Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.
Ülésnapok - 1875-316
20 816. országos Illés november 30. 1877. de lehet interregnum is, a mikor nem alkotmányos kormány vezeti az ügyeket és az nem is felelős. Ez esetben az fogja e törvényt végrehajtani. Azt tetszett mondani, hogy az nem fogja tekintetbe venni, mi a törvény ? Ne tessék azt hinni. Epén ez lesz az ő basisa és neki nem is szükséges rendeletet kiadni: mert ezen törvényben már a legszigorúbb büntetés van kimondva Azt tetszett azután mondani, hogy az alkotmányosságnak elegendő garantiája a ministeri felelősség. De miután ez közjogi természetű: a büntetésnél ennek semmi helye nincs. Ha egyszer bűntettről van szó, ott a büntetésnek helye van, legyen az közjogi természetű vagy sem. A mi törvényeinkben is van arról intézkedés, hogy kik Ítélnek a ministerek felett; de hogy miként büntettessenek, arról nincs intézkedés ; azért erről okvetlenül ezen büntetőjavaslatban kellett volna intézkedni. Ennek folytán én csak arra vagyok bátor felkérni a t. házat, legyen kegyes a munka megkissebithetése ós hasztalan felszólalások megakadályozása végett elvileg azon kérdés felett határozni: vajon megengedhetőnek tartja-e a maximum és a minimum elleni módositványok beadását, vagyis elfogadhatónak tart-e valamely módosítást, mely ennek változtatását czélozza? Perczel Béla igazságú gyminister: T.ház! A képviselő urnák ezen kérdésre megadják a fel eletet e képviselőház által eddig elfogadott 23.. 24., 25. szakaszok. Azt kérdezi t. i. a képviselő ur, lehet a módosítást tenni a maximum és minimumra nézve, illetőleg lehet-e nagyobb vagy kisebb büntetést, mint a miiyen az előző szakaszokban ki van mondva, indítványba hozni? Természetszerűleg nem lehet: mert e fölött a ház már általános rendben határozott s ott meg van a maximum és a minimum állapítva. Azonban hogy a már megállapított keretbea a speciális bűntetteknél akár a maximum, akár a minimumra nézve ne lehessen indítványt tenni, ez azt hiszem, kérdés tárgyát sem képezheti. Simonyi Ernő: T. ház! A minister ur kijelentését egyáltalában nem lehet elfogadni, mert azt megengedem, hogy a minister ur nem fogad el oly módosítást, mely nagyobb vagy kisebb büntetést szab ; de hogy a ház nem fogad-e el, az más kérdés. {Közbeszólás a középről: A keret.meg vav állapítva!) Lehet, de ezen keretet nem a ház állapította meg, hanem a ministerium és az igazságügyi bizottság: a képviselőház pedig az által egyáltalában nincs kötve s ha jónak látja : módosításokat tehet ugy a maximum, mint a minimumra nézve. Ha már t. ház, felszólaltam, kénytelen vagyok egy megjegyzést tenni a fenforgó kérdésre. Nekem kifogásom van a 10 évi minimum ellen. Én a lázadást, törvényes és alkotmányos kormány ellen ériem, nem mint itt vau általánosságban mondva a kormány ellen ; és azt hiszem, hogy azon clausula: „alkotmányos kormány" nem fölösleges. Hiszen nem oly régen volt még, az államtitkár ur is emlékezhetik azon időre, mikor nem alkotmányos kormány uralkodott Magyarországon. Jöhet még egyszer ily idő és nem alkotmányos kormány ezen töryónyre hivatkozva a biró által elitéltetheti az illetőt 10—15 évig terjedhető büntetésre. Tudom én, hogy a nem alkotmányos kormánynak a közege is törvény szerint tartozik eljárni, de az alkotmányos kormány közegeit az alkotmány visszaállításával felelősségre lehet vonni; mig azokat, kik sanctionált törvény értelmében járnak el, nem lehet. Én tudok eseteket, hogy csoportosulás, lázadás törtónt. A kormánynak hivatásában állott eljárni s kötelessége volt azt megakadályozni erőszakkal: és mégis a bűnösök nem 10 évre, hanem 10 hónapra ítéltettek el. Pedig épen Francziaországban, megengedem, hogy vannak oly lázadási esetek, a melyekben talán lehet ólethosziglani fogságot is büntetésképen szabni. Azonban épen a lázadási esetek engednek a legnagyobb latitude-ot. Itt tekintetbe kell venni nem csupán a lázadás czólját, hanem azt is, hogy számtalan ember a piltanat hevében csábittatott el, vezettetett félre és ragadtatott el, ha mindjárt néhány ember részéről előre megfontolt' cselekmény volt is. Azonban az ily esetekben a legnagyobb többség elragadtatván, lépésről lépésre vonatik be. Hogy azután az ily emberekre 10 évi büntetési minimumot határozzunk : nézetem szerint páratlan szigor. Italában véve oly lázadási esetek, melyek komoly következményeket nem vontak maguk után, hanem inkább valami nagyobbszerü politikai színezetű verekedésekhez hasonlítottak, hogy ily esetben néhány heti vagy legföllebb néhány havi fogságnál többel sújtattak volna az illetők , egy esetet sem tudok. Ezeken kívül az országgyűlés ellen elkövetett attentatumokra nézve még egy dolog mondatott el, s ez az, hogy a ministeri felelősség ott van, hogy az orssággyülés fetoszlatásának joga a felségjoga, melyet a felség a minister felelősségére gyakorol. Ez áll; de ki fogja a minístert felelősségre vonni, mikor országgyűlés nincsen, mikor az országgyűlést, mely egyedül van hivatva a ministert felelősségre vonni, eloszlatták. A másik országgyűlés, mely talán 50 év múlva jön össze, mikor az illető már nem él ? Azt méltóztattak mondani, hogy a ministeri felelősség az országgyűlést a törvénytelen feloszlatástól megvédi. Ez egyátalában nem áll, mert épen a ministeri felelősség kikerülésére az egyedüli mód az országgyűlést erőszakosan feloszlatni. Ekkor nincsen intézkedés arra nézve, hogy azon minister, a ki ily erőszakot és alkotmánytörést követ
