Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.
Ülésnapok - 1875-295
295. országos ülés október 81. 1877. 47 elfogadom ezen állítást; pedig, méltóztassanak elhinni, nagy concessiót toszok, mert sokan azok közül, kik ezt állítják: nem, hiszem, hogy komolyan vennék. (Derültség.) A második, ami szükséges : az a hitel, az a bizalom. Erre nézve igen helyesen mondják Ohorin Ferencz és Lichtenstein József t. képviselő társaim, hogy a bank szervezése, a helyes igazgatás, a soliditás, a kellő alap meg fogják teremteni a hitelt. Tehát: Meg fogják teremteni! Mit jelent ez ? Azt, hogy erre idő szükséges, amelyben a bizalom meg „fog" teremhetni. Ez bizonyos, ez kétséget nem szenved, s én tudom, hogy Ráth Károly képviselő ur sem hiszi, hogy ha ma ő egy ily bankot felállítana, az mindjárt hiteinek fog örvendeni. Ezt a hitelt ki kell érdemelni; azt nem lehet decretálni. Törvényeket lehet hozni; mindent lehet törvénybe igtatni. (Derültség.) De kérdem: hol van az a leszámítoló és váltóbank, a mely be van a törvény igtatva. Decretálni lehet az önálló magyar bankot, azt önök is megtehetik; de biztosítom a képviselő urakat hogy ez nem lesz meg, mert nem lehet meg. (Derültség a balon.) Mindjárt meg mondom az okát is, hogy miért nem. (Zaj és felkiáltások : IMljvli! Halljuk !) Nincs ok nélkül semmi a világon. (Nagy derültség a baloldalon.) Egy újból felállítandó banknak hitele az ország hitelével ha nem is közvetlenül, de közvetve szoros kapcsolatban vau. Egy bank csak ugy nézhet a jövő elé, csak ngy nyerheti meg a bizalmat, hogyha oly faetorokkal van környezve, melyek azon hitelt, melyet ő a publicumnak ad, teljesen biztositni képesek. En képzelek magamnak önálló bankot fölállithatónak minden veszedelem nélkül rögtön ott, ahol minden rendben van, hol helyre van állítva az állam kiadásai- és bevételeiben az egyensúly. (Egy hang a szélső balon: Miért nincs helyreállítva f) Akármit méltóztatnak mondani, ugy van az, amint én mondom. (Derültség a balon.,) En nem képzelhetek magamnak önálló bankot ott, ahol annyi rendezendő viszonyok vannak, ahol az államnak hitele igen drága, ahol egyátalában az átalakulások korszakában élünk, s ahol •— még hozzáteszem ezt is — politikai létünk is igen kérdéses, (Mozgás a középen.) Meglehet a jelen veszélyekből, a melyek ránk nézve már fenyegető alakot öltenek, kibontakozunk ; meglehet, hogy nem. (Derültség a baloldalon.) Tessék elhinni, ón szivemből kívánom, hogy kibontakozzunk. Hanem, hogy politikai állásunk nem olyan valami nagy reményekre jogosító, (Hosszan- tartó derültség a baloldalon,) melytől várni lehessen, hogy ezen intézet az egész világon bizalmat gerjesszen : ezt egyátalában nem tartom lehetségesnek. Annyi igenis bizonyos, hogy ha mi azon az utón, a melyet megkezdtünk, haladni fogunk; ha mi javítani fogjuk azon hibákat, melyeket látunk és elismerünk, ha mi rendezzük államháztartásunkat, ha megszüntetjük deficitünket, ha mi egyátalában minden irányban oly törvényhozási intézkedéseket fogunk létrehozni, melyek a személyi és vagyonbiztosságot kétségen kívül helyezik, ha mi ez által a közvagyonosodásí képesek leszünk előmozdítani: nem kell sokat tanácskozni, (Derültség a balon,) hanem fel kell állítani az önálló bankot; mert akkor a priori, meg lesznek szükséges kellékei. De ne méltóztassanak azt gondolni, hogy erre 10—20 év elégséges. (Nagy derültség a baloldalon.) Egy nemzet átalakulási idejében mindezen intézkedés behozatalára és főleg oly országban és akkor, midőn bármily nemes intentiója legyen a kormánynak, az a priori rosszaltatik — kevés idő nem elégséges, s ez nem olyan könnyű feladat. Maradjunk és haladjunk ezen az utón, s menjünk folyvást előre. Az igaz, hogy nehéz ezen az utón megmaradni. (Derültség balfelol.) Ezt elismerem én t. uraim, de hogy még nehezebb azon az utón haladni, a melyen önök járnak: az is kétségtelen. Simonyi Ernő (közbeszól) : Megpróbálta már"? (Derültség.) Prileszky Tádé: Én megvagyok győződve, hogy az ország igenis képes lesz 10 év lefolyása alatt mindazon nagy müveket befejezni, a melyeket megindított; hanem arra több szükséges, mint csupán a parlament intézkedése, mint a törvények ; szükséges az is, hogy egyátalában az egész országban, a népben legyen meg az akarat, legyen meg az akarat főleg a takarékosságra, inert — és ezt nevezetesen hangsúlyozom, — mert azt t. ház, sohasem fogjuk elérni, hogy kereskedelmi mérlegünk ne legyen passi\ T , ha mi briquettere, játékszerekre és selyemárukra 100 milliót fogunk évenkint aranyban, ezüstben kifizetni. Mig azt feladatunkká nem tesszük, hogy minden egyes ember az ország határain belül fedezze saját szükségleteit : kereskedelmi mérlegünk nem lesz helyreállítva, (Közbeszólás balról: Külön vámterület!) Még akkor sem: mert az a külön vám igen jeles és szép dolog; hanem ne méltóztassék elfeledni, hogy azon jövedelem, mely ebből bejön, az egyik zsebbe bemegy, a másikból pedig kimegy, {Derültség a balon.) Igen könnyű t, ház azt állítani, hogy ez nem áll. De meg fogjuk látni a legközelebbi jövőben : vajon nekem van-e igazam, vagy azon képviselő uraknak, kik nem ebben a nézetben vannak. En tisztelem a mások véleményét, de megkövetelem, hogy az enyimet is tiszteljék! (Helyeslése) En tehát egyátalában nem hiszem lehetségesnek a magyar bank felállítását. — De ezen esetben valamit kell tenni, valami módot, valami provisoriumot kell találni, mert a képviselő urak maguk is hangsúlyozták, hogyha e kér-
