Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.
Ülésnapok - 1875-301
301. országos ülés november 8.1877. 181 Nálunk a külföldi tőkék el levén zárva a hiteltől és kereskedelemtől, a nemzeti bankkal vagy bármely más kényszerforgalmu jegyek kibocsátására feljogosított pénzintézettel szemben nagyobbak és jogosultan nagyobbak az igények, mint Franciaországban vagy Angliában. A t. képviselő ur vigasztalt arra nézve, hogy a vidéki uj fiókok dotálhatok lesznek azon összegek által, melyek a budapesti fiók dotatiójából elvonatnak. Én magamis azon jelentésben, melyet Lichtenstein képviselő úrral együtt a háznak bemutattam volt, utaltam már azon körülményre, hogy azon viszony, mely a budapesti fiók és a vidéki fiókok dotatiója közt fennáll, jövőre nézve fenntartható nem lesz: mert a vidékeken létező iparvállatnak vagy kereskedelmi czégnek, a vagy akármely más hitelképes embernek joga van a banktól bankképes váltója alapján olcsó hitelt igényelni épugy, mint a budapesti iparvállalatnak és hitelképes czégnek; csakhogy ezért a budapesti fióknak hitelszükségletét jelentékenyen, azaz oly mértékben leszállítani, hogy abból a felállítandó 10 vidéki fiók hitelszükségletei kielégíttessenek : nézetem szerint a mai körülmények közt bajosain lehet. A budapesti fióknak hitelszükséglete már évek óta bizonyos mértékben stabilisáivá van és ha figyelemre méltatjuk a bank kimutatásait, azon meggyőződésre fogunk jutni, hogy a budapesti kereskedelem ós ipar által azon összeg, mely ma és több év óta kisebb vagy nagyobb mértékben ennek rendelkezésére bocsáttatott, csakugyan a tényleges hitelszükségleten alapszik. Es ha a budapesti fióktól elvonjuk azon összeget, melyet a vidéki fiókok igényelnek: kérdés, vajon a főváros hitelét és kereskedelmét nem teszszük-e ez által válságnak ki? Utalt volt a t. képviselő ur arra. hogy számos vidéki váltó van jelenleg Budapestre telepítve, mely itt nyeri szükségleteinek kielégítését. Kern tudom, hogy ha igen jól ismeri is a t. képviselő ur a főváros hitelviszonyait: ismeri-e épen oly jól a vidék hitelviszonyait? Bn biztosithatom a t. képviselő urat, hogy Budapest nem képez váltópiaczot oly értelemben, mint például Bécs vagy más európai nagyobb város, ós nern is képezhet mind addig, míg önálló magyar bankkal nem rendelkezik. A vidéki váltóknak csak igen kis része telepíttetik a fővárosba. A hitelszükségletnek legnagyobb része a vidéki takarékpénztárak és bankok által elégíttetik ki, természetesen a magas kamatláb mellett, mert a takarékpénztárak, hogy betételekre serkentsék az illetőket, kénytelenek voltak a betéti kamatlábat felemelni, hogy a betéti kedvet ezzel előmozdítsák. Ha ezen viszony megszűnik, ha a 10 vidéki fiók felállíttatik: azon két eshetőség következhetik be, hogy vagy a budapesti fióktól vonatnak el oly összegek, melyek az itteni kereskedelmi és hitelforgalomból hiányozni fognak, vagya vidéki fiókok hiteligényei nem elégíttetnek ki és akkor a felállítandó vidéki fiókokból a vidéki kereskedelem nem húzhatja azon hasznot, a mely kilátásba helyeztetett és a melyre a vidéki forgalomnak kétségtelen joga van. Utalt arra is a t. képviselő ur, hogy az 50 milliónyi dotatiónak elégtelensége esetén a kormánynak még állnak rendelkezésére eszközök az ország hitelszükségletének bőven kielégítésére: a takarókpénztári hálózat kiterjesztése, az escomptebank felállítása által ezen hitelszükségletet nagyobb mértékben ki lehet elégíteni. A mi a takarékpénztárakat illeti, nem hiszem, hogy azok számának szaporítása ma egyátalában az ország érdekében volna. Azt hiszem, hogy már is tul nagy számmal lettek azok felállítva s nem állanak arányban a heverőben levő ós a takarékpénztárak rendelkezésére álló betéti tőkékkel. A takarékpénztárak számának emelése által a nagyobb szükséglet kielégíthető nem lesz. Hátramaradna még az eseompte-bank felállítása. Megengedem, hogy az eseompte-bank felállítása által a magyar hitelszükséglet nagy hézaga betöltetnék ; csakhogy nekem kevés reményem van, hogy a mai körülmények közt azon jelentékeny tőke, mely az eseompte-bank felállítására szükséges, beszerezhető lenne. De még kevésbé értem ezen reménynyel való hitegetést azok részéről, kik kétségbe vonják azt, hogy a külföldi tőke az önálló magyar bank felállítására vállalkoznék. Az önálló magyar bank mindenesetre sokkal nyereségesebb, mint az escornpte-bank felállítása: mert az önálló magyar bank a letett érezalapnál fogva jogosítva volna jelentékenyebb összegű és az intézet részére kamatozó jegyeket forgalomba hozni. Ha tehát a külföldi tőke nem vállalkoznék a t. képviselő ur nézete szerint az önálló magyar bank felállítására: hogyan lehet remélleni azt, hogy az eseompte-bank felállítására vállalkoznék, mikor a magyar jegybank r felállításával sokkal nagyobb haszon várna reá (Élévk helyeslés a baloldalon.) Hátra van még t. ház, hogy reflectáljak egy megjegyzésre, melyet az igen t. ministerelnök intett, midőn a banktörvényjavaslat elfogadását a képviselőháznak ajánlotta. (Halljuk.) Én ezen megjegyzésnek különös súlyt tulajdonitok, mert tekintetbe veszem a helyet, a hol mondatott, és a személyt, kitől eredt. Én nagy fontosságot tulajdonitok ezen nyilatkozatnak és nern szeretném, ha a parlamentben észrevétel nélkül hangzanék el. Azt monda a ministerelnök ur, midőn a politikai következetesség és következetlenség felett elmélkedett, hogy a programm nem kötelezheti a képviselőt, „mert valakinek évek előtti beszédei talán egészen más viszonyok közötti eljárásának megítélésére helyes alapot nem szolgáltatnak. Én - legalább nem tartom politikusnak, és nem fogom soha tartani
