Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.
Ülésnapok - 1875-299
140 299. országos ülés november 6. 1877. Tagadhattam hogy ezen kiegyezési alkudozásoknak nemcsak közgazdasági, hanem politikai jelentősége is van, melynek centralistikus irányát nem helyeslem, mert félek, ha ezen törvényjavaslatok elfogadtatnak: azok rövid idő alatt oda vezetnek, hogy centralis parlamentet fognak tőlünk követelni a közös ügyek rendezésére. Midőn a kormány ezen törvényjaslatokat elfogadásra ajánlotta, ismételve felhozta azt, hogy azok elvetése válságra vezethet, és hogy ezen válság milyen beláthatatlan veszélyeket hozhat az országra. Ha mi egy válság által egy elfogadhatatlan rosztól szabadulunk meg, akkor nem vonakodnám a válságot elfogadni, mert megemlékezem Deák Ferencz magatartására, ki 1861-ben az alkudozásokat megszakította az ellenféllel azért, mert Ma gyarországnak állami jogait feladni nem akarta. Nekünk az életre nemcsak jogok kellenek, hanem anyag is. Ha a kormány oly kiegyezést köthet, mely az ország anyagi érdekeit megvédi, akkor az engedékenységet az alkudozások természetes következményének tartom ; de hogysem oly kiegyezést kössön, mely anyagi érdekeinket alapjaiban támadja meg, akkor inkább tegye ki a nemzetet a válság veszélyének. Vajon egy ily válság oly rettenetes és megoldhatatlan probléma ? Éu azt hiszem, nem. Meg vagyok róla győződve, hogy a korona találna alkalmas férfiakat, kik az alkotmány ós a törvények megszüntetése nélkül vezethetnék tovább az államkormányt. A szélső jobboldal annyi államférfiúi matérialével rendelkezik, hogy, ugy hiszem, vágyait látná elérve abban, ha a korona hozzáfordulna s az államügyek további vezetésével őt kínálná meg. És én ebben nem látnék valmi rendkívüli dolgot, sőt természetesnek találnám, ha a korona válság esetén oly férfiakhoz fordul, kik garantiákat nyújtanak néki az iránt, hogy a válság sem a dinasticus érdekeknek nem árt, sem az Austriával való kapcsolatunk felforgatására nem vezet; és hogy ha a szélső jobb államférfim nekünk és a nemzetnek is azon garantiákat nyújtanák, hogy nem fogják a magyar politikai jogokat csorbítani, és nem fogják a magyar érdekeket még inkább feláldozni Ausztriával való közösségnek, mint azt a jelen kormány tette: akkor azt hiszem, nem volna lehetetlen többséget, nyerniök az országban, {Mozgás.) mert Magyarországban conservativ politika igenis képzelhető. Magyarországon igenis vannak conservativ elemek, sőt merem állítani, hogy minden pártban vannak; de sőt tovább megyek s merem állítani, hogy az egész magyar társadalom, a magyar államszervezet bizonyos tekintetben conservativ. Somssich Pál (közbeszól:) Minden államszervezet conservativ. B. Kaas Ivor: Ha egy conservativ párt helyesen fogja fel hivatását, hogy a monarchiát és a monarchiái eszmének fentartását szolgálja, az Ausztriával való kapcsolatnak sértetlenül s a törvény értelmében fenntartása mellett küzd. az alkotmányos kormányzati-rendszernek megszilárdítását ós az államhatalom tekintélyre emelését, tűzi feladatának; ha az administratioban szilárd rend behozatalát igéri, ha a magyar földmivelési érdekeknek, — ezen mint mindenütt nálunk is conservativ érdekeknek — megóvását tűzi ki; ha a magyar földbirtokos osztály, mondjuk a magyar nemességnek mint a magyar nemzetiség egyik társadalmi garantiája nak biztosítását czélozza, hogy földönfutóvá ne válljék; ha a magyar aristocratiának mint azon elemnek megvédésére törekszik, mely hivatva van társadalmi állásánál fogva, hogy az udvarnál s más befolyásos körökben a magyar befolyást érvényesítse; ha a néperkölcsöknek a vallási érdekekkel való megóvása, és a népoktatásnak keresztény alapokon való megtartása képezi a conservativ párt czélját, ezek igenis oly dolgok, melyeket (Zaj, Halljuk!) egy conservativ párt méltán tűzhet zászlajára, akkor jövőjót látom egy magyar conservativ pártnak. De egy conservativ pártnak Magyarországon nem lehet ellentétbe helyezkednie a haladással, nem lehet ellentétbe helyezkednie az ország anyagi érdekeivel, melyek nélkül egy párt sem boldogulhat; nem lehet a nemzeti eszmét feláldoznia. S ha én azt látom, hogy Magyarországon egy conservativ párt alakul, amelynek egyik programm-pontja az, hogy a honvédség, mely a magyar alkotmányosságnak egyik effectiv garantiája, a közös hadseregbe beolvasztassák, mely a magyar alkotmányosságnak nem garantiája; ha azt látom, hogy egy conservativ párt a közös vámterületnek fenntartását kívánja akkor is, mikor az a magyar érdekkel össze nem egyeztethető; ha azt látom, hogy a közös bankot fentartandónak véli akkor is, ha a valuta helyreállittatik; szóval, ha a közösséget osztrák szempontok szerint fejleszti: akkor méltó ellentétét látom ezen conservativ pártban az igen t. szélső baloldalnak, mely azon szóra, „Ausztria'" rögtön veres posztót lát, (Hosszantartó derültség. Madarász József közbeszól : Dehogy lát!) de nem látom azon conservativ pártban a nemzetre nézve azon garantiákat, hogy ha válság esetében a ministerium átvételére felszólittatnók, a nemzet többsége megnyugvással fogadhatná kormányzásukat, és támogathatná politikájukat. Mivel ón a kiegyezési kérdésekre nézve, melyek mindinkább bonyolulnak. csak a mérsékletben , a szilárdságban és a törvényességben találom azon megoldási módokat, melyek Magyarországra nézvb üdvöt hozhatnak; azon politikában, melyet Deák Ferencz a saját kiegyezésének megkötésekor követett; és mert ezen politikát sem a
