Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-268

12 268. országos ülés september 1E>. 1877. Végre kérdem, történt-e a külügyiministerium részéről hasonló felszólalás az oroszok, és az áltatok feluszitott bolgárok által léptennyomon elkövetett vérlázijó kegyetlenségek ellen ? Kérem, méltóztassék ez interpellátiót a ministerelnök úrral közölni. Elnök: Az interpellátió közöltetni foga ministerelnök úrral. Irányi Dániel képviselő ur fogja interpellációját előterjeszteni. Irányi Dániel: T. ház ! Mint az előttem felszólalt képviselőtársaim, én is a ministerelnök úrhoz kívánok intézni interpellátiót; azonban miután ezen interpellátió magában a szövegben eléggé indokolva van, nem fogom azt élő szóval előauni, hanem a t. ház beesés engedelmével felolvasom. {Halljuk.) Interpellátió a ministerelnök úrhoz! Tekintve, hogy számtalan tény s a kormánynak a keleti kérdésben, illetőleg az orosz-török háborúval szemben követett magatartása arra mutat, hogy Ausztria és Magyarország, Németország és Oroszország fejedelmei, illetőleg kormányai között szövetség létezik. Tekintve, hogy ezen szövetségnek akár irásba foglalva legyen, akár pedig csak élő szóval törtónt megállapodásból álljon, tartalmát, illetőleg czélját, föltételeit, a vele járó viszonyos kötelezettségeket és időtartamát a törvényhozó testnek ismernie kell, ennek akarata ellenére sem a fejedelem, sem a kormány nem vezethetvén az ország ügyeit: Kérdem a tisztelt ministerelnök úrtól: milyen szövetség köttetett, és mikor a nevezett államok kormányai között, mi ezélra, milyen viszonyos kötelezettségek mellett s mennyi időre ; — irásba van-e az foglalva, vagy csak szóbeli megállapodásokból áll, s mi indította a közös külügyministert ilyennek kötésére vagy ajánlására, a magyar kormányt pedig annak helyeslésére ? Kérem, méltóztassék ez interpellátiót a ministerelnök úrral közölni. Elnök : Közöltetni fog a ministerelnök úrral. B. Simonyi Lajos képviselő ur fogja interpellatióját előterjeszteni. B. Simonyi Lajos: T. képviselőház ! Interpellátiót intézek az igen t. ministerelnök úrhoz és ezen interpellátiómban eoncret kérdést teszek, mely abból áll: vajon létezik-e az u. n. hármas császári szövetség, vagy átalában megállapodás a harcztéren lefolyó eseményekre és azok következményeire nézve, s ha ily megállapodás létezik, mily kötelezettségek azok, melyek ezen megállapodás következtében Magyarországra hárulnak? Ez egy igen eoncret kérdés, s azt hiszem, hogy ezen" kérdés tételével az igen t. ministerelnök urnák is szolgálatot teszek, még pedig azért: mert a ministerelnök ur azon helyzetbe jöhet, hogy arra egy határozott választ adhat, a múlt események pedig azt tanúsítják, hogy az igen t. ministerelnök ur a határozott válaszoknak igen nagy barátja. Szükségesnek látom ezen interpellátiót azért, mert az u. n. hármas császári szövetség közbeszéd tárgyát képezi, az úgyszólván egy rém, mely minden lapon pártkülönbség nélkül végig vonul és a hazai közvélemény is ez iránt nagy aggodalommal viseltetik, ós pedig azért: mert az u. n. hármas császári szövetség nem jelent egyebet, mint az osztrák-magyar-orosz szövetséget. Átalában igen bajos a hazai közvéleménye nevében szólni, mert a közvéleményt mindenki akkép magyarázza, a mint saját meggyőződése van ; a jelen körülmények közt azonban bátran állithatom, hogy a hazai közvélemény nevében nyilatkozhatom, ós pedig azért, mert mindenki, ki szándékosaa nem dugta be füleit, a haza közvéleményét ismerheti. E haza különböző vidékeiről százezrek nyilatkoztak, őszinte rokonsv'.envet hangoztattak Törökország iránt. Es ezt helyesen tették, mert az igaz ember mindig a méltatlanul megtámadott részen áll; de nyilatkoztatta az egész ország, mondhatom egyhangúlag azt is, hogy Törökország integritását óhajtja. Ezt Magyarország nagyon fontosnak találja, mert ha Törökország integritása megtámadtatik és annak egy része onnan elszakittatik: bekövetkezhetik az időpont, a midőn ránk is kerülhet a sor, a mint a legutóbbi évtized története szomorúan bizonyitja is. hogy a monarchiánál is lehetséges volt az, hogy annak egyes részei attól elszakittassanak Hogy a török integritás mai napig fenáll, az egyedül a törökök vitézségének köszönhető. Ha ellenkezőleg törtónt volna, ha megtörtént volna a parademarsch Konstantinápolyba: nem tudom, a magyar kormány hajlandó lett-e volna bele szólni és Törökország integritását fentartani. Ha e tekintetben a magyar kormány máskép kivan eljárni, s ha engem a ministerelnök ur rectificál: köszönettel veszem. Magyarország közvéleménye előtt, kimondom tartózkodás nélkül, a lefolyt események következtében a magyar kormány a magyar-orosz szövetség gyanúja alatt áll. A magyar kormány, illetőleg ministerelnök ur kimondotta azt, hogy teljesen szabadkezünk van a jövő eseményekkel szemben. Ez meglehet; hanem hogy ezen szabad kezet Oroszország támogatására használtuk fel: az tény. A múlt évben, midőn Szerbia és Törökország között folyt a harcz, Magyarországon keresztül mentek az orosz harezosok. Mindenki látta azt, csak a magyar kormány hunyta be hivatatalos szemeit, legfőlebb #sak akkor nydtotta ki néha, ha be akarta bizonyítani, fogy azon fegyverek és revolverek, a melyek ezen határon át hozattak, veres keresztek. Midőn későbben Oroszország és Törökország közt a harcz megnyílt ós a két hadakozó fél a Dunához közeledett