Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-284

204 284. országos ül* : s október 12.1877. tmik, azonos intézkedések melleit Austriában az össztermelés mintegy 4—5 részét részesítvén e pracmiumban : nyomjuk összes hazai szesztermelé­sünket s azt mindinkább leszorítjuk nemcsak a külföldi piaczokról, hanem még a belföldi piacz­ról is. (Igen ugy van ! balfelöl.) Avagy ami a feldolgozás alá jövő nyers anyag különbözőségét illeti, lehet szó egyenlő ter­melési viszonyokról és így egyenlő azonos adó­rendszerről akkor, mikor Austriában 1875— ; 76ban 17 millió hektoliter szeszfok, Magyarországban ellen­ben csak 1 millió szeszfok égettetett czukor ül­ledékből ; már pedig tudva levő dolog, hogy a Melasse szeszfőzés nemcsak a tengeri, hanem a burgonya felett is nagy előnyben van, mivel a czukorgyárakkal szemben a szeszfőzők a nyers anyag árát jóformán diktálhatják és mivel magá­nak az üzemnek is lényeges technikai előnyei vannak. — Tehát látja Móricz Pál f. képviselő ur, hogy nem csak kolompért kell kolompárral összehasonlítani, hanem mind nagyobb szerepet játszik a-czukorülledék is a mi kárunkra Ma­gyarországban különben a nem tengerit feldolgozó szeszgyárak alig 2 millió, Austriában ugyanazok közel 8 milliót fizetnek, tehát négyszer nagyobb adóalapot képviselnek. Vezethetnek ily viszonyok közt akár pénz­ügyi, akár nemzetgazdászati szempontból jó ered­ményre a teljesen azonos törvényhozási intézkedé­sek, kivált akkor, mikor a politikai összetartózan­dóság érdekében netán hozandó súlyos áldozatok ténylegesek és elhárithatlanok; ellenben még a ki­látásba helyezett silány compensatiók is még mindig csak ködfátyolképekként, lebegnek előt­tünk ? — (Helyeslés balfelöl.) .Készséggel beismerem azt. hogy e törvény­javaslat egészben véve több üdvös reformot akar életbe léptetni ; elismerem a mezőgazdasági ipar felkarolása iránti jóakaratot, bár a czélba vett in­tézkedéseket az adott viszonyok közi teljesen il­lusoriusoknak kel! tekintenem; beismerem azi is, hogy a szeszadójövedelem fokozása bizonyos kor­látok közt indokolva vau, marosak az összes szesztermelő külföld példájából is kiindulva; tekin­tetbe veszem azt, hogy 18Tőben Angliának ezen adónem (accise és costoms) 21 millió font ster­ling, Franeziaországnak 170 millió frank, és a német birodalom 32 milliom lakossal bíró közös szeszadó területének 50 millió márka jövedelmet hajtott, szemben az osztrák-magyar monarchia 14 millió forint szeszadó jövedelmével; beisme-, rem, mondom, hogy az indirect adók jövedelme nálunk még egészséges alapon fokozható, bár Móricz Pál képviselő ur nem fogja e jövedel­met fokozni és az indirect adókkal önhangzásba hozni, ha Austria javára emeli a mi szeszadónkat ép ugy, mint emelni kívánja a legfontosabb vá­mokat, azaz vámadókat Austria s csak Austria javára. Mindezeket t. ház, nem hagyom figyelmen kívül ; de — minthogy nem akarok egy törvényt a vámközösségre vagy a fogyasztási adóterület egy­ségére alapítani mind addig, míg e nagyhorderejű kérdések felett a képviselőház nem határozott ós az ügyek állásainál fogva nem is határozha­tott ; minthogy nagy érdekellentéteket látok a két államiéi termelési viszonyai közt a szesziparra nézve is, s szesziparunk fejlődését a czélba vett közös intézkedések által veszélyeztetve és ez által pénzügyi érdekeinket isjrárosit^a látom: a szőnye­gen levő törvényjavaslatot r % részletes tárgyalás alapjául nem fogadom el. (Elénk helyeslés bal felöl) Hegedüs Sándor: T. ház! Én azt hiszem, leghelyesebben fogok cselekedni, ha szigorúan a napirendhez tartom magamat, mert meg vagyok győződve, hogy a kiegyezési törvényjavaslatok közül, a szeszadó törvényjavaslat az, a melyről leginkább elmondhatjuk, hogy lényegében és intéz­kedéseiben legkevésbé szenved változást, akár a vámközösség, akár pedig az önálló vámterület el­fogadására határozza el magát a képviselőház. Mit határoz és tartalmaz lényegében e tör­vényjavaslat? Minő változásoknak veti ez alá adó­rendszerünket a mostani viszonyokkal szemben ? Megszorítja az erjedés idejét, leszállítja az adótételt, ennélfogva megszorítja a restitutiót, a gazdasági szeszgyáraknak kedvezményt ad : fenn­tartja az átalányozási rendszert ugy. amint azt a magyar adó enquette követelte; szabályozza és enyhíti a büntetéseket; apasztja a gyümölcsfőzök adóját; könnyíti a bejelentéseket és az eljárást; végre több, az ellenőrzésnél és a fenyítő eljárásnál szükségesnek mutatkozó javításokat foglal magában. Azt hiszem, t. ház, hogy bármire határozzuk is el magunkat a vámterület tekintetében, ha ez elvek és intézkedések önmagukban indokolhatók, akkor nem állanak azon kifogások, melyek a vám­közösség szempontjából, illetőleg az ellen, ezen javaslattal szemben felhivatnak. Ha pedig nem igazolhatók : akkor érdemes, hogy a jelen törvény­javaslatot elvessük. Azonban ha igazolhatók, akkor bármire is határozza el magát a t. ház, a vám­kérdésben miután egyetlen-egy pont kivétetéveí, a javaslatban foglalt intézkedéseken semmi nyoma sincs az Austriára való tekinteteknek : a szeszadóról szóló törvényjavaslat tárgyalásába bátran bele­bocsátkozhatunk. Tagadhatatlan, hogy e törvényjavaslat, adó­emelést tartalmaz; de méltóztassanak hozzáadni azt is, hogy ezenfelül a magyar enquete által követelt czélszerü intézkedéseket is magában fog­lalja úgy a gazdászati szeszgyárakra, ezeknek beosztására, mint az adórendszernek megállapí­tására, a kisebb szeszfőzdék adójának csökkentégére és. a büntetésekre nézve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom