Képviselőházi napló, 1875. XII. kötet • 1877. september 15–október 29.

Ülésnapok - 1875-282

162 282. országos illés október 10. 1877. Elnök : Kérdem a t. házat, kivánja-e a két §-t együtt tárgyalni? Móránszky Nándor előadó: Én megvallom a t ház, azon czélzatot, melyet a képviselő ur a 23. §-hoz tett módositványával elérni kivan, nem értein: ha bővebben ki nem fejti. Gyanítom, hogy azon körülmény legebegett szeme előtt, hogy tán valami felebbezés, vagy jogorvoslat lenne kívánatos és ez esetben természetesen együtt kellene tárgyalni a két §-t. {Helyeslés.) Elnök: A t. ház jóváhagyásával a 23. és 25. g§. együtt fognak tárgyaltatni. Horváth Lajos: Nem tudom, t. ház, miután nekem is mind a 23., mind a 25. g-ra lenne módositváuyom, ezeket most, vagy pedig a 25. g. tárgyalásánál adjam-e elő ? Elnök: Én leghelyesebbnek tartanám., ha az indítványozó ur most mondaná el, hogy mi az, a mivel módositványát indokolja : ekkor aztán a két §-t együtt lehetne tárgyalni. Pogonyi Dénes: A tárgyalás alatt levő törvényjavaslatban foglalt eljárás legnevezetesebb factorának épen a községi bíráskodást tartom ; nemcsak azért, mert ezen kisebb peres ügyek leginkább a szegényebb néposztály peres ügyeit karolják fel. a hol a gyors és olcsó igazságszolgáltatás leginkább óhajtandó; hanem más részről azért is, mert" gazdasági viszonyaink következtében a községi bíráskodás nagyobb részben az állal támad, hogy legtöbb esetben napszámra előlegek adatnak, melyeket ha a napszám nem teljesíttetik: kereset utján kell behajtani. De épen azért, mert annyira nevezetesnek tartom a községi bíráskodást, nem óhajtom, hogy az illusoriussá váljék ; már pedig felfogásom szerint, ha a 25. §. ugy marad, a mint szövegezve van, majdnem egészen illusoriussá lesz, a mennyiben minden peres félnek, legyen az felperes, vagy alperes, ha az ítélettel megelégedve nincs, jogában áll 8 nap alatt a járásbiró előtt uj pert kezdeni. Ebből azt következtetem, hogy a községi bíráskodás előtt folyó ily csekélyebb pereknek legalább 50—60°/

0-a uj per tárgyát fogja képezni, és ez által nemcsak, hogy idő nem fog kiméltetni, sőt ellenkezőleg az eljárás több időt és költséget fog igényelni. Lehet, hogy valaki az ellenvetést teszi, hogy valamely perorvoslatnak csak kell igénybe vétetni Igenis kell; de én sokkal helyesebbnek tartanám, hogy a községi bírák által ellátott ügyek birtokon kívül az illetékes törvényszékhez felebbeztethetnének és ezen felebbezésben nyeretnék a végeredmény. De azt mondhatná valaki, hogy az egyre megy, mert a felebbezés épen annyi időt fog igénybe venni, mint a járásbiró által befejezett tárgyalás. Nézetem szerint azonban egészen másképen áll a dolog. Mert ha a járásbíróságnál uj pert kezd az illető; az ujabb eljárás ujabb költséget követel, holott a, felebbezés mindezt nem követeli. De hogy a felebbezésnél a felsőbb bíróság megbírál h községi bíró eljárását, múlhatatlanul szükségesnek tartom, hogy a 23. §. c) pontja megtoldassók azzal, hogy a jegyzőkönyv a perlekedő feleknek rövidre vont nyilatkozatait magában foglalja; mert a felsőbb bíróságnak nincs támpontja, melynél fogva a községi biró eljárását megbírálhassa. Ennélfogva bátor vagyok javaslatba hozni, hogy a 25. §. első bekezdésének ezen tétele helyett: „8 nap alatt a járásbiró elé vihető" ez tétessék : „birtokon kívül az illető királyi törvényszékhez felebbezhet." A harmadik bekezdésben a következő változás történnék : „a bíróság a jegyzőkönyv kiadványát legfölebb nyolez nap alatt azon királyi törvényszékhez küldi be, melynek területéhez a község vagy város tartozik." A negyedik bekezdés egészen kimarad. Az ötödik bekezdésben e helyett: „ha az ügy a járásbiró elé vitetett" tétetnék : „ha az ügy a királyi törvényszékhez felebbeztetett". Kérem ezen módositvány elfogadását. Gulner Gyula jegyző (olvassa a módositványt.) Horváth Lajos: Én az előttem szólott t. barátom Pogonyi Dénes indtitványát el nem fogadhatom. Én a községi bíráskodást Magyarország jelenlegi viszonyai közt csak ugy képzelhetem, ha az eljárás a legegyszerűbb formák közt folyik le. Ha t. barátom azt kívánja, hogy e jegyzőkönyv olykép vezettessék, hogy az a felebbezés alapját képezze, t. i. hogy a felebbezósi bíróság, a mi írásbeli eljárásunk elvei szerint ex aetis et allegatis ítélhessen: én ez esetben a községi bíráskodást nem pártolhatnám, mert a jegyzőkönyv szabályszerű vitelére a mi falusi bíráink nagy része nem képes. Én a törvényjavaslat fénypontjának tekintem a 25. §. azon intézkedését, hogy a járásbíróság uj tárgyalást kezd, a tanukat újra kihallgathatja, s az előadott vagy előadandó bizonyítékokat számba veheti. Ez bizonyítja azt az előnyt, hogy az igen primitív formák közt mozgó községi bíráskodás által elkövetett sérelem a rendes biró által orvosoltathasék. De a 19. §. elfogadása után nem is képzelhetem t. barátom indítványának elfogadhatását. Mert hiszen elfogadta már a t. ház, hogy az esküvel való bizonyításnak a községi bíráskodásnál helye nincs. Tehát azt oly ügyekben, melyekben esküvel való bizonyításnak lenne helye: a községi biró nem fog eljárni Ily ügyekre nézve mi értelme lenne a fölcbbezésnek, s mitévő lenne ilyen ügygyei a fölebbviteli bíróságnak. Nem terjeszkedem ki tovább Pogonyi Dénes t. barátom indítványára, mivel azt hiszem, meg fogja nyerni az illetékes választ másoktól is. Ha-