Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-290

2D0. országos ttiés oklnljor 20. 181". 339 tuliakkal: kérdem, lehet-e alapos remény arra, hogy a jelenlegi conjuncturák közt képesek legye­nek oly concurrentiát kiállani, amelyet más kö­rülmények közt sem biríak kiállani? És itt jutok azon aggodalomhoz, amelyet részemről Kerkapoly t. képviselő ur javaslata ellen érzek. Tökéletesen értem én azon okoskodást, amely azt mondja, hogy a rósz ós jó földet nem szabad egyenlő adóval megterhelni: mert az világos igaz­ságtalanság, mert akkor a rósz föld birtokosa világosan károsodik. Világosan értem én azt, ha azt mondják, hogy igazságtalan a kedvezőtlen hely­zetű gyárakat egyenlő adóval sújtani a kedvező helyzetűekkel. De mikor nem arról van szó, hogy a fennálló gyárak fentartassanak, nem is oly ezikkről van szó, melyre nézve a belföldi fogyasz­tás határozza meg az árakat ós a gyárak nyere­ségét ; hanem szó van egy újonnan létesítendő iparról, vagy egy ipar kiterjesztéséről; szó van arról, hogy a töke oda vonassák, ahol jelenleg még alkalmazva nincs, és szó van egy olyan gyártmányról, amelyben az összes nyereséget nem a belföld, hanem az export haszna fedezi: akkor valóban azon minimalis különbség, amely az adóknál tehető a gyár helyzete tekintetében, ele­nyészik azon fluctuatiovaí szemközt, mely az export oonjunctnráinál fogva a különféle gyárak­nak kilátásba van helyezve. Sokkal nagyobb ezen habozás, t semhogy a tőke, a mely már ilyen nye­reség által nem lenne arra bírható, hogy arra fordítsa igyekezetét, ezen kis adókedvezmény miatt ezen vállalkozásba bocsátkozzék. Épen olyan ckos­kodás, hogyha azt mondjuk, hogy azért, mert a rósz föld kevesebb adót fizet, a jobb föld több adót fizet, ez által ki van egyenlítve azon haszon, melyet a rósz és a jó földből lehet húzni. Kétség­telen, hogy ezért a rósz föld a jó földdel egyenlő értékűvé, egyenlő hasznúvá nem lesz, és mindig kívánatos marad a jó föld, habár a rósz föld után kevesebb bért és kevesebb adót keli is fizetni. Itt is tehát, (Nyugtalanság.) ahol uj vállalkozásról van szó, kedvezőtlen körülmények között, nem elegendő az a kis praemium, • mely az adóban nyujtatik, kivált akkor, ha az adóval még financiális ered­ményeket is akarunk elérni, azért, hogy azon nagy különbség, amely a viszonyokban és a vál­lalkozás risicojában fekszik, kiegyenlítessék. Ezen indokolás folytán ugv vagyok meggyő­ződve, hogy ott, ahol,. mint hazánkban és az egész monarchiában nem lehet éles. különvált zónákat megállapítani; hanem a viszonyok azt hozzák ma­gukkal, hogy behozzunk számtalan fokozatot, amelyek igen kevéssé különböznek egymástól, bár megengedem, hogy a szélső fokozatok közt igen nagy a különbség, itt az ilyen intézkedés semmi haszonnal nem jár. Eészemről tehát azon határozati javaslatban, melyet Kerkapoly t. képviselő ur beterjesztett, va­lami nagy eredményt nem látok, ügy vagyok meggyőződve, hogy az előterjesztett törvény a kö­rülményeknek annyiban megfelel minden esetre, amennyiben a körülményeket az eddigieknél tete­mesen javítja, ós amennyiben reeompensatiót talál a többi törvényekben, melyek a kiegyezés tárgyá­ban alkottattak (Nyugtalanság.) Én tehát ugy lévén meggyőződve, hogy ezen törvényjavaslatok egészben és nagyban azon előny­nyel járnál:, hogy a mit a czukron elvesztünk, megnyerjük részben a szeszen, tetemes részben a restitutiora vonatkozó törvénynyel, megnyerjük min­den esetre részben a fináncz-vámoknál: részem­ről a törvényjavaslatot elfogadom. Irányi Dániel: T. ház! Én csak azon ha­tározati javaslatra nézve akarom elmondani néhány szóval véleményemet, melyet Kerkapoly képviselő­társam néhány barátjával együtt benyújtott. Nem­tudom, mennyire köszöni meg a t. pénzügyminis­ter ur elődjének beszédét, melyet színleg a beter­jesztett törvényjavaslat mellett tartott, de a mely­nek folyamában összes érvelése, összes okoskodása a törvényjavaslat ellen volt intézve, azon határo­zati javaslat mellett, melyet beszéde végén benyúj­tott ; de, hogy ezen határozati javaslatért a, t. minister ur nem tartozik neki köszönettel, azt ugy hiszem nem szükséges bizonyítani. Mert a ki ezen határozati javaslatot benyújtotta és aláirta, melyben arra kéri utasíttatni a kormányt, hogy a jelen törvényjavaslat helyett egy másikat, vélemé­nye szerint czélszerühbeí, tanulmányozzon : az eo ipso abból a meggyőződésből indul ki, hogy a jelen törvényjavaslat helytelen, hibás ós czólsze­rütlen. A következetesség tehát azt kívánta volna, nem elfogadni a jelen törvényjavaslatot, mely 10 évre szól, hanem ezen törvényjavaslat helyeit azon határozati javaslatnak elfogadtatását kérni. (Ugy­vanl balfelöl) Hogy ezen következetlenségre mi indította a képviselő urat, azt én nem vizsgálom ; de a következetlenséget lehetetlen nem constatal ­nom, és lehetetlen nem figyelmeztetnem a t. jobb­oldalt arra, hogy a kik a jelen törvényjavaslatot elfogadják, azok a határozati javaslatot követke­zetlenség nélkül nem fogadhatják el, és viszont a kik e határozati javaslatot elfogadták, aláirtak és benyújtották, azok következetesen a jelen törvény­javaslatra nem szavazhatnak. (Helyeslés a szélső baloldal, ÓL) Elnök : Szólásra nem lévén senki feljegyezve, az átalános vitát bezártnak jelentem ki. Szó illeti még az előadó urat. (Eláll !) Széll Kálmán pénzügyminister: T. ház! Midőn a vita bezárása után szükségesnek tartom, mielőtt a t. ház szavazatával döntene a jelen tör­vényjavaslat feleit, a szólás jogával élni, csak igen röviden fogom a t. ház szíves figyelmét igénybe venni, mert mindazon tett észrevételek és hallott 43*

Next

/
Oldalképek
Tartalom