Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-292

292. országos ülés október 27.1877. 375 már^ leküzdte volt, mikor elhatározta ő felségéhez menni és az önálló bankot kezébe venni. Tehát kell, hogy egészen más legyen az, amiről tudomásunk nincsen; annál több jogunk van az iránt felvilágosítást kérni. Tekintettel az idő haladottságára, kénytelen vagyok beszédemet berekeszteni, (Halljuk] Halljuk!) habár még sok, szerintem meglehetős fontos mondani valóm lenne. De miután a házszabályok szerint jogom van mégegyszer a zárbeszédek alkalmával szólanom : én előre is kikérem a t. ház engedelmét, hogy a mit most el nem mondhatok, azt annak igéjében előterjeszthessem. Berekesztésül csak annyit mondok. Én előre látom, hogy mindazon érvek közül, melyeket a többség előadója felhozott, a vita végéig vajmi kevés fog fenmaradni. Alapja oly gyönge — és ezt ne vegye sértésnek, nem az ő hibája, az az ügy természetében fekszik; — annyira minden alapnélküli, hogy a mig a vita végéig fogunk érni, ez nem fogja cápaeitálni senkit, hanem valószínűleg egy másik érv fogja eapacitálni, az, hogy azt fogják mondani : itt vagyunk az óv végén, néhány hét választ el a bank privilegum lejártától. Ha mi időközben ki nem egyezkedünk : az osztrák bank beszünteti itteni fiókját, felmondja a hitelt mindenkinek, vissza vonja hankjegyeit, szóval összedől a világ. Ez lesz az érv és ezzel fognak önök iparkodni, meggyőződni. Én nem tagadom, hogy ez bizony baj, hogy ily rövid az idő, és bizony elég sajnos : de mindenkinek szabad ezen érvvel élni, kivéve a kormánynak. Bizony sajnos, hogy a kormány akként vezeti az ország ügyeit a nemzetközi és hasontermészetii szerződésekben, hogy bevárja az utolsó perezet és akkor azt mondja : tessék választani a bankrott, vagy a feltétlen megadás közt. De mindazon által nem hiszem, hogy a nemzet magát azáltal meg fogja félemlítetni. Itt van a bizonyítók rá. az utolsó aranyjáradék-kölesön. Daczára annak, hogy a külföld oly hidegen viselte magát, daczára, hogy maga a consortium, mely a kibocsátást magára vállalta bizonyos okoknál fogva, — melynek kiderítése majd máskor lesz napirenden, — csaknem mindent elkövetett, hogy e kibocsátási müvet most megbuktass:-!, daczára mindennek, Magyarország teljesítette hazafiúi kötelességét és daczára az általános nyomornak, oly öszszeg íratott Magyarországon alá, a mire a kormány nem lehetett és nem volt elkészülve. Legyen meggyőződve a t. ház, hogy ha ily műveletre Magyarország most kép^s volt három nap alatt 12,000,000-t aláírni: egy önálló magyar nemzeti jegybankra 24 óra alatt háromszor anynyit ir alá. (ügy van! hal/elöl.) Mindezek alapján, ajánlom a különvéleményt elfogadásra (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Következett az idő, midőn az interpellátiók megteendők. Chorin Ferencz képviselő ur ennek következtében különvéleményét a legközelebbi ülésben fogja indokolni. Felkérem gr. Apponyi Albert képviselő urat . interpellátiójának megtételére. Gr. Apponyi Albert: T. ház! Szemrehányást kellene magamnak tennem, hogy az oly érdekesen megindult vitatkozást egy nagyfontosságú országos érdekről félbe szakítom, ha azon tárgy, melyre a t. ház figyelmét felhívni bátor vagyok, nem bírna hasonló fontossággal s nem volna arra méltó, hogy a közfigyelmet a napirenden levő tárgygyal megossza. E napokban, azon idő alatt, melyben a ház ülései szüneteltek, lepte meg az országot azon hír, hogy a német birodalmi kormánynyal kereskedelmi szerződés létrehozásának czéljából folytatott alkudozások megszakadtak. Ezen hírnek állítólagos alapját képező tényre nézve óhajtok a t. kormánytól hiteles és hivatalos felvilágosítást nyerni. A t. ház, gondolom, méltányolni fogja, ha a dolog jelen stádiumában az ügynek érdeméhez nagyon keveset és nagyon tartózkodólag szólok, és pedig azért, mert az emiitett hirnek felmerülése óta mutatkozott legújabb jelenségek némi jogot adnak arra, hogy az ügyet végleg eldöntöttnek, a szerződést végleg elejtettnek ne tekintsem. Én, t. ház, a Németországgali kereskedelmi szerződésnek létrejövetelót, a mint azt már más helyen alkalmam volt kimondani, melegen óhajtom ; óhajtom azt mind közgazdászat!, mint politikai okoknál fogva ; közgazdászati okoknál fogva azért, mert a kereskedelmi szerződések rendszere inaugurálta az európai szárazföldön a szabad kereskedés uralmát, melynek föntartását hazánk közgazdászati érdekei követelményének tartok ; politikai okoknál fogva pedig azért, mert habár meg vagyok győződve, hogy az illetékes tényezők mindkét részről teljes loyalitással el fogják követni a lehetőt, hogy a közgazdászati szakítás a politikai barátságot ne alteráíja : mégis illusiónak tartom azt hinni, hogy a közgazdászati érintkezési pontok meggyérülése a politikai viszony bensőségére ki ne hasson. (Helyeslés.) De t. ház. ugyanezen okok, melyek arra indítanak, hogy a szerződés létrejövetelét óhajtsam: bírnak arra is, hogy ezt a remény külső alapjainak hiányában is mégis reméljem. Mert ha nagy előny monarchiánkra nézve Németország barátsága : nem csekélyebb kincs a mi barátságunk Németországra nézve ; és ha nem egyedül hazánk, de az egész monarchiának nagyban fölfogott közgazdászati érdeke a Németországgal való szerződéses viszony föntartását kívánja: ugyanez áll —