Képviselőházi napló, 1875. XIII. kötet • 1877. október 30–november 29.

Ülésnapok - 1875-297

297. országos Ülés uoveinber 3. 1877. 90 szokat, akiket a kormánynak a képviselő ur által is idézett rendeletei pályavégzetteknek nyilvánitnak. Minthogy azonban az 1874: XXXIV. törv.-cz. 11. §-nak utolsó bekezdése szerint: ha az ügyvéd­jelöltek lajstromába való felvétel az ügyvédi ka­mara által megtagadtatik, a legfelsőbb itólőszékhez van fellebezósnek helye, a legfőbb itélőszóknél pedig — miként erről hivatalos utón tudomást szereztem, — azon elvi megállapodás áll fenn: hogy azon végzett jogászok, kik a jogi és állam­tudományi tanfolyam teljes bevégeztet és a régi rendszerű bírói állam vizsgálat letételét igazolták, az ügyvédjelöltek lajstromába felveendők; azon ifjaknak módjukban áll sérelmüknek orvoslását keresni, és a legfőbb itóloszéknél ennek érintett elvi megállapodásánál fogva bizonyosan czélt is fognak érni. . A mi a képviselő urnák azon kérdését illeti, szándékozom-e az 1874/5. tanévben egyes jogaka­démiákon végzett s régi rendszerű birói vizsgála­tot letett, önhibájukon kivül szerencsétlen hely­zetbe jutott ifjakon akkép segíteni, hogy az 1874: XXXIV. törvényezikk 112. §-ának a kérdésben forgó ifjakra leendő kiterjesztése végett vagy a e.zélból terjesszek a t. ház elé törvényjavaslatot: hogy azon ifjak a kellő praxis kimutatása után az ügyvédi vizsgára bocsáttassanak. E kérdésre a következendőket van szerencsém válaszolni: Az idézett törvény 5. §-nak rendelete szerint, hogy valaki ügyvédi vizsgálatot tehessen, a töb­bek között valamely belföldi egyetemen jogtudor­ságot kell elnyernie és az elméleti államvizsgák vagy egy szigorlat letétele után három évig jog­gyakorlaton kell lennie. Ugyanazon törvény 112. §-a szerint a most emiitett minősítés ós joggyakorlati időtartam nem kívánandó azon ügyvédjelöltektől, kik azon tör­vény életbelépte alkalmával a jogi tanfolyamot bevégezték, és a joggyakorlatot már megkezdették. A képviselő ur tehát azt kívánja, hogy az 18 74/5. tanévben és így a többször érintett tör­vény életbe lépte után végzett ifjak is ne legye­nek kötelesek jogtudorságot elnyerni és három évig joggyakorlaton lenni, vagyis hogy a törvény 112. §-ának kivételes intézkedése ezen ifjakra is kiterjesztessék. Az ügyvédi kar a jogi, politikai, és tár­sadalmi élet egyik kiváló tényezője s hivatása oly fontos, hogy én azon feltételek közül, a me­lyeket az 1874: XXXIV. törvényezikk intézkedései megállapítanak arra való nézve, hogy valaki az ügyvédséget elnyerhesse, nem vélek egyetlen egyet is elengedhetni. Az imént mondottaknak igazsága el van is­merve más államokban is ; alig ismerek oly álla­mot, mely az ügyvédség elnyerésére nézve külö­nösen a mi a joggyakorlat tartamát illeti, szigo­rúbb feltételt nem állapított volna meg. Azonfelül még méltányosnak sem tartom e kívánságot; mert azon ifjak már amúgy is ked­vezményben részesültek azáltal, hogy a jelenleg érvényben levő tanrendszerben megállapítottnál rövidebb tanfolyamban végezték tanulmányaikat és már a bírói államvizsga letétele után pálya­végzettekké levén, egy évvel hamarább vétethették fel magukat joggyakorlatra, mint azok, kik az egyetemen fejezték be jogi tanulmányaikat. Én tehát a képviselő ur által előadott kívá­nalmat sem móltányosnak, sem az igazságszolgál­tatás érdekében teljesíthetőnek nem tartom. Kérem a t. házat, hogy válaszomat tudomá­sul venni méltóztassék. (Helyeslés) Kollár János: T. ház! Midőn az igen t. igazságügyminiszter urnák válaszát tudomásul ve­szem, el nem mulaszthatom némely mondásai és állítására rövid megjegyzést tenni. Mintegy vádoltatni látszom azzal, hogy én méltatlan és nem igazságos dolgot követelek. (El­lenmondások.) Bocsánatot kérek, ha röviden el­mondom "nézpontomat, melyből kiindulva inter­pellatiómat előterjesztettem. Azon ifjak, kiknek érdekében felszólaltam, épen e törvény hozatalakor, a rendszer változás idejében végezték tanulmá­nyaikat. Igen méltányos volt felszólalásom, hogy őket csekély pártfogásom alá vegyem, akkor midőn be­láttam, hogy egyrészt az ügyvédi kamaráknál nem találtam egyöntetűséget az eljárásban, és a törvény felfogásában, ugy másrészt magok a vég­rehajtó igen t. minister urak is t, i, a vallás- és közoktatási valamint az igazságügyminister ur is e tekintetben nem épen összhangzó végrehajtási rendeleteket bocsátottak ki. Én is ugy voltam meggyőződve, mint most a t. minister ur előadta s ezzel van indokolva felszólalásom ós tiszteletteljes interpellatióm, mi­dőn felkértem az igazságügyminister urat, hogy ezen nem egészen rendes állapoton segíteni mél­tóztassék. Azonban ezen átmeneti időszak azon idő óta más stádiumba jutott, ugy, hogy bi­zony elmondhatjuk, hogy: .,succedunt növi, ve­teres migrati coloni." Miután a t. igazságügy­minister ur felvilágosítása meggyőzött engem ar­ról, hogy ezen ifjak, ha netalán még léteznének az idő folytán olyanok, kik sértve éreznék magu­kat jogaikban, az illető fórumnál orvoslást keres­hetnek^ én ezen szempontból a választ tudomásul veszem. Elnök: Méltóztatik a t. ház is tudomásul venni! (Ig& n !) Tudomásul vétetik. Perczel Béla igazságügyminister: T. ház! Igen röviden leszek bátor Ferdinándy kép­13*

Next

/
Oldalképek
Tartalom