Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.

Ülésnapok - 1875-308

262 308. országos ülés november 21. 1877. ha létesülni fog, aminek létesülnie kell, azon vonal, mely Budapest fővárosát legrövidebben köti össze azon vidékkel: mindig fog birni annyi befolyással, hogy a Budapestnek szánt kereskedelmet ide vezesse. Ennélfogva ón nem aggódom azok felett, amiket Kállay képviselő ur felhozott s kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Elénk helyeslés.) Elnök: Szólásra senki feljegyezve nem lévén, az átalános vitát befejezettnek jelentem ki. Az előadót és a különvélemény benyújtóját illeti még a szó. (jiláll!) Minthogy elállanak, felteszem a kérdést. Méltóztatik-e a t. ház a határőrvidék területén építendő vasutakról szóló törvényjavaslatot a közlekedési és pénzügyi bizottságok szövegezése szerint átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. {Igev.! Nemi) Akik ezen törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják: méltóztassanak felállani, (Megtörténik.) A ház többsége a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Molnár Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét, mely változatlanul elfogadtatik. és az 1. %-t.) • Tombor Iván: T. ház! Az 1. §-hoz van szerencsém egy módositványt benyújtani, amely ezen szakasznak egészen más szövegezését indítványozza. Ugyanis az előttünk fekvő törvényjavaslat első §-a helyett a következő §-t kérem felvétetni : „1. §. A határőrvidék területén a következő vasútvonal építése rendeltetik el: a) Zimonytól Pazuan-Mitroviczán, Yinkovczén, Bródon, Ujgradiskán és Sunján át Sziszekig, b) Sziszektől a károlyváros-fiumei vasút valamelyik állomásáig, c) az alföld-fiumei vasút eszéki állomásától Verpoijeig." Most engedje meg a t. ház, hogy ezen módositványomat a lehető rövidséggel indokolhassam. Mindenekelőtt módositványom mindjárt az 1. bekezdést kívánja megváltoztatni. A szövegben az áll: „Az alföld-fiumei vasút, Eszék-Sziszek-károlyvárosi részének kiépítését elrendelő 1870. évi 38. t.-cz. hatályon kívül helyeztetik." Én t. ház, ezt soha meg nem szavazom, és megengedi a t. ház, hogy mi, horvát képviselők nem szavazhatunk meg oly §-t, mely hatályon kívül helyez egy oly törvényczikket, amely HorvátSzlavonországra kedvező. Ami azt illeti, hogy Eszéknek Verpoljevel meglesz az összeköttetése Yinkovczén és Dályán keresztül: az Szlavóniára jcen csekély ponrpens^tió, mely nem ér annyit, mint áü'Oü. törvényczikk, mely itt hatályon kívül helyeztetik. En i ház, midőn módositványomat beadom. teszem ezt azért, mert szavazatomat nem tudom a törvényjavaslat e szakaszára reá adni, ha a szövegezés ugy marad mint van. A §. a) pontjára nézve módositványom a következő: Zimonytóí Pazuán, Mitroviczán, Vinkovczén, Bródon, Ujgradiskán, Sunján át Sziszékig. Ezt azért tettem, mert a 10. §-ban ugy is meg van ezen vonal, azért hiszem, hogy mindjárt az 1-ső §-ba is bejöhetett volna. Ezt azért hoztam fel, mert nem szeretném függővé tenni azon vonalat egy budapest-zimonyi vonaltól, amely még problematikus, bizonytalan. x4.mi illeti a 3. pontot, t. i. az alföld-fiumei vasút összeköttetését a határőrvidéki vaspályával, ez a főpont, amely mellett fel akarok szólalni. T. i. én az eredeti szöveget: „az alföld-fiumei vasút dályai állomásától Vukovárt lehetőleg megközelítve Vinkovczeig", így akarom módosítani: az alföldfiumei vasút Eszéki állomásától Verpoljeig. En Eszék városa és környéke érdekében szólalok fel és engedje meg a t. ház, hogy ezen 3, pontra tett módositványomat indokolhassam. Tudva van, hogy Eszék Szlavonország fővárosa, az európai kelet ós a magyar ipar központja Budapest között eddig mindig egyike volt a legjelentékenyebb rakhelyeknek, mint főgyülhelye azon nyers terményeknek, amelyek Bosnia és Szlavóniából Budapestre szállíttattak. Eszék és környékének kereskedelmi múltja és jövője Budapest kereskedelmi múltjával és jövőjével a legszorosabban van összekötve. T. ház! A kereskedelem története azt tanítja, hogy a régi kipróbált kereskedelmi utak megsemmisítése és elismert főgyűlhelyeknek a világforgalom vonalától elzáratása mindig igen veszélyes kísérlet volt. Oly veszélyes kísérlet, mint amilyen Szlavónia és Bosznia kereskedelmének Eszéki rakhelyétől elzárása, a magyar kereskedelemnek sohasem szülhetne egyetlenegy, még csak látszólagos előnyt sem és félek, szülne neki sok hátrányokat. Avagy merem kérdezni a t. házat, oly virágzó, oly erős-e a mi pénzügyi és nemzetgazdászati állapotunk, hogy mi egy ilyen problematicus sikerű kísérlet emésztő küzdelmeivel megmérkőzhetnénk ? Igaz t. ház, hogy a budapesti lapokban felmerült és terjesztetett félelem, mintha Bécs Eszék városának közvetítő helyzetéből Budapest rovására előnyt húzhatna; de ez teljesen alaptalan, hiszen nem évtizedek óta, hanem századok óta Boszniából Budapestre Eszéken keresztül vezet a kereskedelmi vonal. Tény, hogy Budapest Slavonia és Bosnia területével mindig szoros összeköttetésben volt. Tény az, hogy azon javak, a melyek Slavoniából és Boszniából Eszékre érkeztek, legnagyobb részben Budapestnek veszik utjokat. Tény, hogy a Bécs