Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.
Ülésnapok - 1875-290
324 290. országos ülés október 20. 1877. tatni, Kérem azt megtekinthetés végett a ház irodájában letétetni. Elnök: A gazdasági bizottság jelentése ki fog nyomatni, a ház tagjai között ki fog osztatni, és a t. ház beleegyezésével a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik. (Helyeslés.) Következik az indítvány és interpellatiós könyvekben foglalt ujabbi bejegyzéseknek felolvasása. jében, midőn az európai continensen megkezdetett a répa-czukorgyártás, arra vállalkozott, hogy az egész európai eontinens gunykaczaja között azt bizonyítsa be tudományos értekezésben, hogy a répa-czukor keserű. (Derültség.) De maga Hegedűs képviselő ur is elismerte, hogy czélját el nem érte, mert beszédjének végén szóról szóra azt mondotta, hogy ő meg van elégedve, ha sikerült — iparkodott igaz — némileg meggyengíteni az ellenzék érveit. Hogyan állunk t. ház, azon adatokkal, méhnek itt ezen kérdésben felhozattak s a melyekkel szemben t. barátom Hegedüs Sándor állást foglalt'? Hegedűs képviselő ur kifogásolta azt, hogy Lukács Béla barátom az 1867— 68-iki évektől kezdve a jelen időig hozta fel az adatokat és ezekre alapította okoskodását. Én erre azt felelem, hogy nagyon természetes, hogy azt tette ; mert mikor a jelenlegi rendszer bírálatáról szólunk: akkor azon adatoka döntők, melyek a jelen rendszerre vonatkoznak; már pedig a jelen rendszer Magyarországon, a külön finanoia de közös adóterület 1867-től kezdődik és a jelen pillanatig tart. Azonban én szolgálok mással. Itt vannak előttem adatok a czukoriparról 1851-től 1875/76-ig és ezen adatok ugyan azok, melyeket a bécsi kormány a reichsrath elé terjesztett az általa benyújtott czukoradó-törvényjavaslat indokolására. Mi tűnik ki ezen adatokból? A mi a gyárak számát illeti, kiderül, hogy Magyarországon 1851. 16, a következő években lő, 19, 22, 23, 1850-ban 28, 1857 — 1859-ben szintén 28 ezukorgyár volt. A későbbi időkben, vagyis 1868-tól fogva a ezukorgyárak száma folytonosan hanyatlott ugy, hogy a volt 17 gyár közül 1874/75-ben csak 7 volt. Ebből az következik, hogy ha azon adatokat vesszük fel, melyekre Hegedüs Sándor oly nagy súlyt fektetett: még akkor is kiderül, hogy nekünk jelenleg 10-zel kevesebb ezukorgyárunk van, mint a mennyi 1856/59-ig volt- Hogy e tekintetben hanyatlás mutatkozik, azt senkisem tagadhatja. Azonban vaunak, t. ház ! más adatok is, melyek a ezukoradó jövedelmére vonatkoznak. Ezen adatok hitelesek, a mennyiben az 1869-iki adó-euquéte alkalmával a kormány által előterjesztett irományokban foglaltatnak. Ezekből kitűnik, hogy Magyarország ezukoradó-bevétele 1861-ben 1 millió, 1863-ban 1.312,000, 1863-ban 1.390,000 és 1868. 1.333,000 forint volt. Tovább ezen adatok nem terjednek, hanem tovább terjednek azok, melyeket a pénzügyminister ur a jelen kiegyezés alkalmával terjesztett elő. Ezekből kiderül, hogy Magyarországnak ezukoradó-bevétele az utóbbi években tetemesen hanyatlott, ugy, hogy az 1875/76-ban 485,000 frtra csökkenti, tehát l x \ t millió adó jövedelemből még % millió sem maradt. Gulner Gyula jegyző: Az indítványkönyvben ezúttal ujabb bejegyzés nincsen. Az interpellatiós könyvben be van jegyezve Hegyesy Márton képviselő urnák interpellatiója a birói függetlenség visszaállítása tárgyában az igazságiigyministerhez. Elnök: Az ülés végével képviselő ur megfogja tehetni interpellatióját. Következik a czukoradóról szóló törvényjavaslat átalános tárgyalásának folytatása. Mudrony Soma: T. képviselőház! Nagyon tartózkodva merek a jelen törvényjavaslat bírálatába bocsátkozni. Egyfelől mélyen érzem azt, hogy a ezukoradó Magyarország közgazdasági és pénzügyi érdekeire rendkívüli fontossággal bír; másfelől érzem azt is, hogy azon vita után, mely itt a napokban a szeszadó tárgyában lezajlott, egyátalában nem volna tőlem ildomos azon érveket ismételni, melyek ezen vita alkalmával felhozattak. De, mert t. ház, az előttünk fekvő czukoradó-töi vényjavaslat igen sok analógiát mutat a szeszadó-törvényjavaslattal, ennélfogva ha alaposan akarjuk bírálni amazt, majdnem lehetetlen mindazon nagyfontosságú érveket tökéletesen mellőzni, melyek az ellenzék részéről ezen utóbbi javaslat tárgyalása alkalmával felhozattak. Mindazonáltal én a legnagyobb gonddal igyekezni fogok kikerülni minden ismétlést, mely nem lenne egyéb, mint a ház türelmével való visszaélés; előre is bocsánatot kérek azonban, ha előadásom netalán kissé hosszasabb leend. (Halljuk!) Mielőtt azon indokokra térnék, melyek miatt én ezen előttünk fekvő törvényjavaslatot el nem fogadhatom, egyelőre röviden össze akarom foglalni a lefolyt vita eddigi eredményeit. A részünkről felhozott fontos érvekkel szemben csupán Hegedűs képviselő ur és a pénzügyminister ur foglaltak állást. Hegedűs képviselő ur megakarja érvényteleníteni és erőteleniteni azon igen jelentékeny és fontos számadatokat, melyeket igen t. barátom Lukács Béla felsorolt s a melyek a törvényjavaslat ellen minden ékesszólásnál ékesebben szólnak. Én megvallom, hogy a t. képviselő ur igen merész állást foglalt el; én azonban biztosíthatom őt, hogy nálánál még merészebb vállalkozók is voltak. Nevezetesen ilyen volt Davy, ki annak ide-
