Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-290

332 290 országos ülés október 20.1877. hát kőztünk csak az. hogy mi hát tulajdonképen az ország érdeke a jelenlegi törvényjavaslat­tal szemben: az-e, hogy intensiv mezei gazdasá­gunknak oly fontos tényezőjét, mint a ezukoripart, elejtsük? vagy pedig az, hogy e fontos tényezőt felkaroljuk és érvényre emeljük'? Az-e az ország érdeke, hogy iparos fejlődésünk oly fontos közve­títőjét, mint a czukoripar, tönkre tegyük? vagy pedig felkaroljuk és hivatásának színvonalára emeljük-e! (Elénk helyeslés halj elöl.) Áz-e az or­szág érdeke, hogy megengedjük azt, miszerint a czukoradó legnagyobb része az osztrák kincstárba folyjon? (Ugy van ! balfelöl.) vagy az-e, hogy a jöve­delmet egyrészt lehetőleg fokozzuk a ma,gyar kincs­tár érdekében, és másrészt, hogy igyekezzünk gon­doskodni arról, hogy annak egyetlen krajczár se folyjon máshova, mint a magyar kincstárba. [Élénk helyeslés balfelöl.) Vagy ián az az ország érdeke, hogy jutalmat adjunk az osztrákoknak, hogy a mi ezukoriparunkat tönkre tegyék. (Élénk tetszés a baloldalon.) T. ház! Én azt tartom, hogy midőn valaki a törvényjavaslatot elfogadja, vessen számot elébb lelkiismeretével, az iránt, hogy mi az ország ér­deke. Én nem fogadom el a törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés, éljenzés balfelöl) Elnök: Hegedüs Sándor képviselő ur, szavai félremagyarázása miatt kíván felszólalni. Hegedüs Sándor: Kizárólag csak szavaim félre magyaráztatása miatt kívánok felszólalni, egyszerűen azon szavaimra hivatkozva, melyek hiányosan idéztettek. Az országgyűlési naplóban szavaim követke­zőleg vannak feljegyezve : „Azt állítottam, és fenntartom állításomat, hogy ez experimentum, mert most nem typusokra, hanem polarisationalis fokokra lesz fektetve a megadóztatás, illetőleg rcstitutió, és Francziaor­szágban, a hol 1875-től ez behozva, valamint Belgiumban nagyon sok visszaélés történt azzal, ami hátrányára szolgál ugy az államnak, mint az iparnak." Tehát egyátalában nem mondtam, hogy ez jó, hogy ez uj eszme. Másodszor, midőn a termelési viszonyokról beszéltem: elismertem a répa különbségét, elismertem az állam kötelezettségét a hitel és a forgalmi vi­szonyok javítására: de mondtam, hogy nem mu­tathat Lukács Béla oly adópolitikát, mely a mun­kások ügyetlenségét, a művezetők technikai gyen­geségét, a gépek hiányát, adó- vagy vámpoliti­kával egyenlíti ki." Ezt állítottam és nem azokat, amiket Mudrony képviselő ur nekem tulajdonított. Kerkapoly Károly : T. ház! (Halljak l Halljuk!) Az ellőttünk fekvő törvényjavaslatot mind tárgyánál, mind azon összefüggésnél fogva, melyben az a többi fogyasztási adónemekkel és az úgynevezett kiegyenlitéssi kérdésekkel átalában áll, részemről is oly fontossággal bírónak tekintem, hogy, midőn annak irányában adandó szavazato­mat indokolni kötelességemnek tartom, egyszers­mind megbocsáthatónak vélem, ha — ugy magában tekintve azt, mint vonatkozással az arra nézve eddig mások által elmondottakra, — némi részle­tezést engedek meg magamnak. Azt hiszem, hogy az ügy érdeme motiválja ezt. (Halljuk]) Én t. ház, az előttünk fekvő törvényjavas­latot, mint előzőleg is mondám, átalánosságban a részletes vita alapjául elfogadom. Elfogadom mind­amellett, hogy tökéletesen megfigyelni iparkod­tam és méltányolni kész vagyok mindazon érveket és érveléseket, melyek ellenében itt hallhatók valának. Ezek közül mindjárt a legelső az, amelyet Lukács Béla t. képviselő ur formai tekintetekből hozott fel, mondván, hogy már csak alakjánál fogva sem fogadhatja el a törvényjavaslatot: miután oly formában lép az elénk, melyben nemcsak a mi adónkról és adókötelezettségünkről, hanem egyúttal a tul félre vonatkozókról is intézkedik. Én azt gondolom, hogy a törvénynek e for­mája nem alap nélkül választatott, hogy meg­magyarázható , miért terjeszkedik az annyira, amennyire épen terjeszkedik. A képviselő ur más okon bár, de kiemelte az 1867: XII. törv.-czikk 63. §-át. Az a §. azon kívül, amit belőle a t. képviselő ur felemlített és amire majd később visszatérni részemről is bátor leszek, még egyebet is mond; jelesen meg­mondja azt is, miként kell alkottatniuk azon tör­vényeknek, melyek által a benne kitűzött s a kép­viselő ur által hangsúlyozott czél biztosítandó lesz, rendelvén, hogy azon törvényeknek aként kell alkottatniuk, mint magának a kereskedelmi és vámszövetségnek, tehát a két fél felelős ministe­riumainak közös egyetértéssel kell elkészituiok azon határozatokat, melyek hivatvák biztosítani, hogy a saját fogyasztása után fizetett adót mindegyik fél kincstára megkapja. E szerint itt oly törvényja­vaslattal van dolgunk, melyet nem csak a mi kormányunk készített elő, de mely közös egyet­értéssel készíttetett elő a két kormány által. To­vábbá ugyancsak azon hivatkozott törvény hatá­rozmányaiből tudjuk, hogy oly törvényjavaslattal van dolgunk, mely nemcsak mi elénk terjesztetik és mely hatályt csak akkor nyer, ha nemcsak általunk, hanem ugyanazon szövegezésben a túlsó fél legislatiója által is elfogadtatik. Már pedig egy törvényjavaslat, a melyről mindezeket tudjuk : nem csak arról emlékezhetik meg, a mivel mi, hanem arról is, a mivel ők fognak tartozni: mert hiszen hogy mi ennyivel tartozzunk, ez függ attól, hogy ők még ennyivel tartozzanak. Ha tehát a törvény alakja nem is árulja el azonnal, hogy a nemzetközi szerződés természetével bir: az iránt még sem kétkedhetünk, miután azt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom