Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.

Ülésnapok - 1875-308

808. országos ülés november 21. 1877, 253 lom, a melyet a fiumei ipar- és kereskedelmi kamara kifejez ós ezen idő alatt bőséges alkalma van a kormánynak s a törvényhozásnak ezen hátrány be nem következését eszközölni: mert részben a déli vaspálya zágráb-károlyvárosi és Zágráb-sziszeki vonalainak megvételével, vagy pedig ha ez be nem következnék, a sziszek-károlyvárosi vonal kiépítésével ezen aggodalom elenyésznék. De, hogy a sziszek-károlyvárosi vonal csatlakozási pontjára nézve nem nyilatkozik a törvényjavaslat, annak van más oka is. A törvényjavaslat nem csak ezen vasúti oombinatíót és eshetőséget veszi figyelembe, hanem figyelembe veszi azt is, hogy az első tervben határozottan megállapított csatlakozási ponton kivül vannak még csatlakozási pontok, melyek épen a magyar vasúti politika érdekének és Fiume versenyképességének jobban megfelelnek: tehát a késedelem és a jövő elhatározás fenntartása e tekintetben Fiume és az ország érdekének, ha kellő időben intézkedés történik, nem praejudicál. A másik csatlakozás, a melyről itt szó van, azaz a mitrovicz-vinkovczei, illetőleg zimonyi vonallal való összeköttetés. Én azt hiszem, hogy helyesen cselekedett a közlekedési ministerium, midőn e régi vonalat e tekintetben határozottan fenn nem tartja a csatlakozási pontra nézve: mert az egészséges vasúti politika e tekintetben kereshet és találhat sokkal jobb, sokkal előnyösébb csatlakozási pontokat. Ott van pl. az indiai, ott vannak más vonalak, a melyekkel az összeköttetést eszközölni lehet és igénytelen nézetem szerint, minél inkább közeledik a csatlakozási pont Újvidékhez: annál inkább fog megfelelni a magyar vasúti politika érdekének. T. ház ! Még csak a kiépítési sorrend tekintetében azon első vonal építését kell indokolnom, a mely itt proponálva van. A mitrovicz-brodi vonal van első sorban 8 % mértföld hosszúságban tervezve, A Miírovicz-Brodi vonal van első sorban 87a mértfold hosszúságban tervezve forgalmi tekintetben az. hogy első sorban az ópitessék ki. indokolását leli abban, hogy Mitrovicz és Brod között terülnek el a határőrvidéki erdőségek lesnagyobb, legtermékenyebb, legértékesebb részei, ha tehát ezek értékesítése végett van tervbe véve a vasút épités: akkor igen természetes első sorban erre kell fektetni a súlyt. És minthogy ezen épités a határőrvidéki alapnak már jelenleg készletben levő értékében biztositékát találja a pénzügyi bizottságnak, épen ugy nem lehetett kifogása az építésnek első sorban leendő megkezdése ellen, aminthogy a közlekedési bizottság (

a fennebb .említett szempontokból helyeselte azt. És egyszersmind figyelemre méltó körülmény itt az, hogy ezen épités következtében nemcsak a határőrvidéknek van nagy szolgálat téve a tekintetben, hogy az erdőüzlet nagyobb mérvet ölthet, hanem a magyar alföldnek is, mert ezáltal a faszükségben szenvedő alföld bőven ef lesz látva fával. Ezek azon szempontok t. ház, a melyeket szükségesnek tartottam kiemelni a vita elején ezen javaslat indokolására, és most nem marad egyéb hátra, minthogy ajánljam a t. háznak a törvényjavaslatot azon szövegezésben általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadásra, a melyben azt a közlekedési bizottság megállapította. Péchy Tamás közmunka és közlekedésiig}! minister: T. ház! Azok után, a miket a t. előadó ur elmondott, nem is volna tulajdonképen szükséges felszólalnom, mivel azonban én azt tartom, hogy oly esetekben, midőn a kormány egy törvényczikket végre nem hajtott, kötelessége azon indokokat, melyeknél fogva azt nem tehette, a t. háznak bejelentem. Ennélfogva bátor vagyok elmondani én is azt, a mi különben magában a törvényjavaslatból is látható, hogy mi volt annak oka, hogy az 1870. 38. t. ez. mai napig végre nem hajtatott. Midőn a közlekedési tárczát átvettem, nagyon természetesen köteleségem szerint legelőször is figyelembe vettem mindazt, a mi általam teljesítendő s ki kellett terjesztenem figyelmemet arra is, hogy vannak-e oly törvények, melyek még eddig végrehajtva nincsenek ? Ezek közt volt az 1870. 38. t. ez. s így az ebben kiépíttetni rendelt vasútnak viszonyait is kellett tanulmányoznom. Azon meggyőződésre jutottam, hogy 1870-ben Magyarországon egész más pénzügyi viszonyok voltak mint 1875-ben, midőn én a tárczát átvettem, és hivatalbeli elődeim, már 1870. után. a midőn t. i. ezen vasútnak részletes terveit kidolgoztatták és az arra szükségelt összegek beszerzése iránt maguknak kellő tájékozást szerezhettek, azon meggyőződésre jutottak, hogy azon vasútnak törvény szerint rendelt építése 1875-ben egy pár millió frt. évi kiadási többletet fogna okozni az országnak. Én kénytelen voltam ezen felfogást hasonlókép elfogadni. Azon vérmes remények, melyek még 1870-ben Magyarországon minden vasút iránt voltak, a midőn — s azt hiszem, ebben igazat fognak nekem adni mindazok, kik akkor itt képviselők voltak, — minden vasútra nézve az elővélemény az volt, hogy egypár év elteltével az állam e befektetett tőkének legalább is 5°/

0-jét meg fogja kapni, eltűntek: s 1873. 1874 és 1875-ben, midőn t. i. tényekkel állottunk szemben, azon meggyőződésre kellett jutnunk, hogy nem iparos és néptelen vidékeken épitett vasutak gyakran az üzleti költséget sem fedezik, de legjobb esetben is 1 vagy 17//

0-et hoznak és igy biztos számítás szerint előrelátható volt, hogy ha ezen vasút azon a módon építtetik, a mint az 1870. XXXVIII. t. ez. rendeli: Magyarországnak évenkint okvetlen egy pár millió irtot kell ráfizetnie. így állván a dolog, miután sze-