Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.

Ülésnapok - 1875-296

296. országos ülés november 2.1877. 57 íln nem tehetek róla, t. ház. de én a törvényhozás nagy szakkérdéseihez nem vagyok hajlandó érvül az untalan hivatkozást arra az egyetemes közvéleményére, melylyel annyi ezélra szokás visszaélni. Különösen a bankkérdésben nem annyira a Helfy ur és társai bankügyi doktrínáinak állítólagos közvéleményére, mint inkább bankügyi- és kereskedelmi szakembereinknek közvéleményét tartom az ügy helyes elintézésére követendőnek. (Mozgás a szélső haloldalon.) Ragályi Nándor: Igen ám, mert azoknak hasznuk van belőle! (Derültség.) Márkus István: A t. képviselő urnák, ki oly kerek beszédekkel szokta megörvendeztetni a t. házat, miután még nem szólt: lesz alkalma nézeteit hasonló szép beszédben kifejteni. Kérem is, hogy tegye ezt inkább, mint sem hogy engem ily articulátatlan hangokkal zavarjon. (Derültség. Nyugtalanság a szélső haloldalon. Halljuk ! Halljuk .') Ha ezt a közvéleményt tekintem, épen nem látom a mi felfogásunkat annyira elhagyatva. Mert nem is számítva a Falk M. képviselő ur által idézett tekintélyeket, s a bank - enquéte szakértői nagy részének nyilatkozatait egy kényszerforgalmu magyar bank felállítására nézve; maga a bankügyi enquéte jelentésének épen azon passusa, melyet Ohorin képviselő ur különvéleményéhez idéz : csak azt bizonyítja, hogy e bizottság a valuta rendezése előtt, a külön bank felállítását csak az esetben, ha máskép nem lehet, mint „a helyzet által parancsolt „védelmi eszközt'

: meri ajánlani. Pedig tán az ellenzék is meg fogja engedni, hogy egy oly okiratban, mely nem egy már befejezett egyezséget volt hivatva védelmezni, hanem esetleg a nemzeti bank ellenében fegyverül szolgálni: kétszeres fontossággal bírnak e helyzetünk súlyát jellemző szavak. A kérdés tehát csak az, hogy az ajánlott egyezménynyel szemben eljutottunk-e oda, hogy „máskép nem lehet", mint hogy egy kétes értékű .,védelmi eszköz'' képen alapítsuk meg az önálló bankot. Önök azt állítják: eljutottunk; mi azt mondjuk : nem. S ez természeles. Önök kicsinylik a helyzet nehézségeit, s a szakítás veszélyeit: túlozzák ellenben egy önálló bank előnyeit. Én meg vagyok győződve, hogy egy uj bank előnyei kény szerforgalom mellett a legcsekélyebbek, veszélyei pedig a legnagyobbak. Önök abból a felfogásból indulnak ki, hogy a jegybank az országnak egyedüli hitelforrását; én pedig meg vagyok gvőződve arról, hogy bármily virágzó bank is az ország hitelszükségletének csak kis részét elégítheti ki, hogy a. gazdasági gépezet táplálására szükséges hitel legnagyobb részét a rendelkezésre álló magántőkék vannak hivatva nyújtani; hogy e tőkék hiányos bankszervezet mellett is munkával és takarékossággal folyton KÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. XIII KÖTET. szaporodnak; hogy igazságszolgáltatásunk ós közigazgatásunk javulása, s az üzleti, soliditás terjedése a valuta ingadozás hátráltató volta daczára mindinkább fog külföldi tőkéket hazánkba vonni; s hogy ha önök kissé csudálatos rémülettel gondolnak arra, hogy mint fognak a bank által rendelkezésünkre bocsátandó hiteleszközök egy üzleti fellendülés esetén elégségesek lenni: én meg vagyok győződve arról, hogy ily fellendülés a hitelnek annyi uj forrását nyitja meg, hogy akkor fogjuk ez eszközök szűk voltát legkevésbé érezni. Önök, uraim, azt mondják, bog}

7 e javaslat nem elégiti ki jogos igényeinket; ezt készséggel elismerem; de viszont az önök politikája a nélkül, hogy ezen igények kielégítését biztosítaná: veszedelmes forgalmi problémák süppedékes mezejére vinne bennünket. Ha tehát önök, uraim, az egyezményt, mint határozottan rosszat elvetik: én mint a választásom alatt álló eshetőségek közt a legkevésbé rosszat, tehát viszonylag legjobbat elfogadom. (Nagy nyugtalanság a szélső baloldalon. Halljuk ! Halljuk !) És midőn ezt legjobb hitein és meggyőződésem szerint megteszem: nem ingatnak meg azon nem épen nemes insinuatiók, melyekkel a túlsó oldal némely szónokai minket kötelességünk teljesítésében megtámadnak. Azon merényleteken kivül, melyeket Helfy ur a bankügyi tudományon elkövetett, elkövetett még egy bűnt, mikor hiába vette szájára a hazafiság nevét; azt mondván, hogy a bizottsági jelentést nem tartja a hazafisággal össze egyeztethetőneh. Nem tudom, hogy az előadó ur, kinek czímére e szavak intézve voltak, nem fogja e méltósága alattinak tartani a válaszolást ; (Nyugtalanság és derültség a szélső haloldalon. Halljuk! Halljuk !) hallgatása is válasz lesz. 15z azonban nem foszt meg engem a jogtól, hogy ez orvtámadást vissza ne utasítsam. (Helyeslés a középen) Jöhetnek nemsokára a mai súlyos időknél súlyosabbak, a mikor nem szavakkal és rósz banktheóriával, hanem tettekkel kell mindnyájunknak hazafiságunkat bebizonyítani. Nagyon fogok örülni, ha majd akkor Helfy ur fog mint a hazaszeretetnek tettekben fénylő mintaképe előttünk tündökleni. a kit követni becsület lesz. Addig tartózkodom támadását hasonlóval viszonozni. Átengedem Helfy ur hazafiúi egyéniségét a történetnek, mely mint igazságos bíró képes egymással ellentétes tényeket is hazafiasaknak, s ellenséges politikai egyéneket is hazafiaknak ítélni, ha meggyőződik arról, hogy cselekvéseik minden rugója tisztán hazafias volt. Ha azonban Helfy ur nem tartózkodott a bizottsági jelentést meggyőződése szerint a hazafisággal összeegyeztethetlennek nyilvánítani : ügy én mint azon bizottság egyik tagja szintén nem várhatok a história ítéléséig azon meggyőződésein nyilvánításával, hogy nincs az országban egyetlen józan ember, a ki Helfy urat