Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.
Ülésnapok - 1875-274
9-í 274. országos ttlés september 28. 1877. vény mintegy baltaütésekkel nem pusztíttatott volna el, azóta bizonynyal esak gyarapodott, csak erősbödött volna. A felső bíróságok nem voltak érintve ezen törvény által. A felső bíróságoknál tapasztalhatjuk már azon függetlenséget, melyet tőlük megkívánunk, és a hosszú bíráskodásnak gyakorlata mindig csak megerősíti azon objektivitást, mely e tekintetben szükséges, és a bírák mint szakemberek ezen vizsgálat teljesítésére különben is sokkal alkalmasabbak. De fontosnak tartom ezen törvényjavaslatnak életbeléptetését egy másik szempontból is, t. i. már Szilágyi Dezső t. képviselő társam is emiitette a hatalmak egyensúlyának kérdését, a hatalmak megosztásának kérdését, habár ő sokszor oly illúsiókat tett, hogy a bírói és végrehajtói hatalmat majdnem összevegyitette. A hatalmak megoszt.*!sáuak kérdése szükségessé teszi, hogy a törvényhozói és a bírói hatalom elválasztassék egymástól, és hogy lehetőleg a törvényhozásnak ne legyenek oly teendői, melyek bírói functiók. Ezen szempontból is kívánatos, hogy ezen törvényjavaslat, mely a t. ház asztalán fekszik, életbe léptettessék. Szilágyi Dezső t. képviselőtársunk ezen javaslat ellen felhozott érveiben, annak az indokaiban való ellentétes voltát is hangsúlyozta, és e tekintetben oly érvet is felhozott, mely a részletes vita alkalmával egy módositvány által orvosolható hibát tüntetett fel. Én tudom, hogy a részletes vitánál e tekintetben szándékoltatik is orvoslás tétetni, és így ezen szempontból maga a javaslat ellen érvet kovácsolni nem lehet. Felhozta Szilágyi Dezső t. képviselő társam, hogy a bírósági szervezetet magát szavazná meg ezen törvényjavaslat, ha — a bíróságoknak ilyen szervezetüknek meg nem felelő hatáskört adna és hogy azokat mindjárt kritikának kitenné. (Halljuk /) En t. ház, nem félek legkevésbé sem attól, hogy a semmitő széknek igazolási kérdésekben hozott ítéletei oly kritikának lennének és lesznek kitéve, amely magának a bíróságnak tekintélyének és az abban helyezett hitben csorbát ejtene. Mert épen abban, hogy a semmisítő szék mint bíróság ezen kérdésekben hozandó határozatát indokolni és a közönség kritikájának alávetni tartozik s azon tudattal bír, hogy ezek inkább ki vannak téve a kritika veszélyének : van garantia arra nézve, hogy ezen indokok meg fognak latoltatni s a raison d'état indoka teljesen ki lesz zárva azokból. * Ezen alkalommal megemlítette Szilágyi képviselő társam azt is, hogy a rendes bíróságok politikai ügyekre nálunk felette alkalmatlanoknak tártainak s hogy ezen okból sürgetik nálunk az esküdtszékeket épen politikai kérdésekben. En nem igen emlékszem, hogy az ujabb időben mióta az esküdtszékek intézményéről közelebbről megismerkedni alkalmunk volt, az esküdtszékek competentiájának kiterjesztése bármely oldalról sürgettetett volna ; de utalok arra, hogy Ausztriában, hol az esküdtszéki intézmény behozatott és politikai kérdésekre is kiterjesztetett, oly határozat vétetett fel az illető törvénybe, hogy izgalmas időkben épen az esküdtszék mint ilyen a bíráskodástól felfüggeszthető legyen politikai kérdésekben. Ez nem igen szól a mellett, hogy az esküdtszék mint fórum speciale politikai ügyekben alkalmazható volna. Egyébbiránt a bíróságok függetlensége politikai kérdésekben, legkevésbé sincs veszélyeztetve mai bírósági szervezetünk által; mert az, hogy valaki előnyt várhat: végre más körben épen ugy megvan, s ezen indokból a ház illető bíróságairól is ellehetne mondani, hogy befolyásolhatók, mert azok még előléptethetnek, kineveztethetnek vagy más valami előnyt nyerhetnek a kormánytól. Hozzájárul t. ház, hogy az informatióknak a bíróságok sokkal kevésbé vannak kitéve, mint a képviselőház tagjai, hol már azon bizalmassági viszony is, mely irányadó férfiak és egyes képviselők között fennforog: előmozdítja az informatiók lehetőségét s egy tréfás beszélgetés is képezheti az informatiót mely a bíróságnál alkalmazva büntethethető cselekvény jellegével bírna Mindezen indokoknál fogva, tekintettel különösen arra, hogy az idő már előhaladott, nem folytatom indokolásomat (Halljuk!) és kijelentéin, hogy a központi bizottság javaslatához járulok. (Helyeslések. Szavazzunk 1) Elnök : Szólásra senki sem lévén feljegyezve, az általános vitát befejezettnek jelentem ki. Szólásra még jogosítva vannak : a központi bizottság előadója, a külön vélemény előadója és az elleninditvány előadója: (Fölkiáltások: Mállanak !) Ha ezen képviselő urak a szólási jogukkal mindnyájan élni kívánnak: akkor azt vagyok bátor ajánlani, hogy a tárgyalás holnapra halasztassék, mert mindhárman nem fejezhetik be előadásukat és mert nem találom méltányosnak, hogy közülök egy szólván, a többi kettő holnap válaszoljon. Horváth Gyula előadó: Elállók a szótól. Horváth Lajos: T. ház! Ha a központi előadó és Szilágyi Dezső képviselő éir a szólástól elállanak, jogommal élni nem fogok. Szilágyi Dezső: T. ház! Ezen esetben lemondok szólási jogomról. (Helyeslés.) Elnök: Ennélfogva szavazásra fogom feltenni a kérdést, melyet igy kívánok föltenni: Elfogadja-e a t. ház, a királyi Ouriának az országos képviselő választási ügyekben való bíráskodásáról szóló törvényjavaslatot átalanossagban a részletes tárgyalás alapjául az igazságügyi bizottság szövegezése, szerint? (Ellenmondások.)
