Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.

Ülésnapok - 1875-306

306. országos ülés novemberié. 18J7. 225 jesztósében foglalt nézeteket magamévá teszem, mert belátom annak szükségességét, hogy a fő­városban a zálogházak szaporittasanak és e tekin­tetben kívánom nézeteimet elmondani különösen azokra nézve, miket Helfy képviselő ur előadni méltóztatott. A mi a zálogházak szaporításának sziikséges­ségessógét illeti, arra nézve már előbb megmon­dottam nézetemet, sőt elkerülhetlennek látom azt is, hogy a fővárosban ne esak egy, hanem több helyen építtessenek fiókzálogházak, ínég pedig első sorban a Terézvárosban, s azután a mennyiben a körülmények megengedik Budán ; mert hiába ha­tározzuk el akár milyen szigorú törvénynyel, hogy a kamatláb legyen például 8 °/ 0 vagy magasabb vagy alacsonyabb, ennek semmi értéke sem lesz: mert véleményein szerint csak az által segíthet­nénk a hitelt, nevezetesen pedig a kisebb hitelt annyira igénylő szegényebb osztályon, hogy ha olyan intézkedéseket teszünk, melyek következté­ben a legnagyobb biztosítékot nyújtván, a sze­gényebb osztályhoz tartozók kézi zálogra kaphat­nak olcsó hitelt. Helfy t. képviselő ur azt mondja, hogy a üókzálogházak helyett elegendő volna a jelenlegi zálogház szervezése és kibővítése. A mi a szervezést és bővítést illeti, mond­hatom, hogy ott javítani és ujabb rendezést esz­közölni ugy, hogy azon intézet az igényeknek nagyobb mértékben feleljen meg, részemről lehe­tőnek nem tartom, különösen pedig térhiány miatt: mert azon telek, melyen ezen zálogház van, any­nyira be vau építve, s a helyiségek annyira söté­tek, hogy ottan ujabb építkezéseket eszközölni lehetetlen. (Helyeslés.') Sőt ha még lehető volna is ez, akkor sem tartanám czélszerünek, hogy ezen telken építsünk: mert figyelembe kell ven­nünk a főváros nagy kiterjedését, ós hogy a sze­gény emberre nézve, azon ut, melyet tennie kell, igen terhes, ha pl. Terézváros a legvégéből a kir. zálogházba kell jönni. {Helyeslés.) Ez az egyik oka, a miért én ezen nézetet el nem fogadhatom. Ennek következtében ha egy helyre halmozzuk a zálogházakat, ott a hitelke­resők annyira összetorlódnak, hogy a várakozás kikerülése végett inkább elmennek a zugzáloghá­zakba, hol 12 %-nél sokkal többet kell nekik fizetniök. A mi azon nézetét illeti a képviselő urnák, hogy ezen intézmény kiterjesztése helyett csök­kentsük a kamatlábat, ezt részemről határozottan tévedésnek tartom, és pedig azért, mert arra, aki kisebb összeget akar kölcsön venni: jelen pénz­ügyi viszonyaink közt nagy jótéteménynek tartom a 12 °/ 0-et és kimondom azt, hogy a szegény közön­ség érdekében inkább óhajtom azt, hogy 30 — 40 ezer ember kapjon 12 % mellett, mint azt, hogy KÉPV. fi. NAPLÓ 1875-78 XIII. KÖTET. 8—9 ezer ember kapjon 8% mellett. A mi az üzletet illeti, megjegyzem, hogy én czélszerübbnek tartom, hogy ezen üzlet ne adassék magánemberek kezébe, kik mindenesetre a magasabb nyereséget tartják szem előtt. A mi az ékszer-zálogokat illeti, mi­után ezek nem igényelnek nagy költségeket, ós nagy tért, holott az úgynevezett ingóságok, melyek többnyire ruhanemüekből és nem nagyon értékes tárgyakból állanak, de nagy tért fogialnaií el, megjegyzem, hogy az ezekre való zálogadásra magánemberek mindenesetre csak nagyobb nye­remény mellett vállalkoznak, Ezeknél fogva az állam kötelességének tartom, hogy ezen üzletét folytassa a végből, hogy a szegényebb osztály olcsó hitelhez juthasson. (Helyeslés.) A mi azt illeti, hogy az illető minister ur nem jár el helyesen, midőn egy magánossal e tekintetben alkudozásokba bocsátkozott, és a szer­ződóst némileg meg is kötötte azon feltevés mel­lett, hogy a törvényhozás azt helyeselni fogja: én részemről ezen felfogásban nem osztozhatom, hanem kijelentem, hogy a kormánynak és egyes tagjai­nak kötelessége az államra nézve lehetőleg elő­nyös egyességet kötni, azon feltevésben, hogy azt a törvényhozás helyeselni fogja. {Helyeslés.) A mi arra vonatkozik, hogy t. i. tán az ille­tőre az által, mert a szerződóst megkötötte a minis­teriummal, kár háramlik, ha most a ház azt el nem fogadja: én e nézetben sem osztoz­hatom azért, mert a ki a ministeriuramal alkudo­zásba lép, mindenesetre tudja, hogy a szerződés csak akkor lesz érvényes, ha a törvényhozás a szerződést helybenhagyja. Az illető tehát, a ki a szerződést kötötte, már előre tudja, hogy ez az országgyűlés helybenhagyásától függ és azért a kormányt kárhoztatás nem érheti. A mi a zálogház felépítését illeti, kimondom, hogy én is óhajtom azt, hogy ez egyelőre a Te­rézvárosba helyeztessék el, s annak felépítésére olcsó telek kerestessék. Nem baj, ha a telek tá­volabb van is, és ha azon a telken egy olcsó ház is volna, a melyen az illető tisztviselők lakjanak, az a czélnak méginkább megfelelne ; hanem min­denesetre üres telek kellene, melyen aztán a zálog ház, azaz a raktár felépíttessék. És erre nézve fel­hívom a minister figyelmét, ügyeljen arra, hogy a legolcsóbban és legegyszerűbben építtessék, mert én jól ismerem az eljárást; ha az állam csak egy gazdasági iskolát akar építtetni, már palo­tának a tervét hozzák. Ezt én semmi esetre sem tartom megengedhetőnek, mert szükségesnek látom, hogy a zálogház felépítessék, de a lehető legol­csóbban és pedig azért, mert igy csekély összeg vonatnék el a pénzt igénybe vevőktől, a mely pénznek hivatása, hogy a szegény osztálynak olcsó áron olcsó hitelt nyújtson. Én tehát a zálogházi intézetek kiterjesztését óhajtván, a pénzügyi bizott­29 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom