Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.
Ülésnapok - 1875-310
310. országros ülés november 23. 1877 29? szitenek", holott a kereskedelmi törvényben ki vannak téve azok. akik oly üzlettel foglalkoznak, melynél mérleget készíteni nehéz, és kiknek a törvény megengedi, hogy minden két évben készítsenek mérleget. Tudnék számtalan más részletet felhozni, de azt hiszem, senkisem fogja tagadni, de talán maga a kormány sem, hogy a jelen büntető-törvénykönyv javaslata ugy az 1 843-ikihoz, mint a mostani gyakorlathoz képest sokkal szigorúbb. Hivatkoznak például a t. kormány részéről arra. hogy a szabadságbüntetés maximuma 15 esztendő, holott másutt sokkal továbbra mennek. Hivatkozott az előadó ur arra, hogy az ir börtönrendszer lesz behozva, mi szintén huzamosabb Engedelmet kérek, ebben sem mentek odáig, ameddig ment az előrehaladott büntetőjog ; mert igaz, hogy ezen börtönrendszer valamivel enyhébb a magánrendszernél, de nem látom e törvényjavaslatban érintve azt, ami nem ugyan az olasz eodovben, de az ahhoz csatolt szabályzatban van, mely kiegészítő része a törvénynek, hogy t. i. azon idő alatt is, mig valaki magánbörtönre van ítélve: a börtönőr tartozik őt legalább mindennap, legalább egy órára szabad levegőre kisérni, s elő van írva a szabályzatban, hogv kik látogathatják őt meg, s még azon időpont is. hogy mikor, és az is. hogy kik tartoznak őt kötelességszerűen meglátogatni. Soká. igen soká kellene beszélnem, ha kiakarnám emelni mindazt, ami kétségtelenné teszi, hogy ezen törvénykönyv a múlthoz képest rendkívüli sulyositást és szigorítást tartalmaz, s nem hiszem, hogy a büntető jognak ez lenne feladata. Hanem miután minden részletre kiterjeszkedni úgyis lehetetlen, és nem is érzem hivatásomnak: engedjen meg a t. ház, hogy áttérjek a harmadik okra, mely miatt a törvényjavaslatot el nem fogadhatom, s ez a politikai rész, vagyis a politika bűntettekre kimért büntetés. (Halljuk!) Midőn legelőször szó volt arról, hogy a büntető-törvénykönyvvel foglalkozzunk, megvallom, hogy nekem csaknem jól esett, mert gondoltam magambm, hogy annyi pártviszály, annyi veszekedés, annyi kiegyezési vajúdás után Ausztriával és mindig csakis közös ügyekkel foglalkozva valóban jól fog esni tisztán belügyi törvénykönyvvel foglalkozni, mely Magyarországi lesz, mely egyedül Magyarországra vonatkozik, mely nem kortestörvény, mely nem képez pártérdeket, mely tisztán jogtudományi feladatot old meg. Fájdalom, ebben is csalatkoztam. Ami e törvénykönyvben sürgős a kormányra nézve, ami annyira óhajíaíja vele azt, hogy e javaslat minél előbb törvénynyé legyen: az nem a jogi rósz, hanem a pártrész, a kortesrész. Nem nevezhetni ezt másnak, mint kortes-törvénykönyvnek. Ott van, hogy egyebet ne említsek, a 173. §, mely igy szól: „Egy évtől öt évig terjedhető államfogházzal büntete"dő az, KÉPV. H. NAPLÓ 1875—78. XIII. KÖTET. aki a 171. §-ban meghatározott módon a király személyének sérthetlensége vagy a trónörökösedés rendje, az alkotmány, a monarchia másik államával fen álló kapcsolat, a királynak, az orsággyülésnek, vagy a közös ügyek tárgyalására hivatott bizottság törvényes joga, a törvények kötelező ereje, vagy pedig a magyar államhoz tartozó országok közt fenálló kapcsolat ellen izgat. És itt hivatkozás van a 167. r §-ra, t. i. oly módon, amint az ott elő van adva. És milyen az a mód ? A mód „valamely gyülekezet nyilvánosan, szóval, nyomtatványban vagy írásban" Tehát aki megtámadja az alkotmányt vagy aki az ellen izgat. Hogy mi aztán e megtámadás, izgatás, ezt majd a kormány fogja meghatározni: inert itt a törvény nem szol róla; meg fogja határozni majd az, aki végrehajtására hivatva van. Mi sohasem csináltunk belőle titkot, hogy mi izgatunk ezen alkotmány ellen, én izgatok ott, ahol szerét tehetem, és izgatni fogok mindig életem utolsó perezóig az alkotmány ellen. (Helyeslés a szélső baloldalon,) és igy hát akkor önök minket is bűnösöknek nyilvánítanak. (Felkiáltások a szélső' bal/elől: Igazi Ugy van !) A t. államtitkár urnák igeidő integetése maga elég ok, kell. hogy legyen arra, hogy az ő neve legyen kötve Magyarország büntetőtörvénykönyvéhez. (Élf/itk helyeslés a szélső haloldalon.) Hallatlan uraim az a büntetőjog a parhunen talismus, a politikai működés történetében, hogy egy párt azért, mert többségben van, alkosson oly törvényt, amelynek értelme egyenesen az, hogy aki az én felfogásomban nem osztozik, aki ez általam hozott törvénynek megváltoztatására fog törekedni: az bűnös, (Mozgás a középen.) Engedelmet kérek, ez van abban kimondva. Ha én oda akarom vinni Magyarország országgyűlését, hogy az általam rosznak hitt. rosznak tudott közösügyi alkotmányt megváltoztassa: miként érhetem ezt el? ügy. ha a közvéleményt erre előkészítem és ily utón becsületes, törvényes, alkotmányos utón iparkodom a haza népének többségét az én vélekedésemre bírni. Miként érhetem el azt? Kern más utón, mint hogy én a létező állapotok ellen izgatok, izgatok azáltal, hogy kimutatom azoknak káros voltát. Kimutatom a sebeket, melyeket az a nemzet testén ejt, izgatom, amennyire lehet ellene a népet és ily módon elindulva készítem el a közvéleményt a jövő választásokig, hogy a választók majd arra szavazzanak, a ki ez állapotot megváltoztatni akarja. Ez alkotmányos küzdelem, ez parlamentális küzdelem. Természetesen aki ezt tagadja, annak lehet fogalma minden német tudósról de a politikai jogokról nincs fogalma. (Hei]ii'dé% a szélső bahrch-lon. Igaz] Ugy <-a:.'\) És ez systematice van itt kidolgozva: nem uj ez a dolog ezen törvénykönyvben. Méltóztatnak emlékezni, hogy — ha jól emlékszem — öt évvel
