Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.

Ülésnapok - 1875-323

323. országos lilés deezember 15. 1877. 143 mennyiben a pénzügyi bizottság hivatva lesz a legközelebbi időben a, pénzügyministerium költségvetésével foglalkozni: méltóztassék ezen kérvényt a pénzügyi bizottsághoz utasítani a költségvetés tárgyalása alkalmával figyelembevétel és jelentéstétel végett. (Helyeslés.) Széll Kálmán pénzügyminister: Igen röviden fogok nyilatkozni. A t. képviselő ur hivatkozott arra, a mit ón a múlt évben mondtam, hogy szüksége van az államnak az adóknak minden részére, és némi gúnynyal hozzáteszi, hogy szüksége van azért is, hogy a Lloyd-gőzhajózást subventionálhassa, és a kassa-oderbergi vasul kamatbiztositását felemelhesse. Erre egyszerűen és igen nyugodtan csak azt felelem, hogy igenis szükség van az államjövedelmek minden részére azon czólból, hogy mindazon kiadásokat fedezze, a melyeket a törvényhozás elhatározni jónak tart, mindazon okoknál fogva, melyek a költségek egyikét vagy másikát motiválják. Hogy azután a költségvetésbe belejön-e a Lloyd subventionálása vagy a kassa-oderbergi vasuttársulat kamatbiztositásának felemelése: az is a ház elhatározásától fog függni, és mi igyekezni fogunk, és merjük is a i. képviselő úrral szemben a magunk nézetét érvényesíteni. Az azonban erre vonatkozólag absolute semmi befolyással nem bir, hogy egyik vagy másik adónem megszüntettessók-e vagy nem. Osak egyet akarok megjegyezni, a mire nézve a t. képviselő ur már előre deductiókat csinál s a mikben én nem osztozom. Azt mondja ugyanis a t. képviselő ur, hogy ennek az adónak az eredménye úgyis csekély, s magam is azt mondom, hogy nem nagy. Ugy de akkor némi ellentétet találok abban, hogy ez legyen az oka annak, hogy e nagy iparág versenyképtelenné lett. Én azt hiszem, hogy e csekély adó ezen általam is méltányolt iparra semmi esetre oly hatással nem volt, mint azt az illető iparos urak állítják és a mint ezt a t. képviselő ur velünk elhitetni akarja. Ezen kérdés egyébiránt tárgyaltathatik annak idejében, midőn a költségvetésről lesz szó, és igy én nem látom semmi szükségét annak, hogy a kérvény a pénzügyi bizottsághoz utasittassék, mert a pénzügyi bizottság minden egyes adónemre vonatkozólag tárgyalj a az illető adónemnél tekintetbe jöhető érdekeket, ugyanazért kérem a t. házat, méltóztassék egyszerűen a kérvényi bizottság véleményét elfogadni. A pénzügyi bizottság tagjai a kérdést ugy is ismerik és ha szükségesnek látják, felfogják azt vetni ; arra tehát, hogy a kérvényi bizottsághoz utasittassék a kórvény, arra szükség nincs. (Helyeslés a középen.) Vécsey Tamás előadó: T. ház! A t. felszólaló képviselő urnák csak egy megjegyzésére vagyok bátor refleetálni, midőn azt emiitette, hogy a képviselőház jelenleg az osztrák ipar érdekeinek pártfogásával foglalkozik. Méltóztassék ezt magára venni, a kinek tetszik; de én ezt észrevétel nélkül nem hagyhatom. Ha az osztrák ipar támogatását ugy méltóztatik érteni, hogy vannak, kik nyers anyagokat producálnak, melyeket az osztrák ipar által feldolgoztatnak, ha igy méltóztatik érteni, akkor nincs ellene kifogásom. De különben, mikor e kérvényt a bizottság tárgyalta, ós azt a minister urakhoz utasíttatni véleményezte: nem ellenséges indulatból lépett fel a kérdéssel szemben, hanem azon szempontból indult ki, hogy a ministerek, a kikre a törvény végrehajtása a törvény szövege szerint bizva van, a kérdést tanulmányozzák és az őket megillető kezdeményezési jognál fogva tegyenek e tekintetben javaslatot. Ajánlom azért, méltóztassék a kérvényi bizottság véleményét elfogadni. (Helyeslés.) B. Simonyi Lajos: T. ház! Nem akartam e tárgyhoz szólani, hanem azt, a mit a t. előadó ur és a t. pónzügyminister ur is mondott, hallgatással nem mellőzhetem. Legelőször arra akarok válaszolni, a mit a t. előadó ur Eáth Károly t. képviselő ur azon állítására mondott, hogy vannak e házban, a kik az osztrák ipart pártolják, és az osztrák ipar emelésére igen sokat tenni képesek. Eáth Károly képviselő ur ugyanis azt nem ugy értette, a mint a t. képviselő ur, t. i. nem az által pártolják az osztrák ipart, hogy a nyers anyagot nyújtják neki, hogy pl. a gyapjút eladjuk, és megvesszük tőle a posztót; hanem ugy, hogy vannak, a kik képesek oly nagy tarifát elfogadni, a mely egyedül az osztrák ipar javára, és a magyar iparnak kárára szolgál. Igy értette nézetem szerint a t. képviselő ur a dolgot. (Helyeslés balfelöl.) A másik, a mit megjegyezni akarok, arra vonatkozik, a mit a t. pónzügyminister ur mondott, hogy t. i. miután ezen adó ugy is csekély, tehát maradjon meg. Ezen nyilatkozata a t. pónzügyminister urnák tévedésen alapszik. Én sem tartom nagynak ezen adót az illetőkre nézve, hanem nem azért van kevés jövedelem, mert az adó csekély ; hanem azért van csekély jövedelem, mert igen kevesen vannak az országban, a kik behozatván az úgynevezett luxusadót, oly tárgyakat tartanak, a melyek ezen adó alá vonattak, és igy megszűnt, illetőleg nagyon csökkent ezen adónak alapja. (Helyeslés bal felül.) A mi a Iususadót illeti, az azokra nézve, a kikre irányozva van, nézetem szerint némi tekintetben még jótétemény, mert odautalja őket, hogy némileg takarékosak legyenek. Meg akarom még jegyezni, hogy azon ország, a hol ipart fejleszteni, és annak jólétét sze-