Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.

Ülésnapok - 1875-336

250 336 országos ülés január 28.1878. 336. országos ttSés 1877. évi január 28-án Ghyczy Kálmán elnöklete alatt. Tárgyai: Chorin Ferencz a napirendre tűzött törvényjavaslatok tárgyalásának elhalasztását czélzó iuditványt adván be, az névszerinti szavazással mellőztetik. Az 1873: XXXIV. t.-cz. 3. §-ában megállapított határidőnek, valamint Horvát-Szlavonországok beligazgatási költségeinek fedezésére meg­liatározott százalék érvényeinek meghosszabbitásásáról szóló törvényjavaslat végleg megszavaztatik. A magyar korona országai és ő Felsége többi királyságai és országai között kötött vám- és kereske­delmi szerződésről és az osztrák-magyar monarchia vámtariffájáról szóló törvényjavaslat átalános tárgyalása megkezdődik. A kormány réizéröl jelen vannak: Bedekovics Kálmán, Péchy Tamás, Perczel Béla. Szende Béla, Tisza Kálmán, Trefort Ágost. (Az ülés kezdődik d. c. 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Horyáth Gyula jegyző ur vezeü, a javaslatok mellett szólókat Tombor Iván, a javas­latok ellen szólókat Orbán Balázs jegyző urak fog­ják jegyezni. A szombati ülés jegyzőkönyve fog hiíelesit­tetni Horváth Gyula jegyző (olvassa a január 26. tartott ülés jegyzökönyvét.) Elnök: A jegyzőkönyv ellen nem lévén ész­revétel, azt hitelesítettnek jelentem ki. Az elnökségnek ez alkalommal nincs előter­jesztése. Chorin Ferencz: T. ház! Felszólalásom tárgyát nem a tárgyalandó törvényjavaslat érdeme, hanem a napirend képezi. T. képviselőtársam, Apponyi Albert grőf a legközelebb múlt ülésben indítványt tett, hogy a közgazdászali kiegyezésre vonatkozó törvényjavas­latok tárgyalása függesztessék fel mindaddig, inig az osztrák kormányválság befejezve, annak ered­ménye a kormány előtt ismerve nem lesz. A t. ministerelnök ur ezen felszólalásra és indítványra azzal válaszolt, hogy neki az osztrák kormány-válságró! nincs hivatalos tudomása. Azóta az események fejlődtek: az osztrák kormányválság az osztrák birodalmi tanácsnak hi­vatalosan bejelentetett azzal, hogy ő Felsége az osztrák kormány lemondását elfogadni méltóz­tatott. Az igen t. ministerelnök ur tehát nem mond­hatja többé, hogy nem bír tudomással azon fon­tos eseményről, mely — lehet — a kiegyezés egész menetére döntő befolyást fog gyakorolni. A beterjesztett törvcnjjavaslatok a magyar és az osztrák kormány kölcsönös és közös megálla­podásának képezik eredményét, s azok keresztül­vitelére a két kormány erkölcsi felelősséget vál­lalt. S az, miután a szerződő felek egyike megszűnt létezni, a magyar parlamentre nézve jogi és po­litikai lehetetlenség, tárgyalni oly törvényjavaslatot, melynek lényeges előfeltétele az, hogy a két kor­mány megegyező akaratának legyen kifolyása. (He­lyeslés johb és balfelöl.) Az osztrák kormányválság komolynak látszik. Nem hiszem, hogy az csak egy farsangi tréfa je­lentőségével bírna, minőt némely parlamentben az idegesebb képviselők megfélemlítésére szoktak insce­nirozni. (Helyeslés jobb és balfelül, derültség.) Bármikép álljon azonban az osztrák kormány­válság, azt hiszem, hogy annak árát a magyar nemzet, a magyar törvényhozás ismét meg nem fizetheti Azt követelni a magyar nemzettől, hogy nemcsak a saját kormányának, de az osztrák kormány bukásáért is bűnhődjék: olyan követelés volna, melyet azt hiszem mindnyájan csak a leg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom