Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.
Ülésnapok - 1875-282
282. országos ülés okióber 10. 1877. 165 eddig van kitéve, azzal a különbséggel, hogy még felette sok munkával szaporodik a teendője. Mert csak az, aki községben lakik ós annak ügyeit ismeri, csak az tudja, mennyi mindenféle munkával van most is terhelve, és mennyire megfontolandó az: vajon a községi bíráknak akarunk-e még továbbra is oly precarius működési kört adni. Én azt his'/em, hogy törvényhozó testületnek nem szabad illusorius eljárást felállítani, a mely különben is semmiféle eredményt nem fog felmutatni. Én egyetértek Horváth Lajos képviselő úrral hogy minálunk igen sok község még ezen csekély ügyekben sem képes a bíráskodásra ; de sok község annyira képes, hogy nincs ok, miért kellene az eljárást tisztán a fél önkénye szerint illusoriussá tenni. Én tehát inkább hajlandó vagyok Pogonyi képviselő ur inditványát elfogadni, mely szerint a felebbezés megengedtetik, még pedig ugy. hogy a községi bírák és bíróságok ne legyenek kénytelenek az időt és munkát hiában vesztegetni azáltal, hogy a félnek önkényétől függ az Ítéletet a királyi bírósághoz felterjeszteni. Ha 1848-ig fenállhatott a községi bíráskodás 24 forinton aluli perekben ; csak nem akarom hinni, hogy ma a népnevelésért hozott áldozatok után hátrább állunk, mint 1848 előtt. Én tehát a községi bíráskodást nem akarom preeariussá tenni, hanem elfogadom Pogonyi képviselő ur módositványát. Szilágyi Dezső: T. ház! Én részemről igazat adok azoknak, a kik Pogonyi Dénes t. képviselő ur inditványát nem fogadják el, s az előttem szólott t. barátom engedje meg megjegyeznem, hogy Pogonyi Dénes indítványa már abban a tekintetben is gyenge és farthatatlan, mert ha a felebbezési bíró a pernek ugyanazon anyagát nem más bizonyíték alapján tartozik ugyan megítélni, de ugyanazon bizonyíték erejét más szabályok szerint mórlegeli: ebben fekszik egy nehézsége az ajánlott rendszernek. Az alsó bíró nem volna kötve azon szabályhoz, hogy két kifogástalan tanúnak egyező vallomása teljes bizonyítók, a mit " el kell hinnie a felső bírónak, abban fekszik lehetetlensége azon rendszernek, hogy ugyanazon bizonyítékot a felsőbb bíró más szabályok szerint mérlegeli mint az alsó bíró, és ezt Paczolay János t. barátom sem tagadhatja, ha meggondolja azt, hogy a községi bíró nincs a bizonyítási szabályokhoz kötve, a felsőbb biró pedig ehhez mindig kötve van. Egyébiránt t. ház én azt tartom, hogy azon vád ellenében, a melyet Pogonyi Dénes a törvényjavaslat ellen felhozott, hogy ez a községi bíráskodást illusoriussá teszi, azon más súlyosabb vádat lehet az ő javaslata ellen felhozni, hogy a községi bíráskodást teljesen lehetetlenné teszi. A t, képviselő ur egész rendszere arra van állapítva, hogy a községi biró képes egy oly terjedelmes jegyzőkönyvet felvenni, melyből a felek szóváltása s az összes bizonyítási eljárás oly körülményességgel és hűséggel lesz felmutatva, hogy annak alapján a törvényszék a pert érdemileg revideálhatja. * Ha e feltétel helyes, ha erre a községi bírák képesek : akkor megállhat Pogonyi Dénes rendszere ; de ha a t, ház abból a meggyőződésből indul ki, hogy egy ily jegyzőkönyv pontos felvételére a, községi bíróságok nem képesek: akkor ezt kívánni annyit tesz, mint a községi bíráskodást lehetetlenné tenni. Már most t. ház, a ki a magyarországi kis községek állapotát ismeri, — a mint hogy az előttem szóló t. barátom nálamnál is sokkal jobban ismeri — csak nem fogja fellehetni, hogy a kis községekben azon birák, kikről e törvényjavaslat felteszi, hogy gyakran irni és olvasni nem tudnak, azzal a jogi pontossággal és körülményességgel az egész peranyagnak bizonyítási eljárásáról egy ily jegyzőkönyvet felvenni képesek volnának. Erre épitni a rendszert annyit jelentene, mint a valóságot egészen szem előtt téveszteni. De t. ház, ha még képesek lennének is erre itt-ott: mi volna eredménye a Pogonyi Dénes által ajánlott rendszernek? Az, hogy az ország népének legapróbb szükségletei egy sokkal hoszasb és késedelmesebb eljárásnak volnának alávetve mint a 20 frtos ügyekben, mert a 20 frton felüli ügyekben 50 frtig a jogtudós járásbiró. szolgabíró és békebiró nincs kötelezve ily körülményes jegyzőkönyv felvételére, tehát sokkal könnyebben végezheti az ügyeket: holott e legapróbb és legcsekélyebb ügyekben oly körülményes és hosszadalmas eljárást kellene teljesíteni, mely nincs indokolva. (Helyeslés?) Ez második ok arra nézve, hogy a községi bíráskodás lehetetlenné váljék. Nem is akarok én erre nézve bővebben nyilatkozni, hanem csak egyet fogok még azon ok ellenében felhozni, melyet előttem szólott t. barátom felemlített. Azt mondja, hogy teljesen illusoriussá válik a községi békebiró előtti eljárás, mert elegendő, hogy a fél a járásbiró elé vigye ügyét: mert a kielégítési végrehajtás akkor meg van akadályozva. Igen is, meg van. De ő maga is teljes nyíltsággal beismerte azt, hogy községi bíráink nagy része nem olyan megbízható, hogy olyan ítéletet hozhasson mindig, melyet azonnal végrehajtani lehessen. Tisztelt barátomnak tehát csak oly indítványt lehetne pártolnia, a mely a községi birák között különbséget tesz, és mely objectiv ismertető jelek szerint el tudja különíteni azon községi bírákat, a kikben meg lehet bizni és azokat, a kikben nem lehet megbízni; de sine discrimine minden községi biró Ítéletét vógrehajtha-