Képviselőházi napló, 1875. XIV. kötet • 1877. november 30–1878. február 4.

Ülésnapok - 1875-323

323. országos lilés deezember 15. 1877. 143 mennyiben a pénzügyi bizottság hivatva lesz a legközelebbi időben a, pénzügyministerium költ­ségvetésével foglalkozni: méltóztassék ezen kér­vényt a pénzügyi bizottsághoz utasítani a költ­ségvetés tárgyalása alkalmával figyelembevétel és jelentéstétel végett. (Helyeslés.) Széll Kálmán pénzügyminister: Igen röviden fogok nyilatkozni. A t. képviselő ur hi­vatkozott arra, a mit ón a múlt évben mondtam, hogy szüksége van az államnak az adóknak min­den részére, és némi gúnynyal hozzáteszi, hogy szüksége van azért is, hogy a Lloyd-gőzhajózást subventionálhassa, és a kassa-oderbergi vasul kamatbiztositását felemelhesse. Erre egyszerűen és igen nyugodtan csak azt felelem, hogy igenis szükség van az államjövedelmek minden részére azon czólból, hogy mindazon kiadásokat fedezze, a melyeket a törvényhozás elhatározni jónak tart, mindazon okoknál fogva, melyek a költségek egyikét vagy másikát motiválják. Hogy azután a költségvetésbe belejön-e a Lloyd subventionálása vagy a kassa-oderbergi vasuttársulat kamatbizto­sitásának felemelése: az is a ház elhatározásától fog függni, és mi igyekezni fogunk, és merjük is a i. képviselő úrral szemben a magunk néze­tét érvényesíteni. Az azonban erre vonatkozólag absolute semmi befolyással nem bir, hogy egyik vagy másik adónem megszüntettessók-e vagy nem. Osak egyet akarok megjegyezni, a mire nézve a t. képviselő ur már előre deductiókat csinál s a mikben én nem osztozom. Azt mondja ugyanis a t. képviselő ur, hogy ennek az adó­nak az eredménye úgyis csekély, s magam is azt mondom, hogy nem nagy. Ugy de akkor némi ellentétet találok abban, hogy ez legyen az oka annak, hogy e nagy iparág versenyképte­lenné lett. Én azt hiszem, hogy e csekély adó ezen általam is méltányolt iparra semmi esetre oly hatással nem volt, mint azt az illető iparos urak állítják és a mint ezt a t. képviselő ur ve­lünk elhitetni akarja. Ezen kérdés egyébiránt tárgyaltathatik annak idejében, midőn a költségvetésről lesz szó, és igy én nem látom semmi szükségét annak, hogy a kérvény a pénzügyi bizottsághoz utasittassék, mert a pénzügyi bizottság minden egyes adó­nemre vonatkozólag tárgyalj a az illető adónem­nél tekintetbe jöhető érdekeket, ugyanazért kérem a t. házat, méltóztassék egyszerűen a kérvényi bizottság véleményét elfogadni. A pénzügyi bi­zottság tagjai a kérdést ugy is ismerik és ha szükségesnek látják, felfogják azt vetni ; arra te­hát, hogy a kérvényi bizottsághoz utasittassék a kórvény, arra szükség nincs. (Helyeslés a középen.) Vécsey Tamás előadó: T. ház! A t. fel­szólaló képviselő urnák csak egy megjegyzésére vagyok bátor refleetálni, midőn azt emiitette, hogy a képviselőház jelenleg az osztrák ipar érdekei­nek pártfogásával foglalkozik. Méltóztassék ezt magára venni, a kinek tetszik; de én ezt észre­vétel nélkül nem hagyhatom. Ha az osztrák ipar támogatását ugy méltóztatik érteni, hogy vannak, kik nyers anyagokat producálnak, melyeket az osztrák ipar által feldolgoztatnak, ha igy méltóz­tatik érteni, akkor nincs ellene kifogásom. De különben, mikor e kérvényt a bizottság tárgyalta, ós azt a minister urakhoz utasíttatni véleményezte: nem ellenséges indulatból lépett fel a kérdéssel szemben, hanem azon szempontból indult ki, hogy a ministerek, a kikre a tör­vény végrehajtása a törvény szövege szerint bizva van, a kérdést tanulmányozzák és az őket megillető kezdeményezési jognál fogva tegyenek e tekintetben javaslatot. Ajánlom azért, méltóz­tassék a kérvényi bizottság véleményét elfogadni. (Helyeslés.) B. Simonyi Lajos: T. ház! Nem akartam e tárgyhoz szólani, hanem azt, a mit a t. előadó ur és a t. pónzügyminister ur is mondott, hall­gatással nem mellőzhetem. Legelőször arra akarok válaszolni, a mit a t. előadó ur Eáth Károly t. képviselő ur azon állítására mondott, hogy vannak e házban, a kik az osztrák ipart pártolják, és az osztrák ipar emelésére igen sokat tenni képesek. Eáth Károly képviselő ur ugyanis azt nem ugy értette, a mint a t. képviselő ur, t. i. nem az által pártolják az osztrák ipart, hogy a nyers anyagot nyújtják ne­ki, hogy pl. a gyapjút eladjuk, és megvesszük tőle a posztót; hanem ugy, hogy vannak, a kik képesek oly nagy tarifát elfogadni, a mely egye­dül az osztrák ipar javára, és a magyar iparnak kárára szolgál. Igy értette nézetem szerint a t. képviselő ur a dolgot. (Helyeslés balfelöl.) A másik, a mit megjegyezni akarok, arra vo­natkozik, a mit a t. pónzügyminister ur mondott, hogy t. i. miután ezen adó ugy is csekély, tehát maradjon meg. Ezen nyilatkozata a t. pónzügyminister ur­nák tévedésen alapszik. Én sem tartom nagynak ezen adót az illetőkre nézve, hanem nem azért van kevés jövedelem, mert az adó csekély ; ha­nem azért van csekély jövedelem, mert igen ke­vesen vannak az országban, a kik behozatván az úgynevezett luxusadót, oly tárgyakat tartanak, a melyek ezen adó alá vonattak, és igy megszűnt, illetőleg nagyon csökkent ezen adónak alapja. (Helyeslés bal felül.) A mi a Iususadót illeti, az azokra nézve, a kikre irányozva van, nézetem szerint némi tekin­tetben még jótétemény, mert odautalja őket, hogy némileg takarékosak legyenek. Meg akarom még jegyezni, hogy azon or­szág, a hol ipart fejleszteni, és annak jólétét sze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom