Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.
Ülésnapok - 1875-300
300 országos Illés november 7. 1877. 163 czégek minden hónapban sok milliókat fogadtak el , melyekért a pénzt a vidéki kibocsájtóktól, három nappal a váltó lejárta előtt kapták, ugy hogy nekik ezen üzlethez, — nagy jövedelmezőségének daczára — semmi készpénzre sem volt szükségök. Nemcsak az akkori időben nagy hírben álló és nagy vagyonnal rendelkező Arnstein és Esskelesz, Stametz czégek szerepeltek nagyban e téren, hanem tudvalevőleg csekélyebb vagyonnal rendelkező, de az egyesek hitelviszonyait jól ismerő sok más kisebb bankárok csaknem hihetetlen összegekkel voltak ezen az utón terhelve. Ily módon elégíttettek ki a kereskedők hiteligényei, és nemcsak Budapesten, hanem az ország legkisebb városaiban: Eperjesen ugy mint NagyKanizsán, Aradon ugy mint Kőszegen keletkeztek ilyen váltók ós ezek képezték a hitel forrását. E hitelmüveletek igen lényeges változást szenvedtek, amint egyrészt Budapesten és Magyarország más helyein bankfiókok állíttattak fel, és másrészt Bécsre nézve, de kizárólag erre nézve azon könuyebbités határozíatott el, hogy ott nemcsak egyenes váltók, de telepitvényezett váltók is leszámítolhatok. A kereskedőknek egy nagy része megelégedett már azon hitellel is, melyet egyenesen a bankfiókoknál élvezhetett és a bécsi bankárok elfogadványi hitelét többé igénybe nem vette. Mások, — mivel azt tapasztalták, hogy az elfogadványi hitel élvezete, ha annak fejében fedezeti váltót kellett az elfogadónak adni, veszélyekkel jár. mint például az Arnstein és Esskelesz ház nagy bukása ezen utón igen sok magyar kereskedőt károsított meg, — inkább váltókat fogadtak el, vagy barátjaik által fogadtatták el azokat és fizetési helynek Bécset jelölték ki; és az ily rendszabály szerint ezek is, ha bécsi czég által nyújtattak be, escomptiroztattak a bank részéről. Nem bécsi bankár elfogadványát adták el többé itt. hanem a maguk telepitvényezett váltóit közvetve vagy közvetlenül ezen üzlettel foglalkozó bécsi egyéneknek vagy intézeteknek. Az elfogadó bankárnak helyébe lépett az úgynevezett escompteur, s helyébe léptek az eseomptbankok, a hitelbankok. Pesten és Magyarországon csökkent a bankárváltók száma, ós növekedett a Bécsre telepitvényezett váltók száma az időközben bekövetkezett gazdasági fejlődés folytán óriási mérvben. S Ohorin t. képviselőtársain talán emlékszik rá, hogy ezen időszakban az aradi kereskedők is hetenként százezer irtokra menő ily váltókat hoztak forgalomba és nem egy ottani földbirtokosnak váltója azon hozzátétellel: ..Fizetendő Bécsben X. Y-nál" találta ezen módon útját a bécsi bankhoz. Alkotmányunk helyreálltával beköszöntött a harmadik fázis. Budapest napról-napra emelkedett s itt is keletkeztek hitelközvetitő ilynemű bankok. Az osztrák nemzeti Imnk ez áramlatnak, a pressiónak nem tudott vagy talán nem akart ellenállani és fölemelte az itteni dotatiót. Az egyesek által igénybe vehető hitelek évrőlévre felemeltettek és az igazgatóság Budapestre nézve is megengedte a telepitvényezett váltók leszámitolását, azaz oly váltókat, melyek vidékeik által elfogadva, Budapesten tétettek fizetendőkké. Megszűntek ennélfogva nálunk tökéletesen a bécsi bankárváltók s alig találkozik már imitt-amott egyegy régi ház, mely hagyományos bécsi összeköttetéseit még illemből fentartja. De megszűntek egyszersmind a Bécsre telepitvényezett vidéki váltók ós helyükbe léptek a Budapestre telepitvényezett vidéki váltók, mivel a vidéknek politikai, családi és üzleti számos összeköttetése folytán sok szállal Budapesttel lévén összefűzve, ide fordult. Az országnak csak egyes vidékei vannak még — amint előbb emiitettem — melyek részint fekvésüknél, részint a lakosság hajlamainál fogva e részben még mindig Bécs felé gravitálnak. Ezen gyökeres változás idővel azon eredményre vezetett, hogy míg Budapesten a leszámítolási dotatió 1865-től három millió 500 ezer forintról 1875-ig körülbelül 85 millióra emelkedett, addig Bécsben a leszámítolt váltók készlete, mely 1865-ben 84 millió frtot tett. 1875-ben 51 millió frtra szállott alá. Ha már most a magyar-osztrák közös banktársulat életbe lép, és miként az egyezmény követeli. 10 fiók fokozatosan felállíttatik, ugyanazon processuson, melyen Bécs keresztül ment, Budapest is keresztül fog menni. Lassanként meg fognak szűnni a Budapestre telepitvényezett váltók, amint Poroszországban Berlinre telepitvényezett, Prancziaországban Parisra telepitvényezett váltók alig is léteznek és helyükbe a direct váltók fognak lépni. Ba például Aradon bankfiók állíttatik fel, azon aradi számos váltó, mely ma Budapestre telepitvényeztetik, ós itt helyeztetik el: meg fog szűnni és mint direct váltó Aradon fog maradni. Budapesten e szerint a hiteligények ugyanazon arányban fognak apadni, amely arányban az ország hiteligényei egyes uj fiókoknál kielégítést nyernek. Osak az oly városokban felállítandó bankfiókok által ejtethetik ezen arányban csorba, melyek ma is Bécs felé gravitálnak. És ez azon körülmény, melyre jelentésemben ós beszédemben is utaltam. Ha például Pozsonyban vagy Sopronyban fiók állíttatik, ez nem szünteti meg a Budapesten telepitvényezett. hanem a még mindig Bécsre telepitvényezett váltókat. Mindkét érvelés az általam elmondottaknál fogva — ugy hiszem — nagy részben elveszti súlyát s az aggodalmak túlzott volta még a l?icusok előtt is világossá lesz. Ezzel válaszoltam Ráth Károly urnák is azon I kérdésére, hogy választóimnak mit fogok felelni. 21*
