Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-273

273. országos ülés september 27. 1877. 65 esetlenség be nem következik: az nem az önök érdeme lesz, (Ugy van!) hanem azon dicső had­seregé, mely most is a hazafiság által lelkesítve őrt áll nem csak saját hazája, hanem a mi érde­keink mellett is, melynek nem tehetem, hogy e helyről is szíves üdvözletemet, tiszteletemet ós csodálatomat ne küldjem. {Elénk helyeslés és éljen­zés a szélső baloldalon.jÖnök frigyeket, szövetségekot kötnek, szövetségeket, melyek a nemzet óhajával nem találkoznak. Így nem cselekedhetnék valóban szabat nemzet kormánya. (Ugy van! a szélső bal­oldalon.) Nem is szólok a köztársasági kormá­nyokról, pedig azok elébb utóbb intő például fog­nak szolgálni más államoknak is. Amerikában az alkotmány szerint minden szer­ződóst külállamokkal, annál inkább pedig minden politikai szövetségkötést a senatus sanetiója alá kell terjesztenie a kormánynak. Amerikában egy állandó külügyi bizottsága létezik a senatusnak, a. melylyel a külügyminister folytonos érintkezésben van, a melynek beleegyezése nélkül egyetlen kö­vetet, egyetlen consult nem nevezhet ki, annál kevésbé pedig köthet szövetséget s szerződéseket, vagy intézheti az ország politikáját tetszése szerint. S ez igy van Svájezbanis. Igaz, hogy monarchikus államok nem követik ezen példát Tudom, hogy a magyar közjog szerint is, a béke és háború joga a koronánál van, s ebből következtetik a szövet­ségkötés jogát is; de tudom másrészről azt is hogy ugyancsak a magyar alkotmány a magyar kormányt felelőssé tenni, és tudom, hogy ezen alkotmányos felelősséggel az jár, hogy a kormány semmit se tegyen, mi a nemzet óhajtása, akarata, annál inkább a mi érdekei ellen van. (Elénk ke­hely cslés bal/elöl.) Angliában is monarchicus kormány létezik és az angol kormány is köthet szerződóseket, szövet­ségeket; igen, de az angol parliament, másként fogja fel hivatását, mint a mienk s másképen az angol kormány is, mint a miénk. Két éve múlt, hogy az oly átalános felvilá­gosításokon kívül, minőket ma is nyertünk, egye­bet semmit, sem mi, sem a velünk egy fejedelem alatt álló osztrák Reiehsrath, sem a delegátiók nem nyertek a kormánytól. (Uyy van\ balfelöl.) Gr. Andrássy Gyula elégnek találta most két éve, hogy a vörös könyvbe kereskedelmi szerződéseket igtasson, akkor midőn a keleti kérdés már sző­nyegen volt; tavaly pedig átalában sem veres könyvet, sem felvilágosításokat nem adott. De ezt Önök bátran tehetik, s a többség felmenti önöket a további felelősség terhe alól. (Felkiáltások bal­felöl: Uyy van!) Angliában, igy nem merne el­járni egy kormány sem, (Élénk felkiáltások bal­felöl: ügy van! Uyy van!) mert az angol par­liament nem tűrné, hogy az ő tudta s beleegyezése nélkül szövetséget kössenek, mely a nemzet aka­KÉPV H. NAPLÓ 1875-78 XII. KÖTET. rátával sllenkezik. (ügy van! balfelöl.) És ezt érezvén, az angol külügyminister folyton folyvást időről időre közli a külügyi hatalmasságokkal foly­tatott levelezéseket. Önök mindig a diplomatiai titok leple alá bújnak, arra emlékeztetnek engem, — előre bocsánatot kérek a hasonlatért, — midőn egy vádlott, a ki tudta, hogy bíró elé fog állíttatni, egy társával, a ki már régi bűnös volt értekezvén, ettől azt a tanácsot kapta, hogy bármit kérdezzen is a bíró, mindenre tagadólag feleljen, s mikor aztán a bíró elé állíttatott, s ez azt kérdezte, hogy: hogy hívják ? azt felelte, hogy őt nem hív­ják sehogy ; mikor pedig a bíró azt tudakolta: ki volt az apja, azt viszonozta, hogy neki nem volt apja. Vannak dolgok, tudom, hogy vannak, me­lyeket a ministernek nem lehet a parlamenttel közölni; de midőn oly kérdéseket intézünk, melyek befejezett tényekre vonatkoznak, akkor ne mél­tóztassanak erre azzal felelni, hogy ezt is, azt is még nem lehet felfedezni, és ne méltóztassanak azzal biztatni bennünket, hogy eljövend az idő, a midőn az, ci mit most még a titok leple fed, fel­tárul s mi vissza fogjuk vonni a vádakat, me­lyeket most emelünk s helyeselni fogjuk önök politikáját. Mert ahoz rendkívüli nagy bizalom kell, hogy oly fontos, a nemzet legéletbe vágóbb dolgaiban feltétlenül higyjünk a kormánynak, még ha hiszünk is, — a mit én nem vonok kétségbe, -- annak hazafiságában és becsületességében. Abban uraim, hogy önök mindig a helyes utat és helyes eszközöket választják meg, feltét­lenül bízni nem tudunk: és nem szabad, hogy bizzék maga a többség is, mely különben egész bizalmával tiszteli meg önöket, mert a felősséget, ha a kormány mégis téved, önök nem viselhetik el sem a jelen, sem a jövő nemzedék előtt. (Ugy­van; a szélső baloldalon.) Én t. ház ezeket elmondva; azzal végzem beszédemet, hogy ha a t. ház tökéletesen meg­nyugszik abban, hogy Magyarország és Austria, illetőleg az úgynevezett Osztrák-magyar monarchia jövőre is karöltve járjon Oroszországgal, karöltve járjon azon hatalommal, mely ami természetes szövetségesünk, Törökországnak esküdt ellensége ; (Ugy van: a szélső baloldalon.) ha at. ház több­sége helyesli ezen politikát: ám méltóztassék egy­szerűen tudomásul venni a ministereitlök ur fele­letét ; én nem veszem tudomásul. (l'Aénk helyeslés, és éljenzés a baloldalon.) B. Simonyi Lajos: Mint a múlt alkalom­mal, ugy jelenleg is az igen t. ministerelnök ur nagy érdemül rótta fel a kormánynak azt, hogy eddig még Magyarország részéről hadi czélokra egy fillér sem költetett, egy katona sem mozgó­sittatott, mert mint monda., a kormány fő köte­lessége az. hogy a nemzet vérével és vagyonával fukaron bánjék. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom