Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.
Ülésnapok - 1875-301
301. országos ülés november 8.1877 177 gyalásainál dicséretreméltó őszinteséggel és nyíltsággal kijelentette azt: hogy a 80 milliós bankadósság, habár jogilag nincs is összeköttetésben a bankjavaslattal, de a tényleges kapcsolatot nem lehet tagadni. A banknak meg van egy adósa, s ez az osztrák állam; de az osztrák állam törvényes képviselője az osztrák kormány ós az osztrák parlament kijelentette, hogy ők az osztrák-magyar banktársulatról szóló törvényjavaslat érvényre emelését függővé teszik a 80 milliós bankadósságnak rendezésétől. Ismervén a lajthántúli tényezőknek ezen határozott nézetét: nem lehet tagadni, hogy ők a törvényjavaslat elfogadásának feltételéül a 80 milliós bankadósság egy részének Magyarország általi elvállalását tűzték ki. Különben az igen t. képvisető ur nézete mégis azon reményt ébresztette bennem, hogy akkor, ha a 80 millió bankadósság kérdésének tárgyalása napirenden lesz: ő hathatós befolyásos szavát felfogja emelni a 80 millió bankadósság egy részének Magyarország által leendő elvállalása ellen, és igy az országot meg fogja óvni attól, hogy egy rósz, az ország érdekeit ki nem elégítő banktörvényjavaslat elfogadásának ára a 80 milliós bankadósság egy részének elvállalásával terheltessék, s hogy az 1867: XII. t.-ez.-ben bevégezett államadóssági kérdés fölélesztessék oly irányban, mely Magyarországnak törvénybe igtatott jogait csonkítja, s Magyarországnak egyszer már elvállalt terhei uj terhekkel szaporittassanak. {Helyeslés balfelöl. Igaz / Ugy van !) Áttérek most azon megjegyzésekre, a melyeket a t. pénzügyminister ur tegnapi beszédében tett volt. A t. pénzügyminister ur mindenekelőtt lehetetlenségnek tartja a bankot a valuta rendezése nélkül felállítani; mert azt mondja: a banknak insolvens alapon rögtönzött felállítása káros hatást gyakorol a kereskedelemre, iparra és hitelviszonyokra. Engedelmet kérek, senki sem akarja a magyar bankot insolvens alapon felállítani. Mi azt akarjuk, hogy a magyar bank reális és solid alapokon állíttassák fel, felállíttassák érezfedezettel, részint pedig bankszerű fedezettel, mely által biztosíték nyújtassák, hogy a bank által kibocsátott jegyek minden tekintetben biztositvák. Csakhogy, miután a monarchia jótállása alá helyezett 319 milliónyi államjegyek vannak kényszerforgalomban, igen természetes, hogy — ugy mint az osztrák bank is teszi, — addig, míg az állani azokat be nem váltja: a bankot fel kell oldani azon kötelezettség alól, hogy a neki bemutatott jegyeket érczpénzre beváltsa, s meg kell engedni, hogy e tekintetében ugyanazt tehesse, a mit az osztrák bank évtizedek óta tesz. Nem hiszem, hogy ugyanazon tény, a mely az osztrák bank soliditására, fizetési képességére egyátalában árnyat nem vetett, ugyanazon tény a magyar bankot ugy tüntetné elé, KBPV. H. NAPLÓ 1875-78 XIII KÖTET. mint insolvens bankot. {Helyedé*. Igaz 1 Ugy van! balfelöl.) Az igen t. pénzügyminister ur utal azon ellenvetésekre, a melyeket Falk Miksa t. barátom az önálló magyar bank felállításának akadályául felhozott volt. s azt teszi hozzá, hogy ha ily érvekkel nem vagyunk capacitálhatók, akkor minket egyátalában nem lehet capaeitálni. Nagy figyelemmel olvastam a t. barátom által tartott jeles beszédet; de abból egyátalában döntő érveket, döntő bizonyításokat meríteni arra nézve képes nem voltam, hogy az ő önálló magyar bank jegyeinek az osztrák bank jegyeivel ós a magyar osztrák állam jótállása alá helyezett kényszerforgalmu államjegyekkel szemben disagiójuk lesz. Igen t. barátom igenis állított fel némely nemzetgazdászati axiómát, de azon tényt egyátalában nem czáfolta meg, megezáfolni nem is kísérletté : hogy a jegyek értékére első sorban befolyással bír azon biztonság, a mely a jegyek fedezetére szolgál. Kétségtelen az. hogy az államjegyek a kényszerfolyam folytán fizetési eszközül fognak használtatni ugy Magyarországban, mint Ausztriában ; épugy kétségtelen az is, hogy a solid alapon felállítandó magyar bank jegyei tényleg nagyobb fedezettel fognak birni, mint azon államjegyek, a melyek csakis a monarchia két részének kölcsönös jótállásával bocsáttattak ki. Már emlittem volt, hogy bármely solidan kezelt bank azon perezben, midőn az államjegyek kónyszerfolyama megszűnik, azon helyzetben van, hogy a kibocsátott jegyeket órczpénzzel ós bankfedezettel kifizesse; de az állam lesz-e azon helyzetben, hogy ezt megtehesse? Ez oly körülmény, a mely az államhitellel szoros kapcsolatban vau. a melynek eldöntése függni fog attól: vajon a monarchia mindkét fele az egyensúlyt helyreállítva, biztosítékot fog-e szolgáltatni arra nézve, hogy az államjegyek nagy mennyiségét minden perezben beváltani ós kötelezettségének eleget tenni képes. Falk t. képviselő ur azt állította fel nemzetgazdasági axióma gyanánt, hogy ha a magyar bank jegyei csak a magyar korona területén, az osztrák osztrák bank jegyei csak Ausztriában bírnak kónyszerforgalommal, míg az államjegyek ezen kényszerforgalmat a monarchia mindkét államában élvezik és ennélfogva fizetések teljesítésére alkalmasabbak lesznek akár egyik, akár másik bank jegyeinél, ebből az következik: hogy az államjegyek mint az osztrák, mint a magyar bank jegyeinél keresettebbek lesznek, az következik, hogy nemcsak az osztrák ós magyar bankjegyek között, hanem ezen kétféle jegyek között és az államjegyek között is értékkülönbség lesz az államjegyek javára. Miután pedig a kisebb értékű jegy kiszokta szorítani a nagyobb értékűt, ezek tehát a forgalomból el fognak tűnni. Teljesen igaza van t. képviselő urnák, hogy a kisebb érték kiszorítja a nagyobb értéket: de ez 23
