Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.

Ülésnapok - 1875-294

294. orsíiisos u!és október 30. 1877. 9 és adókezelési törvény, melynek eredménye a költ­ségvetésben már felvétetett, azon évnek osak har­madik, sőt utolsó negyedében lett végrehajtva s igy ezen czimen elmaradt a jövedelmi pótadó fele; hozzávéve ehhez az adókezelési törvény későbbi életbeléptetésének feltevésében előirányzott adóhát­ralék! összegeket, melyek szintén nem folyhattak be. Ezek együtt mintegy 7 millió bevételi kevesb­letet okoztak. Ha ehhez hozzá vesszük még, hogy az ágió az 1876-íki költségvetésben a régi ala­csony árfolyammal vétetett fel, inig ez most nem történik és hogy tényleges érczbeszerzési költség­különbözete az előirányzat összegéhez képest 2% millió forinttal nagyobb, hogy a közösügyi költ­ségeknél, a ozukoradónál létező anomai viszonyok­nál fogva a restituíió 1875-ről 1876-ra 7 millió­ról majdnem 12 millióra ugrott és igy az abból származó teher a reánk eső vámbevételeket 2 millióval apasztotta és a quóta fejében fizetett összeget emelte ; ha méltóztatnak tekintetbe venni, hogy ezekhez még egy pár oly tétel jött, melyek a költségvetésben előrelátva nem voltak, minők például egy nagyobb, és b 2 millióra menő positió. mely 1875-re volt előirányozva, de kiűzetésre osak 1876-ban került, a Horvát-Szlavon országok részére járó régi adóhátralékok leszámításából eredő összeg: a t. ház előtt megjelöltem azon okokat, melyeknek természetes ós szükségszerű következménye volt. hogy az 1876. évi zárszáma­dások hiánya az előirányzott hiányt lényegesen meghaladta. Ezen összegek maguk már B5—36 milliónyi hiányt tesznek ki. És csakugyan az 1876-ik év tényleges zárszámadási hiánya a számszék össze­állítása alapján 31 milliót tüntet fel. De hogy már az 1877. évi és igy az 1878. évi költségvetés, mely ezen alapszik, a, bevételek tulmagas előirány­zatával szakított, annak bebizonyítására elég fel­hoznom azt, hogy az 1877. évi előirányzatban 190 millióval szerepelnek a pénzügyi tárcza bevételei, melyek az 1876. évi előirányzatban 197 millióval vétettek fel; hogy az agió, a mely egyik okát képezte a hiány nagyobbodásának, a most előter­jesztett költségvetésben teljes összegében 20%-al van felvéve; hogy így van felvéve a vasúi kamat­biztosítási összeg is, és a másik körülmény, mely az 1877. évi hiányt kell, hogy kisebbé tegye, az: hogy az adótörvények ós az adókezelési törvény ugy 1877-ben, és természetesen 1878-ban az egész évre fogván hatásukat éreztetni, az ezek alapján előirányzott összegek befolyását remélni engedik. Arról, hogy p. o. az adórestitutió, agío stb. emelkedése folytán a közös költségek emelkednek, ez a budget nem tehet és igy az emiatt 'Sza­porodó deíiczitről sem. De bizonyltja azt egy másik tényleges adat, ós ez az 1877. év háztartásának eddigi kezelési £ÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. XIII. KÖTET. mórlege, mely azt mutatja, hogy az 1877. óv első felének bevétele 94 millió volt, a mely az 1876. év első felének S4­4 millió bevételéhez képest 9-61 millió bevételi emelkedést mutat. Ezzel szembe­állítva a kiadásoknál előfordult kamattöbletet, az agió emelkedése folytán előállott több kiadást, a keleti vasút kötvényeinek kamatait és a közös ügyeknél az árak emelkedése folytán és a vámbe­vétel visszamaradásából előállott költségtöbbleteket, melyek az T. félévre 1.800,000 frtot tesznek: az első félév mérlegének tiszta javulása 7 millió írtra tehető. Az 1876. évi zárszámadási hiány tehát ezen összeggel — eddig legalábbb így áll a dolog — mérsékelve, van. A III. negyed kiadásai a júliusi kamatok többlete által és a közösügyi költségeknek az érintett okok alapján emelkedése folytán ismét többletet fognak ugyan mutálni, de ezen többlet ellensúlyozva van a bevételeknek a III. negyedben történt 2 millió emelkedése által, ugy hogy az 1877. év eddigi kezelési eredményére nézve annyi kétségtelen, hogy az eddigi javakkai 7 millió frtot tesz az 1876. évi zárszámadás eredményeihez ké­pest. Mi lesz a végeredmény, azt tudni nem lehet, mert ez az utolsó negyed eredményeitől függ. Beszéltem arról, hogy növekedtek a bevételek 1876-ban és növekedtek 1877-ben. Nem lesz ta­lán érdektelen kimutatnom, mily arányban állanak a bevételek egyes ágazati egymáshoz ós mily arányban áll azon bevételek emelkedése, melyek a szigorúbb és pontosabb adókezelési törvények eredményét képezik, azokéhoz, melyek tisztán az ország gazdasági állapotát tükröztetik vissza ; szó­val mily arányban áll az egyenes adók bevételei­nek eredménye a többi jövedelmi ágazatok bevé­teleinek eredményéhez. A jövedelmeknek saját tárczámnál januártól szeptemberig mutatkozó emelkedése 10% milliót tesz. Ebből az egyenes adókra esik (r6. az indi­reef adókra és a jövedelemnek többi ágazataira 3-8 millió. A jövedelmeknek az idén elért emel­kedéséből 36—37°/ 0 , tehát nem az egyenes adókra esik és nem az adócsavar következménye, hanem a többi államjövedelmek fejlődésétői eredt. Es hogy állanak a bevételek egyes ágazatai ? A jövedelmeknek érintett többletéből az egye­nes adók bevételei 1876-hoz képest l.V2Vkal emelkedtek, a bélyeg l'5°/ 0-al emelkedett, az il­letékek 8°/o-al, a dohány, mely a múlt években mindig esett, 1876-ban visszanyerte emelkedő ten­dentiáját, és ina már azon kedvező eredményt mu­tatja, hogy a múlt évhez képest egészben l0 o .' o-al emelkedett, a miből 8°/ 0 a belfogyásztásra esik; a só 9" if /o-aí, a lottó 5 3°<Val, az államjószágok 6-7%, az államerdők 2-9°/ 0-al, az államnyomda 30, az állam-vasutak 28—30%-kai. És hogy ál­lottak ezek 1876-ban, 1875-höz képest ? 1875-ben 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom