Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.
Ülésnapok - 1875-289
289. országos ülés október 19. 1877. 301 Bemutatom Csanádmegye közönségének feliratát, melyben azt kéri, hogy monarchiánk részéről Oroszországnak területnagyobbitása iránti minden kísérlete határozottan visszautas!ttassék. Ki fog adatni a kérvényi bizottságnak. Jelentem a t. háznak, hogy a közmunka és közlekedési minister tudomásomra hozta, hogy holnap Szluha Ágost képviselő urnák interpellátiójára válaszolni fog. Az elnökségnek egyéb előterjesztése nem lévén, következik a napirend, vagyis a pénzügyi bizottság jelentése és törvényjavaslata a ezukoradóról. Ha a t. ház a bizottság jelentését és az annak kapcsán beterjesztett törvényjavaslatot felolvasottnak méltóztatik elfogadni: akkor az átalános vitatkozást megnyitom, melynél az első szó az előadó urat illeti. Ordódy Pál előadó: Ismeretesek a t. ház előtt azon okok, melyek azt eredményezték, hogy noha a czukorgyárak termelő képessége tetemesebb azon időtől fogva, a melyben a czukoradó nagyobbodott, mindamellett is az államkincstár tiszta jövedelme a czukoradóból nemcsak, hogy nem szaporodott, hanem még csökkent is. Ezen okok röviden abban összpontosulnak, hogy akkor, midőn a czukoradó-szabályok törvényesíttettek, a gyárak uapitermelő képessége a scala szerint úgyszólván változatlanul volt meghatározva. E szerint a törvény azon technikai előmenetelt, melyet azóta a gyárak tehettek és tettek is, számba nem vette. A másik oka az, hogy azóta, mióta az 1868-ik évi törvény meghozatott, uj ezukorgyártási mód hozatott be, az u. n. diffusió rendszere, amelynek eredménye az lett, hogy a gyárak termelőképessége még inkább növekedeti és ezen termelőképesség mérvét meghatározni, eddig legalább tökéletesen nem sikerült. Az eredmény azt mutatja, hogy a ezukoraclótörvónyen változtatni kell, azt módosítani szükséges. A jelen törvényjavaslat a pénzügyi bizottsághoz utasíttatván, a pénzügyi bizottság mindenek előtt szükségesnek tartotta, hogy a szakértőket, a gyárosokat, kihallgassa. A gyárosok a pénzügyi bizottság előtt odanyilatkoztak, hogy ezen adórendszer, mely a czukoradó contingentálására van állapítva, és a gyárosok részéről azt követeli, hogy a czukoradónak bizonyos összege az állam részére biztosittassék, rájuk nézve kedvező. Ők készek, ha az átalányozási rendszer megtartatik, az állam tiszta jövedelmének biztosítására, — ha szabad ugy mondanom — pótadót elvállalni, illetőleg ezen tiszta jövedelmet, ha el nem éretnék, pótolni. A gyárosok részéről tehát a törvényjavaslat kedvezőnek tartatik. A bizottság a tárgyalás folyamán meggyőződött, hogy az átalányozási rendszer csakugyan az, mely a mi viszonyaink között a magyar ezukoripar érdekeinek egyedül felel meg, és pedig nem csak azért, mert a gyártásban a gyárosok részére a szabad mozgást nagyobb mérvben lehetővé teszi, mint más rendszerek hanem azért is, mert a gyártás processusa tetszés szerint rövidebbre vagy hosszasabbra tehető, a szerint, amint a szükség kivánja. Ennek folytán még a csekélyebb czukortartalmu répából is előnyösebben lehet főzni, mint más rendszerek szerint. A pénzügyi bizottság tehát elfogadta az átalányozási rendszert; hanem tekintetbe véve azt, hogy az állam részéről nem igazolható azon nagy praemium, melyet eddig a czukorgyárak élveztek, és hogy az államnak bizonyos tiszta jövedelmet kell biztosítani: elfogadta az átalányozási rendszert, hanem csak ugy, hogy bizonyos évi tiszta jövedelem biztosittassék az állam részére a czukoradóból. A pénzügyi bizottság tehát e szempontból ugy az állam érdekében, mint a czukorgyártás érdebében előnyösnek tartotta a törvényjavaslatot ; azt azért átalánosságban elfogadta, de tett némi módosításokat a részletekben, melyeknél a czukorgyárosok óhajait is tekintetbe vette. A pénzügyi bizottság nem ugyan a jelen törvényjavaslatra vonatkozólag, hanem a jövő szempontjából még egy nézetet akart megérinteni. Ezen nézet az volt: vajon a czukorgyártás érdekében nem volna-e czélszerübb a gyárakat a termelési viszonyainkhoz képest bizonyos zónák szerini osztályokba sorozni ? A bizottság jól tudja, hogy ez ma ezen törvényjavaslat eldöntésénél nem alkalmazható, hogy erre hosszasabb előnn nkálatok és tárgyalások szükségesek, melyek most e pillanatban nem létesíthetők ; csakis a jövő szempontjából kívánta hát ezt megemlíteni, hogy e tekintetben már előre is tanulmányok tétethessenek. Én mindezek után hivatkozva a bizottság jelentésére, ajánlom a t. háznak: méltóztassék a törvén} T javaslatot átalánosságban és részleteiben elfogadni. Lukács Béla: T. ház! Mielőtt a törvényjavaslat tartalmára vonatkozólag észrevételeimet előadnám, mindenekelőtt a törvényjavaslat formájára kell egy észrevételt tennem. A törvényjavaslat formai tekintetben is nézetem szerint oly hiányban szenved, melynélfogva az — a magyar országgyűlés által el nem fogadható. Mindenki, a ki e törvényjavaslatot elolvasta, — s meg vagyok győződve, hogy a háznak minden tagja elolvasta és olvasatlanul senki sem fogja megszavazni, — mondom — mindenki meggyőződhetett arról, hogy e törvényjavaslat Ausztriára vonatkozólag is tartalmaz intézkedéseket, amennyiben 2-ik §-a meghatározza, hogy a répaczubor megadóztatásából, valamint a nyers és finomított
