Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.
Ülésnapok - 1875-306
099 "Ofi. országom ü!; ; <; Az állam építészeti hivatalnokok legfontosabb functiójuknak azt tekintik, amit a minister parancsol és ha a megyék részéről felszólittatnak : ezí mindig csak mellékfoglalkozásnak fogják tekinteni és akár közmuukafelosztási terv készítésére, akár küldöttségben helyiszemle megtételére kéretnek fel a törvényhatóság által, soha oly készséggel nem fognak e felhívásnak engedni, mint ha a törvényhatóságnak saját közegei volnának. De továbbá én azt hiszem, hogy az állami építészeti közegek nem is lesznek alkalmasak arra, hogy a megyei teendőket végezzék. A megyei mérnöki teendőkhöz nem kívántatik sublimior mathesis, hanem kell gyakorlati administrativ képesség, különösen a helyi viszonyoknak még pedig hosszabb időn át való tanulmányozás alapján ismerete. Merthogy képes legyen jó tervet készíteni a közmunka felosztására nézve oly egyén, akit tegnap helyeztek át Máramarosból Bánátba, Trenesén vármegyéből a Bácskába, aki nem isméid az ottani viszonyokat, ebben nagyon kételkedem. Azt hiszem, hogy az ily dolgokat sokkal jobban tervezheti, sokkal ezélszerübben érvényesítheti, és hajthatja végre az oly egyén, aki a helyi viszonyokat hosszas tanulmányozás után ismeri. Én mindezeknél fogva először is azért, mert ezen törvényjavaslatot, illetőleg ennek eként való beterjesztését törvényhozási szempontból inopportumusnak tartom; mert nem látom szükségét annak, hogy már most történjék intézkedés a megyei mérnökök megszüntetésére nézve praeoccupative, mielőtt a törvény meghozatik, amelynek ez corrolariuma lenne ; de inert végre administrativ szentpontból sem tartom czélszerünek, hogy a megyének ne legyenek saját közegei: a törvényjavaslatot elfogadásra nem ajánlom. Tisza Kálmán ministerelnök: T. házi Kötelességemnek tartom pár szóval válaszolni azokra, amiket a t, képviselő ur e törvényjavaslat ellen felhozott. Elsőbben is, ami az alaki részt illeti, én azt gondolom, hogy elvileg ezen kérdés már eldöntetett akkor, még pedig nem eltitkolva, hanem megvitatva a kérdést, midőn a közigazgatási bizottságokról szóló törvényjavaslat elfogadtatott. De különben is én ugy tudom, hogy az országban majdnem mindenütt régóta, már évek előtt megérlelt volt az, hogy a kormányi és megyei mérnököknek egymás mellett a jelen alakban való fonállása sem pénzügyi, sem administrativ tekintetekben nem czélszerü, nem előny, hanem hátrány minden szempontból. (Helyezés.) Hogy igy fogták ezt fel a törvényhatóságoknak nagy részében is, mutatja először az, hogy, midőn a múlt évben és a jelen évben egyes törvényhatóságokban a mérnöki állomások megürültek, legnagyobb részben maguk a törvényhatóságok jöttek azon ajánlattal, nwinber 1.4. 1877. hogy ha gondoskodás történik az államépitészeti hivatalok részéről a teendők ellátásáról, akkor legczélszerübbnek tartják, hogy ne töltessenek be választás utján a mérnöki helyek. S midőn a tisztújítás alkalmából felszóMittattak a törvényhatóságok a tisztikar összeállítására, még pedig figyelmeztetve arra, hogy a kormány mindenesetre fog intézkedni a maga részéről, hogy a mérnököknek függő kérdése törvényhozásilag megoldassák : ez ellen egyetlen törvényhatóságnak sem volt észrevétele. Azt. hogy e törvényjavaslat praeoccupálná a törvényhozást és •— amint a t. képviselő ur monda, — mintegy elrejtve akarná az elvi kérdést keresztülvinni: engedelmet kérek, de nem fogadhatom el Ez egészen nyíltan egyenesen kéri a törvényhozást, hogy —- mivel nincs idő az utakról szóló törvény tárgyalására, méltóztassék ezen kérdésben, mely a közelgő átalános tisztújítás által égetővé vált. határozni. Itt tehát határoz a ház épen oly öntudatosan és tisztán, mint fog határozni az utakról szóló törvényjavaslatról, mely törvényjavaslatnak egyéb tételeit ettől teljesen függetlenül — mert hiszen nem ettől függnek ezek, — fogja annak idején a magyar törvényhozás megvitatni, elfogadni, vagy el nem fogadni. De azt nem mondja a t. képviselő ur, hogy nem látja az itt czélba vett intézkedés szükségét, mert hiszen azok a mérnökök rendszerint nem szoktak választatni, hanem megmaradnak. Engedelmet kérek, az 1870-ik XLII. t.-cz. a mérnököket a hat évről hat évre választandó tisztviselők közzé sorozza. Már most, ha a magyar képviselőház és törvényhozás helyesnek találja, hogy a mérnöki intézményre nézve itt tervezett intézkedés létre jöjjön: azt hiszem, mind a dolog keresztül vihetőségóre nézve, mind az illetők iránt való méltányossági szempontból csakugyan sokkal helyesebb ezt most fogadni el, mint fél év múlva, tehát akkor, mikor már hat évre megválasztották a törvényhatóságok a mérnököket. Ez a törvény időszerűségének indoka, (Helyeslés.) Különben engedjen meg nekem a t. képviselő ur, de nem osztozhatóm ezen nézetében, hogy a megyei mérnöki teendőkre ne legyen szükséges valódi mérnöki képzettség. Szerencsére nem osztozik ezen nézetben a megyéknek legnagyobb része sem. De a hol osztoznak ezen nézetben, és ha valahol talán régebben osztoztak benne, innen van, hogy midőn a megyéknek és míg a megyei mérnököknek gátrendőri, vízszabályozási s más hasonló teendőik is vannak, a megyei bizottságok kellő szakértő közeg hiányában sok helyütt a legnagyobb hibákat és mulasztásokat követték el. (Helyeslés.) Vége van már annak az időnek a megyei mérnöki teendők természeténél és az
