Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.

Ülésnapok - 1875-316

ít 316. országos ülés november 30. 18S7-. azt, hogy az itt kijelölt czélból fegyveres kézzel történt csoportosulás ugyanazon minimum és maximum határai közé szoríttassák büntetés tekintetében, mint a puszta kézzel, habár ugyanazon czélból létrejött csoportosulás? Azt hiszem t. ház, hogy ezeket magára a bíróra bizni akkor, midőn a törvényhozásnak mindezen körülményeket latolni és mérlegelni módjában van, nem volna tanácsos. (Helyeslések.) Báior vagyok egy példát arra nézve, hogy mennyire hiányos e részben e törvényjavaslat szerkezete, épen magából a törvényjavaslatból idézni. {Halljuk !) Ezen törvényjavaslat a csoportosulásnak egyik nemét ugy definálja, hogyha az azon czélból jön létre, hogy az országgyűlést, vagy annak valamelyik bizottságát, a delegatiót vagy a kormányt valamely dolog végrehajtására, vagy abbanhagyasára kényszerítse s hivatásának szabad gyakorlatában megakadályozza : (Egy hang a középen : erőszakkal !) igen erőszakkal. A másik, a mire a t. államtitkár ur is rámutatott, hogy a lázadás büntettet képezi: az olynemü csoportosulás is, melynek ezélja a polgároknak valamelyik osztályát, nemzetiségét vagy felekezetét fegyveresen megtámadni. Ezen két definitiónál többet — kivéve a 161 §-ban foglalt ál toborzást, a mely tulajdonképen nem is ide tartozik — mondom ennél több csoportosulást, olyant, melyet a javaslat lázadásnak qualiflcálna, én e javaslatban nem találok. Már most azt mondja a javaslat, hogy az első, t. i. az országgyűlés és bizottságai ellen való csoportosulás 10 egész 15 évig terjedő büntetéssel büntettetik ; a második, midőn a polgárok valamelyik osztálya támadtatik meg: 5 —10 évig terjedhető büntetéssel büntetendő. Méltóztassék most elolvasni a 154. §-t, ott az mondatik, hogy ha lázadó csoport valamely községet, házat fegyvertárt, hadiszertárt, lőportárt támad meg s foglal el: a 155. §.-ban pedig az mondatik, hogy ha lázadó csoport rablást, gyujtogatást követ el: akkor 10-től 15 évig terjedhető büntetéssel büntettetik. (Felkiáltások: Ugy van\) Azt hiszem t. ház, sikerült rámutatnom arra, hogy a lázadás fogalmát a csoportosulásban csak a, 1 52. és 153. §§-ok irják körül: tehát másnemű csoportosulást, mint a mely az országgyűlés, annak bizottságai vagy egyes nemzetiségek és osztályok elleni megtámadásra irányul, ezen törvényjavaslat lázadásnak nem qualifical. Ha pedig ezek a lázadások, tehát az oly csoportosulások, melyek az országgyűlés, annak bizottságai, vagy pedig egyes osztályok és nemzetiségek ellen fegyveres támadásra szövetkeztek, ha — mondom — ezek a csoportulások, ezeken felül még gyújtogatás, rablás, pusztítás elkövetésével vagy fegyvertárt, hadiszereknek, lőpornak elfoglalásával vannak egybekötve : mégis egyforma büntetéssel sújtatnak. Azt hiszem, hogy a között mégis csak kell a bűntény nagysága és súlya tekintetében bizonyos küiömbségnek lenni, ha valaki azon — bár igen súlyos, igen nagy felelősséggel járó — tényeket követi el, melyek a 152. és 153. §~ban vannak körül irva, vagy pedig elköveti ezeket is, de még ezeken félül gyújtogat, rabol, fosztogat, fegyvertárakat foglal el. Itt egyforma mértékkel mérni és egészen a bírónak — nem mondom önkényére, hanem mondjuk — bölcs belátására bizni a törvény alkalmazását: nem tartom egészen tanácsosnak. (Élénk helyeslések.) Ezekben igyekeztem kimutatni, hogy én ezen törvényjavaslatban, melynek intentiojával tökéletesen egyetértek, mert ezen bűntényeket magam is a legnagyobb, a legsúlyosabb bűntényeknek tekintem és e szerint kívánom megbüntetni, mondom én ezen törvényjavaslatban a most tárgyalás alatt levő kérdést nem látom oly világosan kifejtve, hogy az teljesen átlátszó lenne. Az iránt nincs köztünk véleménykülönbség, hogy az ily bűntények megbüntettessenek; de ha a í. előadó ur Francziaországra hivatkozott és elmondotta, hogy ott az ilynemű csoportosulások minő cselekményekre kényszoritették a conventet: akkor csak azt mondhatom, hogy az ilyen viszonyok minden képen sajnosak ugyan, az igaz, de azt hiszem, ama viszonyokat nem lehet összehasonlítani azokká!, melyeknek ezen törvényjavaslat praeveniálni akar. S engedelmet kérek az igen t. előadó úrtól, de ha egyszer oly viszonyok következnek be valamely államban, mint a minők voltak azok, melyekre ő utalt, midőn a eonvent csoportosulások által bizonyos tények elkövetésére szoríttatott, szóval, midőn Franeziaország forradalmában a rémuralom kezdődött: akkor semmiféle büntető codexel nem fogunk oltalmat nyújthatni, hanem csak fegyveres erővel, s kétes, vajon azzal is. (Élénk helyedé?.) Azzal kívánom befejezni beszédemet, hogy én io-en is szintén büntetést kívánok az itt szóban levő bűntényekre; de egyúttal sajnálattal nélkülözök e törvényjavaslatban egyet, s ez az, hogyha már biztosítani akarjuk a törvényhozás alkotmányos jogait és működésének zavartalan folytatását az alulról jövő megtámadások ós csoportosulások ellen, fájdalommal és sajnálattal nélkülözöm, hogy nem találni e törvényjavaslatban §-t, mely az országgyűlés működését védené s azt biztosítaná máshonnan jövő oly nemű megtámadás ellenében, mely törvénytelen feloszlatására van irányozva. ( Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szavazás előtt föl fognak olvastatni a beadott indítványok. Vidliczkay József: Határozati javaslatomat visszavonom Irányi t. képviselőtársam indítványa javára. Elnök : E szerint szavazás alá csak egy indítvány kerül.