Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.

Ülésnapok - 1875-308

308. országos Illés s. k., Pust Károly s. k., Loncsarics Márk s. k , Miskatovies József s. le. Türk Ferencz s. k., Ozsegovich Lajos báró s. k., Voneina Iván s. k., Jakics Antal s. k., Szubotioh János s. k, Vuka­sinovich Sándor s. k. Elnök: Ezen határozati javaslat ki fog nyo­matni ós a ház tagjai közt szót fog osztatni. A házszabályok szerint kötelességem az iránt javas­latot tenni, hogy e határozati javaslat indokolás végett mikor vétessék fel? Tekintve ezen határozati javaslat fontosságát, valamint a most napirenden lévő tárgyakat is, egyetértve az inditványozó képviselő úrral azt vagyok bátor javasolni, hogy ezen indítvány a költségvetés tárgyalásának megkezdése előtt az e végre akkor a körülményekhez képest kitűzendő valamely napon vétessék fel indokolás végett. (Helyeslés.) Ennél fogva a t. ház ezt helyben hagyni méltóztatott A ministerelnök ur kivan szólani. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Van szerencsém az osztrák-magyar Lloyd gőz­hajózási vállalattal kötött hajózási és póstaszerző­désről szóló törvényjavaslathoz kilátásba helyezett előterjesztést, illetőleg indoklást benyújtani. Miután pedig ez már ki van nyomatva, ké­rem a t. házat, méltóztassék ennek szótosztását elrendelni. Elnök: Az indokolás kilévén nyomatva, a t. ház tagjai közt ki fog osztatni. Következik harmadszori felolvasása az elzá­logosított gyalui koronauradalom visszaváltásáról szóló törvényjavaslatnak. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a tör­vényjavadatot.) Elnök : Méltóztatik a t. ház a most harmad­szor felolvasott törvényjavaslatot végleg elfogadni ? (Elfogadjuk!) ITgyhiszem, a t. ház. a törvényjavaslatot a harmadszori felolvasás után végleg elfogadja, s az ennélfogva alkotmányos tárgyalás és szives hoz­zájárulás végett a méltóságos főrendekhez fog átküldetni. Következik az állandó pénzügyi és közleke­dési bizottság jelentése, és törvényjavaslat a Határ­őrvidék területén építendő vasutakról. Ha a t. ház a jelentéseket a törvényjavasla­tot s a különvéleményt felolvasottnak méltóztat­nak elfogadni, akkor az általános vitát megnyi­tom, melyben az első sző az előadót illeti. Hegedüs Sándor előadó: T. ház! Az 1870. XXXY1II. t.-cz. a határőrvidéki vasutak építésére nézve bizonyos vonalokat állapított meg. azonban a nehéz viszonyok s maguknak a kijelelt vonalok­nak költséges volta megakadályozta azoknak ki­építését. De minthogy azon vidéken szükséges november 21. 1877. 251 részben magának a vidéknek forgalmi szükségle­tei, részben az ottani nagy állam-erdőségek érté­kesítése szempontjából a közlekedést minél előbb megnyitni, illetőleg a kereskedelmi világ piaezok­kal összeköttetésbe hozni, a kormány a nehéz viszonyok daczára is szükségesnek látja, hogy legalább az elkerülhetien vonalak építése eszkö­zöltessék. E tekintetben szükséges lett volna az 1870­XXXVIII. t. czikkben foglalt vonalak némely ré­szeit megváltoztatni, részben . azért, mert költsé­gek, részben pedig azért, mert területi és pénz­ügyi akadályok miatt az előbbi tervezet kivi­hetetlen. A jelenleg tárgyalás alatt lévő tőrvényjavas­lat e módosításokat és a vasúti politikában szük­ségessé vált változtatásokat tartalmazza. Különösen három fő pontban tartalmaz lényeges változtatást, s ezt leszek bátor röviden a t. ház előtt indo­kolni. Azon első változás, melyet az 1870, 38. t.-czikkben foglalt vasúti politikánkra nézve ma­gában foglal a törvényjavaslat: az, hogy a határ­őrvidéki vonaloknak összeköttetését a Magyaror­szági vasutakkal, névszerint az alföldi vasúttal az eszék-nasicz-pozsegai helyett a dálya-vinkovi­czei vonallal eszközli. E változást részben szükségessé tette az ország pénzügyi helyzete, a mely követeli, hogy az előbbi 12—13 mértföld­nyi vasútnak költséges építése lehetőleg elkerül­tessék. Másodszor szükségessé tette az, hogy mi­nél rövidebb és közvetlenebb összeköttetés eszkö­zöltessék a határőrvidéki és az alföldi vasút közt, ós orré legalkalmasabbnak a dályai összeköttetés mutatkozott, mert ezen összeköttetés csak négy mértföldnyi, s költsége 1.984,000 írtban van fel­véve. Igaz, hogy ez összeköttetés által az előbb tervezett vonalak egy része elmarad, és némi tekintetben általa a vasúti politika változtatást szenved. Azt, hogy az eszék-nasicz-pozsegai vonal elmarad, most már szükségtelen indokolni: mert a terület ős pénzügyi nehézségek azt majdnem lehetetlenné teszik, nem is tekintve azt, hogy oly területeken vonult volna át, melyek különben sem tették volna e vonal fruetificatióját lehetővé. Azon­ban fenforog egy másik combinatió, mely mint­hogy nyilvános vitatkozás tárgya is volt, a bizott­ságokban is fennforgott, igen röviden kötelessé­gem erre is reflectálni. Ez az eszék-diakovár-verbolyai összekötte­tés. E felett a dálya-vinkoviczei összeköttetésnek két előnye van. Egyik az, hogy ennél is körül­belül két mérfölddel rövidebb, a megfelelő költ­ség tehát másfél usque két millióval kevesebb. A másik az, mire szinte tekintettel kell lenni egy magyarországi vasúti politikában, hogy négy mértföldnyi különbséget képez, Budapest javára Bécscsel szemben a nemzetközi forgalomban. 32*

Next

/
Oldalképek
Tartalom