Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-282

282. országos ülés október 10. 1877. 169 Horánszky Nándor előadó: T. ház! Az egész törvényjavaslat a perhalasztásokra nem refleetált, nem is akart. Szabad eljárást ad a biró elé, melyben nemcsak magát az eljárást, de sőt annak lényegét s a bizonyítékokat is szabadon mérlegeli és alkalmazza. Szerintem e módosítás elfogadása nagy zavarra adna okot; mert ha elfogadtatnak, mindenki halasztást kérhetne, mi a rövid eljárásnak czéljával sem a költségesség, sem a gyorsaság szempontjából meg nem egyezik Ajánlom, hogy ne fogadtassék el a módositvány. Elnök: Méltóztatik a tiszt, ház a 37. %-t az igazságügyi bizottság szövege szerint elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott s igy a módositvány elesett. Beőthy Algernon jegyző (olvassa a 38., 30., 40. és 41. %%-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatván, olvassa a. 42. %-t.) Antal Gyula: Ezen 42-ík g-ba-n intézkedés történik arra nézve, hogy tulajdonképen, ha ítélet hozatik : a kötelezettséget mely időpontban kell teljesíteni. Meg van ugyan határozva az időpontnak maximuma, hogy legföljebb 8 nap alatt, de abból az következik, hogy az a községi biró azt is mondhatja, hogy már „a következő órában tartozol fizetni". Miután még a statariumos eljárásnál is legalább 3 órát adnak, ugy gondolom, hogy itt nekünk gondoskodnunk kell arról, hogy legyen minimum is, minimumnak pedig nézetem szerint legalább is 3 napot kellene felállítani. Három nap alatt mindenki képes kötelezettségének eleget tenni. Lehetnek ugyan olyanok, kik azt mondják, hogy a 11. §-ban érintetnek a vásári ügyek, a melyek szintén a bagatelle-biróság elébe tartoznak: de erre azt mondom: hogy a bagatelle-biróság a perrendtartás azon szabványai szerint jár el, melyek a vásári bíráskodásra nézve vannak megállapítva, ott, csakugyan meglehet, hogy ugyanazon perczben nyomban kell a kötelezettségnek eleget tenni. De a vásári bíráskodás szabályai jövőre is fennállanak, igy tehát ily minimum semmiféle jogsérelemmel nem jár. Ajánlom tehát módosításomat. Perczel Béla igazságügyminister : Tiszt. ház! Én indokoltnak tartom ezen észrevételt és azért hozzájárulok a módositáshoz. Beőthy Algernon jegyző (olvassa Antal Gyula módosítását.) A 41. §. 1. bekezdése utolsó sorában ezen szó után ,,számítandó" tétessék: „legkevesebb három". Paczolay János: Ezt az indítványt nem lehet elfogadni, mert akkor épen semmivé van téve a törvény czélja. Hiszen sokszor oly körülmények vannak, hogy amint megítéli a biró, mindjárt kérnek biztosítási eljárást. Ha mindjárt árverés következnék utána és eladatnék a vagyon, akkor érteném ; de hogy az ítélet után nyomban KÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. XII. KÖTET. biztosítást se lehessen kérni: azt nem értem. Hisz az egész törvény czélja és előnye épen abban áll, hogy ott, ahol a perrendtartás értelmében nem kórhetek biztosítást, mert nincsenek okmányaim, megkezdem tehát ezt a sommás eljárást ós amint a biró megállapítja a követelést, azonnal nyerek biztosítási jogot; ez a főelőnye ezen törvénynek. Horánszky Nándor előadó: Azt gondolom, hogy tévedésben méltóztatik lenni. Itt egy minimum javasoltatik, hogy t. i. 3 napon belől az ítéletet végrehajtani nem lehet A módositvány csak megszabja, hogy hány nap alatt köteles az illető fél az Ítéletben foglalt kötelezettségnek eleget tenni. Szerintem ezen minimum elfogadható: mert csakugyan nem volna méltányos, ha valaki azonnal köteleztetnék az Ítéletet végrehajtani; de sőez a törvény szelleméből is folyik, mert ha valakt az ítélet ellen semmiségi panaszszal él, az esetben csak biztosítási végrehajtásnak van helye. Ezen senmiisógi panasz beadására 3 nap lévén megszabva: igen könnyen lehet, hogy az illető a harmadik napig vár azzal, és már előbb kérnek ellene biztosítási végrehajtást. Szerintem nincs ellentétben a javaslat szellemével, sőt indokolva találom a minimumnak felvételét és azért elfogadásra ajánlom a módosítást. (Helyeslés.) Elnök: Szavazás előtt fel fog olvastatni a beadott módosítás. Beőthy Algernon jegyző (olvassa Antal Gyula módoritását.) Elnök: Méltóztatik a 41, §-t az igazságügyi bizottság szövegezése szerint elfogadni"? Azok, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Méltóztatik a t. ház elfogadni a 42. szakaszt Antal Gyula képviselő ur módositványával ? (Elfogadjuk !) Elfogadtatott. Következik a 43. §. Beőthy Algernon jegyző (óvassa a 43., 44., 45., 46., 41., 48., 49., 50., 51., 52., 53. és 54. §p-í, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak, olvassa az 56. §-í.) Teleszky István: T. ház! Az 56. g-nak e) és f) pontjaira van módositványom. Ezen §-ban nevezetesen a semmiségi panasz esetei vannak előszámlálva. Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság szövegezése szerint azon dispositió, mely az e) és f) pontban foglaltatik, nézetem szerint helyes volt: mert miután a törvény rendes útja ott, fenhagyatott, a felperes félnek, ha nem volt helypsen megidézve, vagy ha az önképviseletre vonatkozó szabályok megsértettek, mindig megmaradt a mód, hogy a törvény rendes utján orvosolhassa azon hiányokat. Most azonban a változtatás következtében a törvény rendes útja egészen elejtetett s ennélfogva 22