Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.
Ülésnapok - 1875-336
250 336 országos ülés január 28.1878. 336. országos ttSés 1877. évi január 28-án Ghyczy Kálmán elnöklete alatt. Tárgyai: Chorin Ferencz a napirendre tűzött törvényjavaslatok tárgyalásának elhalasztását czélzó iuditványt adván be, az névszerinti szavazással mellőztetik. Az 1873: XXXIV. t.-cz. 3. §-ában megállapított határidőnek, valamint Horvát-Szlavonországok beligazgatási költségeinek fedezésére megliatározott százalék érvényeinek meghosszabbitásásáról szóló törvényjavaslat végleg megszavaztatik. A magyar korona országai és ő Felsége többi királyságai és országai között kötött vám- és kereskedelmi szerződésről és az osztrák-magyar monarchia vámtariffájáról szóló törvényjavaslat átalános tárgyalása megkezdődik. A kormány réizéröl jelen vannak: Bedekovics Kálmán, Péchy Tamás, Perczel Béla. Szende Béla, Tisza Kálmán, Trefort Ágost. (Az ülés kezdődik d. c. 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Horyáth Gyula jegyző ur vezeü, a javaslatok mellett szólókat Tombor Iván, a javaslatok ellen szólókat Orbán Balázs jegyző urak fogják jegyezni. A szombati ülés jegyzőkönyve fog hiíelesittetni Horváth Gyula jegyző (olvassa a január 26. tartott ülés jegyzökönyvét.) Elnök: A jegyzőkönyv ellen nem lévén észrevétel, azt hitelesítettnek jelentem ki. Az elnökségnek ez alkalommal nincs előterjesztése. Chorin Ferencz: T. ház! Felszólalásom tárgyát nem a tárgyalandó törvényjavaslat érdeme, hanem a napirend képezi. T. képviselőtársam, Apponyi Albert grőf a legközelebb múlt ülésben indítványt tett, hogy a közgazdászali kiegyezésre vonatkozó törvényjavaslatok tárgyalása függesztessék fel mindaddig, inig az osztrák kormányválság befejezve, annak eredménye a kormány előtt ismerve nem lesz. A t. ministerelnök ur ezen felszólalásra és indítványra azzal válaszolt, hogy neki az osztrák kormány-válságró! nincs hivatalos tudomása. Azóta az események fejlődtek: az osztrák kormányválság az osztrák birodalmi tanácsnak hivatalosan bejelentetett azzal, hogy ő Felsége az osztrák kormány lemondását elfogadni méltóztatott. Az igen t. ministerelnök ur tehát nem mondhatja többé, hogy nem bír tudomással azon fontos eseményről, mely — lehet — a kiegyezés egész menetére döntő befolyást fog gyakorolni. A beterjesztett törvcnjjavaslatok a magyar és az osztrák kormány kölcsönös és közös megállapodásának képezik eredményét, s azok keresztülvitelére a két kormány erkölcsi felelősséget vállalt. S az, miután a szerződő felek egyike megszűnt létezni, a magyar parlamentre nézve jogi és politikai lehetetlenség, tárgyalni oly törvényjavaslatot, melynek lényeges előfeltétele az, hogy a két kormány megegyező akaratának legyen kifolyása. (Helyeslés johb és balfelöl.) Az osztrák kormányválság komolynak látszik. Nem hiszem, hogy az csak egy farsangi tréfa jelentőségével bírna, minőt némely parlamentben az idegesebb képviselők megfélemlítésére szoktak inscenirozni. (Helyeslés jobb és balfelül, derültség.) Bármikép álljon azonban az osztrák kormányválság, azt hiszem, hogy annak árát a magyar nemzet, a magyar törvényhozás ismét meg nem fizetheti Azt követelni a magyar nemzettől, hogy nemcsak a saját kormányának, de az osztrák kormány bukásáért is bűnhődjék: olyan követelés volna, melyet azt hiszem mindnyájan csak a leg-