Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.
Ülésnapok - 1875-300
160 •ÍOO. országos Kién november 7,1877. főtanács oly határozatokat hoz, a melyek egyenesen Magyarország közgazdasági érdekei ellen vaunak intézve? Erre őszintén azt felelem: hosszasan gondolkoztam a dologról, minden eshetőséget megfontoltam elmémben, de ily • lehetőségre nem tudtam rá akadni. Chorin t képviselő ur valóban nagyon le fog kötelezni, ha ismereteimet e részben gyarapítja, mert engem ez az ügy nagyon érdekel. Ha például a főtanács ma egy bejegyzett czég aláírása helyett kettőnek aláírását követeli a váltón: ez Ausztriára nézve ép oly hatással lesz, mint Magyarországra,: ha például arra látja magát indíttatva, hogy rövidebb látu váltókra alacsonyabb kamatlábat alkalmazzon, mint a hosszabb időre szólókra : ez ugyanazzal a hatással lesz itt, mint ott ; ha a lombard- és váltó leszámítolás közötti arányt megváltoztatja: ennek befolyása nem lehet más Magyarország közgazdasági érdekeire nézve, mint Ausztria közgazdasági érdekeire nézve. Ha a, főtanács elhatározza, hogy az állampapírokra börzeértékük 8ü°/ ü-ja helyett csak 70 adassék, ez egyiránt szól a magyar ós osztrák állampapírokra. Ha csak oly vasuttársulat részvényeit tartja elzálogithatóknak, a melynek függő kérdései és pörei már nincsenek: ez a Lajtán innen és a. Lajtán tul egyenlően sújtja az illetőket. Ha a pénzviszonyokhoz képest a kamatlábat fölemeli vagy leszállítja. ez egyik állam érdekeit mindig ép ugy érinti, mint a másikéit. Szóval nincs módja annak, hogy mindkét állam üzletére kiterjedő valamely határozat egyenesen csak Magyarország ellen lehessen intézve. Ellenkezőleg minden megszorítás, minden nehezítés a gazdászatilag fejlődöttebb államot sokkal inkább sújtja. A főtanács esetleges ellenszenvét vagy elfogultságát Magyarország iránt csak olyankor érvényesíthetné, midőn nagyobb pénzszükség esetén a budapesti igazgatóság az 50 milliónyi dotatiónak ideiglenes felemelését sürgeti. Ekkor sem fogja a hozzá érkező hivatalos felszólítást kellő indok nélkül visszautasíthatni; de az összeg ős a visszatérítés idejének meghatározásában részrehajlóságot tanúsíthat. Ezt nem tagadom ; de csakis ez az egy rendkívüli időpont az, a mikor rósz indulatát érvényesíthetné ; ezen feltevésből azonban casus bellit csinálni felfogásom szerint nem lehet. Egyébképpen — a mennyire én ériem a dolgot — rendes időben a főtanácsnak nincs módjában Magyarország gazdasági érdekeit Ausztria, érdekeitől külön válólag sérteni és ismétlem, ('borin t. barátom nagyon lekötelezne, ha exemplificative mondana oly esetet, a melytől ő fél. Az igazgatóságok hatáskörének megszorítását én részemről is bevezető beszédemben hibának jeleztem. Hozzátettem azt is. hogy óhajtottam volna, ha a hivatalnokok kinevezése és elbocsájtása az igazgatóságok teendői köze soroltatott volna, és ha, az igazgatóságok tagjai a közgyűlés által választatván, a magyarországi üzletről közvetlenül a közgyűlésnek, nem pedig közvetve a főtanács utján tehettek volna jelentést. Az ellenzék ezen pontot igen élesen megtámadta ; de Chorin t. képviselő ur és utánna mások — hogy támadásaikat sikeresebben intézhessék — a birodalmi tanácsnak kiegyezési bizottságában contemplált módosításokat vették ügyelembe, nem pedig azon határozmányokat, a melyek az alapszabályoknak előttünk fekvő javaslatában foglaltatnak. Ugyanazon hibában estek itt, nem akarom mondani, hogy ugyanazon taktikát követték, a melyet a szeszadóról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával tapasztaltunk, midőn nem a pénzügyi bizottságnak czélszerübb javaslata ellen ; hanem az: eredetileg előterjesztett javaslat ellen érveltek. ÍEgy hang a baloldalon: Végén csattan az ostor!) Az előttünk fekvő alapszabályok a banknak magyarországi hitelüzletét a fix dotatió keretében egészen önállókig a budapesti igazgatóság kezébe adják és lehetetlenné teszik mindazt, a mi az utolsó évtizedben Magyarországon a bank ellen az elégedetlenséget támasztotta, az izgatottságot növelte és a bankkérdést tulajdonképen megindította és égetővé tette. Ha Liehtenstein t. képviselő ur a bank eljárását a vidéki takarékpénztárakkal ós pénzintézetekkel szemben azon szavakkal ecseteli, a melyekkel magam is a nemzeti banknak ezen eljárását most harmadféléve megbélyegeztem, akkor a legjobban és leghatásosabban bizonyítja be azt, hogy oly törvény, a mely ily helyzetet jövőre lehetetlenné tesz. nem visszaesést, nem az eddigi állapot törvényesitését, hanem javulást foglal magában. A hitelek felosztása, azok mérve, a dotatiónak észszerű elhelyezése az országban Budapestről fog történni. A bécsi bankköröknek a magyarországi hitel ezen belügyeire semmi befolyásuk nem lesz. Azi mondja Liehtenstein t. képviselő ur: a mi a fődolog, a leszámítolásra és a lombard üzletre szánt összegek arányának meghatározása, a lombardirozandó értékpapírok kijelölése a főtanácsot illeti! Bocsásson meg Liehtenstein t. képviselő ur, én a lombard üzletet nemcsak hogy oly nagy fontossággal bírónak nem tekintem, hanem részemről azt lehetőleg szűk mértékre vélem szoriíandonak minden helyesen vezetett jegybanknál : és ebbeli felfogásom találkozik a legjelentékenyebb bankpolitikusok érveléseivel. Aránylag még csekélyei)!) fontossággal bír ez üzlet Magyarországra nézve, .mint más országokra, mivel nálunk a papirbirtok igen csekély mértékben otthonos ós gazdasági szempontból nem igen szerepel. Ezt mondani tehát a legfontosabb dolognak, csak téves kiindulási pont eredménye lehet. Mint bevezető beszédemben megemlítettem, az igazgatóságok fel vannak ruházva mindazon