Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.
Ülésnapok - 1875-298
102 298. országos Ülés november 5.1877. A szeszadóról szóló törvényjavaslatnak némely szakaszai iránt tett jelentése a pénzügyi bizottságnak, s a Budapesten építendő zálogházi íiókintézet tárgyában beadott jelentés, annak idején a ház napirendjére fognak tűzetni. A pénzügyi bizottság többi jelentésére nézve ? ugy mint: a gyalui uradalom visszaváltása iránt — az 1876-ik évi igazságügyministeri tulkiadások tárgyában benyújtott törvényjavaslat iránt, —- a rente-kölcsön adómenteségéről s végül a Határőrvidék területén építendő vasutakról benyújtott törvényjavaslatok tárgyában bátor vagyok kérdeni a t. házat : méltóztatik-e az előadó azon javaslatát elfogadni, miszerint ezen törvényjavaslatok az osztályok mellőzésével közvetlenül a házban tárgyaltassanak ? (Elfogadjuk \) Azt hiszem a t. ház ezt elfogadni méltóztatik, s ennélfogva ezen törvényjavaslatok az osztályok mellőzésével annak idejében itt a házban fognak tárgyaltatni, Horváth Gyula jegyző :A kérvónyi bizottság előadója Vécsey Tamás. Vécsey Tamás előadó: T. ház ! A kérvényi bizottság meghagyásából van szerencsém előterjeszteni a bizottság által letárgyalt kérvények XLIV. sorjegyzékét. Kérem a t. házat, méltóztassék ennek kinyomatását, szétosztását elrendelni s azt a házszabályok szerint napirendre kitűzni. Elnök: Ki fog nyomatni, szétosztatni s tárgyalásra a szombati ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a napirend: az állandó pénzügyi bizottság jelentése a „Budapesti Közlöny" kiadása tárgyában a belügyminister által benyújtott előterjesztés tárgyában. A pénzügyi bizottság jelentése föl fog olvastatni. Horváth Gyula jegyző (olvassa a pénzügyi bizottság jelentését.) Hegedüs Sándor előadó: A belügyminister ur részletes előterjesztése és a pénzügyi bizottság jelentése folytán csak azt kell még röviden megjegyeznem, hogy a kérdés, t. i. a hivatalos lapnak az államnyomdában vagy másutt leendő nyomtatása legelőször a pénzügyi bizottságban merült föl és később a képviselőházban is helyeseitetett; ennek folytán a belügyminister ur minden oldalról ugy a belügyininisterium, mint az államnyomda részéről számításokat tétetett az iránt, hogy ha elvétetnék a hivatalos lapnak nyomása és kiadása az eddigi vállalkozótól, és átada tnék az államnyomdának: azon esetben ebből az államra nézve mily pénzügyi viszonyok keletkeznek. Ezen részletes számításokból kiderült, hogy ha a jelen szerkesztési viszonyokat és az államnak jelen hasznát vesszük is tekintetbe, azon esetben ha az államnyomdában nyomatik és adatik ki a hivatalos lap. akkor ebből az államnak sokkal kevesebb haszna lesz, mint eddig volt. Ennek magyarázata igen egyszerű. Az államnyomdában ugyanis nincs külön hírlapi expeditió, és mert az államnyomda Budán van: az nem rendelkezhetik az éjjeli postaszolgálat felett. Ha tehát a hivatalos lapot az államnyomda adná ki, szükséges volna külön az expeditió és külön az éjjeli postaszolgálat iránt intézkedni, mi csak azon esetben sikerülend, ha a Duna balparti részére hozatnék át a kiadás, ami uj, nagyobb költségekkel, járna. Ezek folytán a pénzügyi bizottság indokoltnak látta a belügyminister ur azon kórósét, miszerint méltóztassék határozni a tekintetben, hogy miután a dolgok így állanak: átadassók-e a hivatalos lap nyomása és kiadása az államnyomdának, vagy pedig magán vállalkozásra ruháztassák. A bizottság azon- két feltételből indul ki, hogy egyfelől teljesen megbízható és solid czéggel történjék a szerződés, mely képes legyen-e kényes ügynek, — hol hivatalos titokról, nagy mérvű nyomatásokról, nagy pontosságról és lelkiismeretességről van szó, — megfelelni ; másfelől az államnak még az eddiginél is jelentékenyebb hasznot biztosítani; mert utóvégre is az állam érdéke e tekintetben csak azon két pontban foglalható össze, hogy minél több haszna legyen a hivatalos lapból, és minél pontosabban történjék annak kiszolgáltatása. Ha e két pontnak elég tétetett, azon esetben sokkal előnyösebb az államra nézve az, ha a hivatalos lapnak kiadása magánosok kezében hagyatik. Ezek alapján vagyok bátor a pénzügyi bizottság jelentésót elfogadásra ajánlani. Orbán Balázs: T. ház ! A hivatalos közlöny múltja, illetőleg kezelésének előzményei oly zavarosok, s a zavarosban halászatra oly tág tért nyitók, hogy uj stádiumban jutásán s az előterjesztés naivságán se csodálkozhatunk többé. Én, t. ház, ez ügyben már többször szóllaltam fel s egy más alkalommal tüzetes kimutatást tettem e lapnak oly művészi fogásokkal elpalástolt nagy jövedelmeiről. Nem akarok ismétlésekbe s hosszabb összehasonlító czáfolatokba bocsátkozni; azonban néhány rövid helyreigazítást még is koczkáztatni bátor vagyok Maga az indokolás is bevalja, hogy az 1876-ik évben 34,331 díjazott hivatalos hirdetés s vagy 8000 magán hirdetés volt a közlönyben, tehát 50,000-ren felül a minek átlagos jövedelmét 117,000 frtra teszi az indokolás ; azonban az árkiszámitásban aligha nem fordul elő egy kis tévedés, miután a hirdetések dija 5—20 írt közt váltakozik, a kinek valaha executionális, vagy más ily hirdetésekkel egybekötött pere volt, az nagyon is tudja, hogy a hivatalos lap oztozó atyafiként szokott megjelenni. Magamnak is volt oly végrehajtásos ügyem, melynél többet kellett a hivatalos lapnak hirdetésekért fizetnem, mint a mennyit az árverés maga be-
