, mint testületeket, továbbá a bitfelekezeteket, a nemzetiségeket, ós később az V. fejezet a törvény különös oltalma alá helyezi a hatóságokat, a közhivatalnokokat, és a, hatósági közegeket, az egyes bizottsági tagokat, a csőszöket, az éjjeli őröket, szóval mindenkit, a ki hivatalt visel, vagy hivatalhoz hasonló működést fejt ki. De a törvényjavaslat benyújtójának figyelmét kikerülte egy nagyon igénytelen lény, mely talán mégis érdekes lesz a t. ház előtt, mert ezen igénytelen lény, mely ezen törvény dispositiójánál fogva nem lesz a törvény különös oltalma alá helyezve, mi magunk vagyunk, az országgyűlési képviselők. E törvényjavaslatban egyetlen egy különös dispositió sincs, mely a képviselő szabadságának korlátozását, vagy szabad működésében való akadályozását a törvény különös oltalma alá helyezné. Az V. fejezet, mint mondám, csak a közhatóságokról szól, a későbbi fejezetek pedig, melyek a kényszerítésre vonatkoznak, nem alkalmazhatók ezen esetben, inert ?agy azt tételezik fel, hogy hivatalnok a bűnös, mi ez esetben nem áll mindig, vagy azt tételezik fel, hogy nagyobb csoport gyűl össze, vagy azt tételezik fel. hogy magánlak sértetett meg, de mindezen feltételek nem szükségesek és lényegesek ez esetben. Két esetet leszek bátor felhozni. Egy képviselő lakásába bejön egy vagy két ember, mondjuk pl. hordár, ezek behatolnak lakásába, és azt mondják a képviselőnek : ma nem szabad a gyűlésbe mennie, ma nem szabad ezen indítványt tennie; inert mi almán meggátoljuk. Ezen képviselő vagy kénytelen lesz ezen hordárokat kidobni, és aztán — egy ujabbi esetre hivatkozom — talán a hatóságok elleni erőszakot követne el ; vagy kénytelen lesz otthon maradni és akkor megbénítva lesz alkotmányos jogának gyakorlatában. Ezen merénylet, mely a képviselő ellen elkövettetett, csakis mint egyszerű vétség a XXII. fejezet 323. §-ának oltalma alá jönne és három hóig terjedhető fogságot eredményezne. Ezt nem tartom elégségesnek. De vegyünk más esetet. Az illető képviselő nincs otthon lakásában, reggeli sétát tesz a városligetben, oda jön egy vagy két egyén, mondjuk hordár, letartóztatja és nem engedi, hogy az országgyűlésbe menjen. Itt már a magánlaknak sértése sem forog fen s ebben az esetben én részemről nem tudnám, hogyan lehetne a mi javaslatunk szerint ezen merényletért azt büntetni, a ki egy képviselőt hivatásának szabad gyakorlatában kötelességének teljesítésében gátolta. T. ház ! Ha már azt, ki egy megyei bizottsági tagot, vagy egy egyszerű csőszt, éjjeli őrt I akadályoz hivatásának teljesítésében, mint büntettet elkövetőt a 165. §-nak rendelkezése szerint három évig terjedhető börtönnel büntetjük : méginkább kívánatos volna az, hogy a ki egy képviselőt gátol hivatásának teljesítésében necsak mint vétséget elkövető büntettessék egy pár hónapi fogsággal,holott most egyátalában nem büntettethetik az illető azon esetben, ha pl. nem forog fen azon eset, hogy magán lakásba tört be. A mi törvényjavaslatunk t. i. nem tartalmaz oly átalános fogalmat, a melyet a büntető tudomány crimen vis generálisnak nevez, az erőszaknak gyakorlata, a kényszer alkalmazása nálunk, mint olyan még nem bűntett, és azzá csak akkor lesz, ha más külön feltételek megvannak hozzá, holott minden más törvény ezen kényszergyakorlatot. mint vis-t már generaliter büntetési tételek alá helyezte. Ha megvolna nálunk is ezen vis generális, ezen „Nöthigung"-nak a fogalma, legalább ezen dispositiónál fogva oltalmazni lehetne a képviselőt; ámbár azt hiszem, hogy nemcsak közönséges oltalom alá. hanem nagyon részletes, nagyon szabatosan körvonalozott szigorú oltalom alá kellene helyezni a képviselőt. Én azt hiszem t. ház, nemcsak az ellenzéket, de a többséget is, átalában, magát a házat megilletné, hogy ezen esetet komoly és tüzetes figyelemmel latolgassa. Ez iránti indítvány ómat csak egyszerűen bátor vagyok beadni, kérve a t házat, hogy miután az nemcsak az ellenzéknek, hanem a többségnek is szól, már a maga érdekében is .méltóztassék elfogadni indítványomat, mely a 162. §. után mint uj és a IV. fejezetnek utolsó §-a volna felveendő. Elnök : Fel fog olvastatni az indítvány. Beöthy AígerilOlljegyző (Olvasna:) Indítvány a magyar büntetőtörvénykönyvi javaslat 1(13. §-a után uj §-nak felveendő.