Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.
Ülésnapok - 1875-273
5*2 273. országos ülés september 27. 1877. hatom. Ez az érv legfölebb csak azt bizonyítaná, hogy az eddigi bíráló bizottságok tagjai fel birtak emelkedni a párt szempontok GS a collegiálitás nyűgein; de ez nem sanctíó, nem garantia a jövőre nézve, mert a baj másutt, t. i. abban van, hogy az igazolási jog a többségre nézve mindig hatalmi kérdés. És hogy a biráló bizottságok tagjai a többség által választatnak, párthoz tartoznak s épen a legkritikusabb időben a teljes r objectivitás álláspontjára nem emelkedhetnek. [Élénk helyeslés.) Igazsága van a t. előadó urnák, hogy a ház tekintélyét és a curia tekintélyét védeni kell. De kérdem a tiszt, házat: vajon ezen törvényjavaslat czélja nem-e épen az ? Nem fogja-e emelni épen az a képviselőház tekintélyét, a közvélemény előtt, ha a képviselőház alkotó elemeinek törvényességéhez a gyanúnak még csak árnyéka sem fér ? {Helyeslés.) És viszont nem fogja emelni a curia tekintélyét az, ha a többség, mert arról van szó, ezen eminens jogot a legfőbb itélőszékre ruházza át. Én attól, a mitől tisztelt barátom fél, nem tar tok, tudniillik, hogy a királyi Curia belesodortatik a politikai élet hullámzásaiba. Angliának tiz éves gyakorlása ellenkezőt tanusit. Politikai jogot ily értelemben, mint tisztelt barátom, az előadó ur érti, gyakorol a királyi Curia ma is, a mennyiben a választási jogosultság felett itél; és kérdem, merült-e fel a gyanúnak, még csak árnyéka is. ítélni fog a Curia a választási ügyekben, mint itél a polgári magánügyekben, itt is, ott is elégületlen lesz a vesztes fél. Ez a dolog természetében fekszik. De nem fogja a Curia tekintélyét alterálni, sem ez, sem amaz : mert a gyanúsításnak még csak ürügye sem forog fenn, a mennyiben az eldöntött ügy a Curiára nézve nem hatalmi nem pártkérdés, nem a collegiálitás kérdése ; hanem tisztán egy vitás kérdés, melyet legjobb meggyőződés szerint dönt el. Átalában t. ház, ha veszély van azon ingerültségben, melyet a választási ügyek eldöntése okoz: azt hiszem, hogy e veszély sokkal nagyobb a házra, mint a királyi Curiára nézve ; mert a házra nézve legalább meg van azon ürügy, hogy a kérdés pártszempontból döntetett el, míg a Curiára nézve ezen ürügy is leljesen elesik. Ezen motívumoknál fogva kérem, a t. házat, méltóztassék figyelembe venni a kisebbség véleményét és a törvényjavaslatot úgy, mint azt az igazságügyi bizottság szövegezte, átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Elénk helyeslés.') Dániel Ernő": T. ház! (Hulljuk]) Midőn a múlt országgyűlés az 1874: XXXIII. t.-cz. 89. §-ában azon elvet mondotta ki, hogy a kórvenynyel megtámadott választások érvénye felett a királyi Curia itél : tette ezt nem egészen menten azon hatástól, melyet reá azon felszólalások gyakoroltak, melyek az igazolási eljárás hiányait illetőleg felmerültek. Nem első eset t ház, gyakran megtörtónt — és ez nem egyik fényoldala törvényhozási működésünknek, — hogy per incidens, ugy mellesleg oly elveket iktattunk be törvénykönyvünkbe, melyek gyakorlati alkalmazása a jövőben nagy lehetetlennek bizonyult, vagy pedig oly irányba terelte parlamentalismusunk ós államiságunk fejlődését, amely az elv felállítása alkalmával egészen számításon kívül esett. Hasonlóan állunk t. ház, a jelenlegi kérdéssel szemben. Főleg az akkori ellenzék részéről történt felszólalások megnyugtatására, tehát mintegy az akkori ellenzék irányában tett concessió gyanánt törvénybe iktatott elv, nézetem szerint oly nagy horderővel bír, hogy nemcsak parlamentalismusunk fejlődésében egyik kiváló momentumot képez, hanem különös tekintettel sajátságos közigazgatási viszonyainkra, bírósági szervezetünk fejletlenségére, magára a valódi parlamentalismusra nézve nagy kárral, nagy veszélylyel járhat. Bármennyire tiszteljem t. ház, a már megalkotott törvényt, mégis kénytelen vagyok itt kijelenteni, hogy én azon feltóteleket, a melyek közt ezen elvnek gyakorlati alkalmazása üdvös hatást mutathatna fel : nélkülöztem akkor, mikor ez elv kimondatott, s mert nézetem szerint a helyzet és viszonyok azóta nemcsak, hogy nem javultak, de határozottan rosszabbra fordultak, sőt és ezt különösen a különvélemény nyel szemben kívánom hangsúlyozni rosszabbra fordultak törvényhozási actus közbenjöttével is, — ennélfogva én lelkiismereti kötelességnek tartom minden tőlem kitelhető erővel a törvény elfogadása ellen küzdeni. A parlamentnek azon joga t. ház. hogy saját tagjai fölött intézkedhessek s ennélfogva, hogy a kérvénynyel megtámadott választások iránt bíráskodhassak, azon valamennyi törvényhozási factort megillető souverain jog egyik természetes kifolyása, ós mert ezen jognál fogva a parlament azon helyzetben is van, hogy alakulásának, különösen pedig az egyes pártok egymás iránti arányának megállapításában minden idegen befolyást kizárjon : ennélfogva ezen jog egyike azon fegyvereknek, melyek a parlament önállóságának és függetlenségének biztosítására és megvédésére szolgál. így fogta fel ezen jogot t. ház, a világ valamennyi parlamentje. Csak a legújabb időben találunk egy példát, mely ezen felfogástól eltér, és pedig Angliában, hol 1868-ban a kérvényekkel megtámadott választási jog feletti bíráskodás a Kings bench-re ruháztatott. De ez sem történt ugy, hogy az angol kamarában nagy viták ne lettek volna e felett, és